22℃ 15℃
június 9. Félix, Előd, Annamária, Annabella
Nagyvilág

Gyerekekre támadnak a varjak Debrecenben

Debreceni Egyetem MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék

Másfélszeresére nőtt a Debrecenben fészkelő dolmányos varjak száma az elmúlt öt év alatt – állapította meg a Debreceni Egyetem MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszéke. Az urbanizálódott madárfaj egyre több problémát okoz a városban.

A városi környezetben előforduló varjúféléket – különös tekintettel a teljes mértékben urbanizálódott dolmányos varjakra – 2006 óta figyeli és vizsgálja a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszéke. 2006 és 2013 között évente végeztek fészekfelméréseket, az eredmények már akkor jelentős állománynövekedést mutattak. Idén, öt év kihagyás után készítettek újra „fészekleltárt” Debrecenben.

– Egy 36 négyzetkilométeres mintaterületen minden utcát, parkot ellenőriztünk a városban, az áprilisban, még a fák lombosodása előtt végzett munkát 15 önkéntes segítette. A pontos helyszín mellett feljegyeztük többek között az élőhelykategóriát (magányos fa, fasor, park, erdőfolt), a fa-, illetve a fészek magasságát. A kutatás alapvető célja az volt, hogy megtudjuk miképpen alakult a debreceni dolmányosvarjú-állomány az elmúlt öt év során, elérte-e a városi eltartóképesség határát – ismertette Kövér László, a Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék adjunktusa.

Az összesített eredmények azt mutatják, hogy a 2013-ban rögzített adathoz képest másfélszeresére nőtt a fészkelő dolmányos varjak száma Debrecenben. Bizonyos területeken, például az északi városrészben meglepően nagymértékű, 2-4-szeres növekedést tapasztaltak, ugyanakkor két ponton a belvárosban hanyatlás volt megfigyelhető. Utóbbi valószínűleg az idősebb fasorok kivágásával magyarázható.

Fotó: www.unideb.hu

– Fafaj tekintetében továbbra sem válogatós a dolmányos varjú, 20 különböző fajon találtunk fészkeket. Érdekes, hogy 2013-hoz képest átlagban alacsonyabb (18 méter) fákat és alacsonyabb fészkelési magasságot (16 méter) választottak, ami összefüggésbe hozható a varjak rendkívüli alkalmazkodóképességével, egyre inkább kezdik megszokni az emberi jelenlétet – tette hozzá Kövér László.

A dolmányos varjak fészkelését az elmúlt évek beruházásai is befolyásolták. A Nagyerdei Stadion, az új társasházak és szupermarketek  építése, az utcasori fakivágások és nem utolsósorban a rendkívül hektikus időjárási körülmények minden bizonnyal hatással voltak a debreceni állományra, de mindezek ellenére is nőtt a fészkelő egyedek száma. Az elmúlt évtizedben tapasztalt folyamatos állománynövekedés pedig különféle problémákat vet fel.

– Egyrészt a tavaszi fészekfosztogató tevékenységüknek számos madárfaj látja kárát, másrészt egyre több bejelentés érkezik a lakosságtól is különféle atrocitásokról. Ilyen például a költési időszakra jellemző, agresszív fiókavédelmező magatartásuk, több esetben nemcsak házi kedvencekre, hanem óvodásokra és járókelőkre csaptak le a varjak. A Nagyerdei Stadion tetőszerkezetét borító fóliaburkolatot is rendszeresen megbontják, illetve jelentős mennyiségű takarmányt dézsmálnak meg a Nagyerdei Kultúrpark állatai elől. Fokozott a jelenlétük a Békás-tónál is, gyakran lehet látni, amint halat, békát, netán egy-egy tőkésréce-fiókát zsákmányolnak – részletezte Szabó Bence természetvédelmi mérnök szakos hallgató, a kutatás résztvevője.

Mindezek tükrében a tanszék munkatársai elképzelhetőnek tartják, hogy a jövőben szükségessé válhat a dolmányos varjak városi állományszabályozása Debrecenben.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Globális kukoricahiány fenyeget 2025-26-ban

2025. június 1. 16:10

Rekordalacsony lehet a globális kukoricakészlet 2026-ra. A kínálat szűk, a kereslet erős – az USA és Kína kulcsszerepben.

Uniós könnyítések: kevesebb szabály, több támogatás

2025. május 31. 16:10

Brüsszel csökkentené a gazdák adminisztrációs terheit, miközben több támogatás és nagyobb mozgástér is járna a termelőknek.

Farkasprobléma: szigorú védelem helyett új vadgazdálkodás?

2025. május 25. 16:10

Az EU csökkentette a farkas védelmi szintjét, így a tagállamok, köztük Németország is, vadgazdálkodási eszközökkel kezelhetik a növekvő populáció okozta konfliktusokat.

Pulykaválság Amerikában: kivonul a Cargill?

2025. május 24. 09:10

A madárinfluenza és a csökkenő kereslet kikezdi az amerikai pulykaipart: a Cargill fokozatosan kivonulhat, a hiány már látszik.

Így képzik a ménesgazdákat - biztos állásuk lehet

2018. július 17. 09:12

Az utolsó éves ménesgazda hallgatók többsége ez évben is már konkrét állásajánlattal lépett ki a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának kapuján. Az Agrártudományi szakon 2015-óta folyik a ménesgazda képzés. Mihók Sándor szakvezetővel, az Állattenyésztési Tanszék professzor emeritusával többek között a követelményekről és az elhelyezkedési lehetőségekről beszélgettünk.

Másfél évszázados agrárjubileum

2018. augusztus 28. 12:28

Egyhetes programsorozattal tiszteleg a 150 éves debreceni mezőgazdasági felsőoktatás előtt a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara. Az intézményt a QS-rangsor napjainkban a világ 250 legjobb agrárképzőhelye között tartja nyilván.

Pontytermelés: az intenzív, zárt rendszerek alkalmazása ma még nem rentábilis

2019. február 1. 05:37

A pontyot hagyományosan tógazdasági extenzív technológiában állítják elő, ami azt jelenti, hogy csak kiegészítő takarmányozást folytatnak, illetve nagymértékben külső tényezők határozzák meg a termelést. A ponty jelenlegi piaci ára nem teszi lehetővé azt, hogy egy drága és intenzív technológiába beillesszük.

A hazai sikerek révén világszerte új lendületet kaphat a házi galamb genetikai kutatása

2023. március 2. 12:31

A világon elsőként a Debreceni Egyetem kutatói alkalmaznak DNS chip-technológiát a házi galamb genetikai vizsgálata során, az új analitikai módszer jelentősen segíti a faj genetikai feltérkepézését.