Milyen alanyt válasszunk a szilvához?

A szilvaalany megválasztás legfontosabb tényezői

Hazánkban a szilvaoltványok előállítása terén a mirobalan egyoldalú használata az elmúlt években kissé oldódott, és részben külföldi ültetési anyag importtal, részben hazai szaporítású, új alanyokkal bővült a kínálat.

Az alanymegválasztás során elsődleges szempont a termőhelyhez, talajhoz való alkalmazkodás. Egyre fontosabb a szárazságtűrő, aszálytűrő képesség. Ezeket követi a növekedési erély és művelési rendszerhez való alkalmazkodás.

Nem mindegy, hogy ipari célültetvényt félintenzív módon szeretnénk megvalósítani, vagy frissfogyasztásra szánt gyümölcs előállítást, intenzív termesztési móddal. A két esetben eltérő alanyhasználatról beszélhetünk. Szintén fontos szempont a kompatibilitás, valamint a rezisztencia/stressztűrés, és végül a fák várható élettartama.

Félintenzív, ipari célültetvényekhez régi és új alanyok

Az ipari célú szilvatermesztésnél (pálinka, lekvár, ivólé, aszalvány előállítás) sajátságos termesztéstechnológiát kell alkalmaznunk, ami 6 x 4 m-es térállást, nyitott koronákat (váza, tölcsér), magas törzseket (80-120 cm), erős növekedést és jó talajban való rögzítést jelent, hogy a rázógépes szüretet meg lehessen valósítani.

Ehhez középerős, erős növekedési erélyű alanyokra van szükség. Ilyen erős növekedésű alanyok a hagyományos szilvatermesztésben jól bevált ceglédi származású mirobalan magoncok (Mirobalan ’C162’, ’C174’, ’C359’, ’C679’), de ezek mellett ma már vannak a talajviszonyokhoz jobban alkalmazkodó, szárazságtűrőbb, aszálytűrőbb alanyok is, melyek a száraz alföldi körülmények között eredményesebben használhatók. Ilyenek például a ’Mirobalan 29C’, a ’Garnem^®’, ’GF677’ mandulabarackok, Marianna szilvák, vagy a Rootpack^® hibrid alany.

A ’Mirobalan 29C’ nemesítési célkitűzése az erős növekedésű, jól alkalmazkodó alany létrehozása volt. Emellett még homogén növényállományt is ad. Hazai viszonyok között középerős-erős növekedésű alany, így a félintenzív termesztésbe jól beilleszthető.

A ’Garnem’ középerős, így félintenzív, de akár intenzív ültetvényekhez is alkalmas alany, amely kombinálja a jó gyökérzetet, talajtűrést és a korai termőre fordulást, emellett homogén ültetvények hozhatók létre vele.

A ’GF677’ mandulabarack alany ideális félintenzív szilvaültetvényekhez, ez az alany középerős növekedésű fát ad, jó a talaj adaptációs készsége (különböző pH), betegségekkel és stresszel szembeni toleranciája kifejezetten jó.

A Marianna alany nagyon jó talajadaptációs készségekkel bír, fonálféreg-rezisztencia jellemzi, félintenzív–intenzív ültetvényekhez ideális.

A ’Rootpack’ erős növekedési erélyű alany, vitális fát eredményez. A ráoltott fajtától függően bőtermő, és a gyümölcs korábban érik, mint a hagyományos alanyokon. Különféle talajtípusokhoz és környezeti viszonyhoz alkalmazkodik: jól tűri az újratelepítést, a kötöttebb vagy levegőtlen talajt is elviseli. Alföldi körülmények között félintenzív ültetvények számára kedvező lehet.

Új, intenzív művelési rendszerekhez új alanyok?

Ma már a szilvatermesztők egyre inkább friss fogyasztásra is termesztenek, ehhez gazdaságos működésre és hatékony szüretre van szükség, ami az intenzív termesztéstechnológiával oldható meg. Az intenzív termesztés nemcsak a sűrű térállásban és a kis faméretben nyilvánul meg, hanem a rendszeres öntözésben és tápanyag-ellátásban, valamint mikroelemek és növénykondicionálók alkalmazásában is.

Ehhez a rendszerhez 4–4,5 m x 1,5–2,0 m térállás (kb. 1100–1700 fa/ha ültetvénysűrűség) való, karcsú orsó koronaformával, mely orsókból egy egyöntetű növényfal is kialakítható. Az ilyen intenzív rendszerekhez gyenge, vagy középerős alanyok alkalmazhatóak jól, mint pl: ’St. Julien GF 655/2’, ’St. Julien A’, ’Mirobalan 29C’, ’MY-BO-1’ ; ’MY-KL-A’, ’Krymsk^®1’, ’Adesoto 101’, Wavit^®.

A ’St. Julien GF 655/2’ jól tolerálja a meszes és kissé száraz talajokat, féltörpe -középerős növekedésű, így intenzív ültetvények számára alkalmas alany. Emellett a talajuntságnak is ellenáll, vagyis az újratelepítést tolerálja. A ’St. Julien A’ alanyon a fák viszonylag korán, 3–4. év körül fordulnak termőre. A gyümölcsmérete kedvező, nagyobb, darabosabb és kiegyensúlyozottabb lehet.

A ’Mirobalan 29C’ alany speciális fitotechnikai elemekkel, zöld munkákkal intenzív termesztésre is felhasználható. A ’Krymsk 1’ gyenge növekedésének köszönhetően nagy sűrűségű ültetvényekhez is felhasználható. Gyorsabban termőre fordulnak és jobb a fajlagos terméshozamuk (kg/törzs-keresztmetszet terület).

Az ’Adesoto 101’ egy olyan nemesítési program eredménye, mely az intenzív gyümölcsültetvények modern alanyait fejlesztette, különösen Spanyolország mediterrán klímájához, így hazai alföldi körülmények között is szóba jöhet használata.

Vannak gyenge növekedésű alanyok, melyek kifejezetten a jó tápanyagellátottságú, nyirkos talajokon használhatók, mint pl. a ’Wangenheim’ és a ’Wavit^®’. Ez utóbbi két alanynak az alacsony humusztartalmú, gyenge vízgazdálkodású homoktalajokon való alkalmazhatósága korlátozott.

A gyenge alanyok használatával körültekintően kell eljárnunk, mivel ezek oly módon csökkentik az oltvány növekedési erélyét, hogy a szállítóedény nyalábok keresztmetszete kisebb, így a tápanyag szállítás is korlátozottabb lehet esetükben, ami a termésmennyiség és a gyümölcs méretre lehet negatív hatású. Ez nem minden gyenge növekedésű alanyra igaz. A gyenge növekedésű alanyok gyökérzete sekélyen helyezkedik el a talajban, ezért nagyon fontos a rendszeres öntözés.

Külföldi alanyok használata

A szilva alany kínálatban ma már rendelkezésre állnak a piacon kaliforniai szelekcióból származó (’Myrobalan 29C’), német (’Wangenheim’, ’Wavit^®’), spanyol (’Adesoto^®’, ’Garnem^®’, ’Rootpack^®’) és orosz (’Krymsk^®’) származású alanyok is. Ezeknek az alanyfajtáknak ökológiai alkalmazkodó képessége eltérő, így alaposan, sokrétűen informálódni kell tulajdonságaikról.

De nem elegendő csak a külföldi cikkekből, tanulmányokból, leírásokból tájékozódni, hanem a hazai tapasztalatokat is figyelembe kell venni. Alaposan mérlegelni kell, hogy az új alany a helyi talajviszonyokhoz, környezeti adottságokhoz mennyire fog tudni alkalmazkodni, mennyire lehet adaptálni a helyi környezeti tényezőkhöz és az általunk használni kívánt technológiához.

A klímaváltozás kihívásaihoz alkalmas alanyok

A klímaváltozás kapcsán időjárásunk egyre szélsőségesebb, szárazabb, aszályosabb, melegebb, de ugyanakkor a késő tavaszi fagyok károsító hatása is egyre jellemzőbb. Az a jól használható alany, amely ezekhez az adottságokhoz alkalmazkodni tud.

Jobb a vízhasznosító képessége, jobban gazdálkodik a rendelkezésre álló öntözővízzel, kései rügyfakadású, hosszú mélynyugalmat biztosít a fának. Ezekhez a kihívásokhoz elég jól alkalmazkodónak tűnik a ’Mirobalan 29C’, a Marianna alanyok (’Marianna 2624’ (1. kép); ’Marianna GF8-1’) és a ’Garnem’.

A ’Marianna GF 8‑1’ a Marianna alanyok leguniverzálisabb klónja, ami a talajhoz és termesztési rendszerekhez való alkalmazkodása miatt a legszélesebb körben ajánlott hibrid alany. Ideális félintenzív és intenzív ültetvényekhez, ahol a homogén, korai termőre fordulás fontos. Intenzív technológia speciális fitotechnikai elemekkel, zöldmunkákkal alakítható ki, az erősebb növekedés miatt.

A ’Garnem’ a spanyol mediterrán klímához optimalizált alany, különösen szárazabb és enyhén kötött talajokra hozták létre, így a hazai alföldi termővidékeken is helye lehet.

Az ismertetett alanyok főbb jellemzőit az 1. táblázatban mutatjuk be. Az 1. ábra is segítséget nyújt az alanyválasztáshoz.

^{A kép a szerző felvétele.}