A gyümölcsültetvények tervezése kapcsán sok szó esik a fajták kiválasztásának fontosságáról. Az ültetvény sikerességét, a termesztés eredményességét a fajták alapvetően meghatározzák. Csak olyan fajtákat szabad telepíteni, amelyek környezeti igényét a termőhelyünk jól ki tudja elégíteni, és amelyek gyümölcse jól eladható.
Az alanyokról kevesebb szó esik, pedig legalább olyan fontosak, mint a fajták. Ez minden gyümölcsfajra érvényes, amelyek közül most a cseresznyéről lesz szó.
Mit várunk el az alanytól?
A gyümölcsfák minden tulajdonságát az alany és a fajta együttesen határozza meg. Nemcsak a faméretet befolyásolja az alany, hanem minden növekedési és fejlődési jellemzőt, a gyümölcsök méretét, minőségét, érési idejét, sőt még az őszi lombhullás időpontját is.
Mit várunk el az alanytól? Három dolgot szoktunk említeni: éljen jól együtt a nemes fajtával, legyen alkalmas a tervezett művelési rendszer számára (elsősorban a faméret szempontjából), és jól viselje a termőhelyi viszonyokat (talajtípus, mésztartalom, klíma, időjárási szélsőségek, stb.). Sorolhatjuk azonban nyugodtan tovább, mert nem kevésbé fontos, hogy megfelelő gyümölcsméretet valamint gyümölcsminőséget is biztosítson, és legyen ellenálló a betegségekkel, főként a talajból fertőzőkkel szemben.
Mivel az alany a fenológiai jellemzőket is befolyásolja, egy későbbi virágzás csökkentheti a fagykár kockázatát, egy korábbi érés nagyobb értékesítési árat jelenthet a piacon. Az ültetvény újratelepítésénél egy alanyváltás kiküszöbölheti a talajuntságból eredő problémákat. Az alany tehát nagyon fontos.
Ha erős alany kell
Mivel a cseresznye nagy fát nevel, az intenzív ültetvényekhez sokfelé előszeretettel alkalmazzák a gyenge növekedésű alanyokat. A GiSelA alanyok többek között ennek köszönhetik széles körű elterjedésüket.
Ezek azonban nem mindenhol és nem minden körülmények között teljesítenek jól. Gyakran előfordul, hogy erősebb alanyra van szükség. Olyanra, ami az adott környezeti feltételeket jobban bírja. Például sajmeggy alanyra.
A cseresznye gyenge növekedésű alanyaival kapcsolatban ugyanis az a gyakorlati tapasztalat, hogy csak kiváló környezeti adottságú termőhelyeken működnek jól, ahol a talaj- és a klímaadottságok is messzemenően kielégítik a cseresznyefák igényeit.
Alany kísérletek
A sajmeggyek alanyként való hasznosításával Probocskai Endre és Sebők Imréné kezdett el intenzíven foglalkozni Magyarországon, akik 1962 és 1970 között 8 típust szelektáltak magtermesztés céljára. A magonc alanytól azonban korszerűbb és egyöntetűbb állományt eredményez, ha vegetatív szaporítású alanyt használunk.
Ezért dolgozta ki Dr. Hrotkó Károly kollégáival az 1980-as évek során a sajmeggyek hajtásdugvánnyal történő szaporításának technológiáját a Kertészeti Egyetemen. 1988-tól Szigetcsépen, majd 2004-től Soroksáron és Érd-Elvira majorban kísérleti ültetvényekben értékelik ezeket a klónalanyokat, Rita, Petrus, Vera és Carmen fajtákkal. 2014-től több magántermelőnél is állítottak be félüzemi kísérleteket.
A sajmeggy klónalanyok
Mára sok tapasztalat gyűlt össze, amelyek alapján bátran ajánlják ezeket az alanyokat a termesztőknek. A magyar sajmeggy klónalanyok legfőbb értékei, hogy szárazságtűrők, hőstressz-tűrők, jó a télállóságuk, toleránsak az Agrobacteriummal szemben, emellett jól tolerálják a meszes és magas pH értékű talajokat.
Homogén növényállományt adnak, a fák rajtuk korán termőre fordulnak. Középerős és erős növekedési erélyű alanyokról van szó, de erős metszéssel intenzív ültetvényekben is alkalmazhatók, jól bírják a gyökérmetszést is.
Az alanykísérletekkel párhuzamosan művelési rendszer kísérletek is folytak és folynak Dr. Hrotkó Károly szakmai irányításával. Az intenzív „magyar cseresznye orsó” művelési rendszerhez is ezeket az alanyokat ajánlják, ha a termőhely nem a legideálisabb a cseresznye számára.
Klónalanyok értékelése
A kísérleti ültetvényekben az SL 64-es francia sajmeggy klónalanyt használják kontrollként a hazai klónalanyok értékelésekor. A Bogdány, az Egervár és a Magyar az a három genotípus, amelyeket kiemeltek, és ezek 2012-től fajtaoltalom alatt állnak.
Sok szempontból jobbnak bizonyultak a francia kontrollnál. Az SL 64-hez viszonyítva a Bogdány 90%-os, az Egervár 80%-os, a Magyar pedig 70%-os növekedési erélyű. A magyar klónalanyokon a termőre fordulás gyorsabb, az első évek halmozott terméshozama nagyobb, mint az SL 64 alanyon.
Külföldön is
Sok fontos termesztő országban kedvezőtlen talajadottságú területeken folyik a cseresznyetermesztés, pl. Törökországban, Iránban, Spanyolországban, Kínában. Ezeken a helyeken előszeretettel szaporítják a cseresznyefákat sajmeggy klónalanyokon, de a meggyhez is használhatók. Újratelepítési problémák megoldására is alkalmasak.
A képek a szerző felvételei.
