A gyomok elleni vegyszeres védekezés mindig is költséges eljárás volt, és ma is az. A helyzetet rontja, hogy a növényekben kialakuló herbicid-rezisztencia miatt a kémiai gyomszabályozás esetenként hatékonyságát veszti. Mindez az új növényvédelmi stratégiák iránti érdeklődést erősíti.
A gyomirtó szerek már nem minden esetben alkalmasak az Egyesült Királyságban sem a terméshozamokat és az élelmezésbiztonságot veszélyezetető gyomok visszaszorítására, mert számos fajnál megfigyelhető a herbicidekkel szembeni rezisztencia kifejlődése. Az országban egyik legnagyobb gondot jelentő gyom, a parlagi ecsetpázsit széleskörű elterjedését befolyásoló tényezők számba vétele során Anglia 70 farmján, összesen 132 táblán térképezték fel a gyomnövény előfordulási gyakoriságát és vetették össze az egyes helyszíneken régebb óta alkalmazott termesztéstechnológiai elemekkel. A cél annak megállapítása volt, hogy mely tényezők vezettek a parlagi ecsetpázsit felszaporodásához és a herbicid-rezisztencia kialakulásához.
A szántóföldi monitoring vizsgálatok eredménye arra utal, hogy a rezisztencia szintje szoros korrelációt mutat a populációsűrűséggel, tehát a parlagi ecsetpázsit terjedésében meghatározó szerepe van a herbicid-rezisztenciának. Ennek mértékét leginkább a korábbi évek herbicidhasználata határozta meg, ebből adódóan a többi termesztéstechnológiai elem módosítása nem igazán csökkenti a rezisztencia kialakulásának kockázat.
A Rothamstedi Kutatóintézetben végzett vizsgálatok alapján megállapították, hogy a különböző populációkból származó parlagi ecsetpázsit minták 80%-a magasfokú herbicid-rezisztenciát mutat az olyan gyomirtó szerekkel szemben, amelyek a búzában szelektív módon e gyomfaj irtásra használhatók.
A vizsgálatokból az a következtetés vonható le, hogy a gazdálkodóknak egyre inkább az olyan gyomszabályozási módszerekre kell támaszkodni, amelyek kevésbé építenek a herbicidhasználatra – olvasható a kutatóintézet honlapján.