A mesterséges intelligencia bevonásával folytatódik a Debreceni Egyetem multidiszciplináris agrárkutatása, az idén negyven éves szántóföldi tartamkísérlet-sorozat. Az Európában is egyedülálló kukorica- és kalászos kutatások elmúlt négy évtizedének eredményeit konferencián mutatták be az egyetem agrárkarán.
Az 1983-ban megkezdett, nemzetközi téren is kiemelkedő jelentőségű tartamkísérletek a kezdetek óta szolgáltatnak adatokat a tudomány, az egyetemi oktatás és az innováció-szaktanácsadás számára. A kutatás-fejlesztési folyamatok felgyorsulásával pedig a tudományos vizsgálatok eredményei sikeresen jelentek meg a gyakorlati felhasználás területén, a termelésben – hangzott el a Debreceni Egyetem (DE) szakmai konferenciáján.
„A tartamkísérlet-sorozat különleges nemzeti értéket képvisel, amelynek eredménye méltó folytatása a mintegy ötszáz éves debreceni felsőoktatás és kutatás hagyományainak” – jelentette ki köszöntőbeszédében Kossa György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke.
Bács Zoltán kancellár azt mondta, „Lehetnek bármilyen változások, változhatnak a személyek, a szervezetek vagy éppen a tudomány, a tartamkísérletek tovább folytatódnak, hiszen az egyedülálló értéket képviselő kísérletsorozatból olyan adatsorokhoz jutunk, amelyek meghatározzák a jövőt.”
„A Debreceni Egyetem ékszerdobozai a tangazdaságok és az agrárkutató intézetek, amelyek minden körülmények között helyszínt biztosítanak, biztosítottak az intézmény gyakorlati agrárképzésének és terepet adnak a tudományos vizsgálatoknak, kutatásoknak.
A nyolcezer parcellán folyó unikális tartamkísérletek számtalan PhD-dolgozatnak és diplomamunkának adtak témát, ezért is nélkülözhetetlenek a tudományos és szakmai utánpótlás nevelésnek”– tette hozzá Harsányi Endre agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettes.
Posta Katalin, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tudományos és minőségbiztosítási rektorhelyettese ünnepi köszöntőjében a két intézmény több évtizedes, aktív szakmai partnerségéről beszélt.
„A debreceni tartamkísérlet közel egyidős a KITE Zrt. alapításával. Ötven évvel ezelőtt azzal a céllal hozták létre a Kukorica és Iparinövény Termelési Együttműködést, hogy a világon fellelhető innovatív technikai és technológiai megoldásokat elhozzák Magyarországra és adaptálják.
Több mint negyven éve született meg az első szerződés a vállalat és az egyetem között, és azóta évről évre figyelemmel követjük a kutatás eredményeit, hasznosítjuk, adaptáljuk, továbbítjuk a megszerzett tudást. A tartamkísérletek kutatói és eredményeik hozzájárultak ahhoz, hogy ma a KITE képviseli hazánkban a legmodernebb technológiát” – jelentette ki Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója.
A tartamkísérletek alapítói Nagy János, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) professor emeritusa, valamint Pepó Péter egyetemi tanár, a DE Agrártudományi Doktori Tanácsának elnöke. A kutatás Kakuszi-Széles Adrienn, a DE MÉK Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet vezetőjének koordinálásával folytatódik.
Nagy János a konferencián úgy fogalmazott, „A magyar mezőgazdaság eredményességét a következő években a gyakorlatban hasznosuló tudás határozza meg.”
„Az elmúlt negyven évben elvégzett kutatások a precíziós gazdálkodás innovációja mellett a talajtani, növényvédelmi, növényfiziológiai, agrokémiai és meteorológiai témákban is egyre részletesebb vizsgálatokkal bővültek. Ezek megbízható, tudományos alapot szolgáltatnak a gyakorlat számára is.
Ahogy a kutatásaink eredményeit összefoglaló Kukorica, a nemzet aranya című könyvünkben 16 szerzőtársammal leírtuk, az eredményeink felhasználásával országosan akár egymillió tonna terméstöbbletet lehetne elérni. A tartamkísérletek során több tízmillió adat keletkezett, ezek egy részét, elsősorban a meteorológiai információkat a DE Informatikai Kar segítségével dolgozzuk most fel, kihasználva a számítógépes kapacitásokat, mélytanulásos módszerrel szakértő eredményprogramot hozunk létre” – fejtette ki Nagy János.
Pepó Péter előadásában kifejtette, „Az elmúlt negyven év kutatásai során egyre bővülő agronómiai, in situ, non-destruktív fiziológiai, talaj víz- és tápanyag gazdálkodási, környezetvédelmi és egyéb a vizsgálatokat végeztek el, melyek eredményei a technikai és technológiai fejlődés révén egyre több és részletesebb információt biztosítottak a növénytermesztési térben lezajló folyamatok ok-okozati összefüggéseinek feltárásához.
A tartamkísérletek eredményei alapján eltérő intenzitású növényi modellek összeállítására, gyakorlati alkalmazására nyílik lehetőség, valamint a klímaváltozás aktuális, fontos kérdéseire adhatnak releváns válaszokat.”
„A debreceni agrárkutatás és oktatás vitalitását, valamint fejlődőképességét jól mutatja, hogy idén ünnepli 155. évfordulóját a debreceni agrár-felsőoktatás. Ez alatt az idő alatt a debreceni oktató és kutató gárda mindig képes volt új dolgokat bevezetni, majd kiteljesíteni, ez pedig a folyamatos megújulást jelentette” – hangsúlyozta Pepó Péter.
A tanácskozáson kilenc tématerületen – a növénytudomány, a földművelés és földhasznosítás, az agrokémia, a talajtan, a növényvédelem, a vízgazdálkodás, a vállalatgazdálkodás és kereskedelem, a precíziós gazdálkodás, valamint a növényminőség – több mint 70 kutató mutatta be tudományos eredményeit. Az ünnepi rendezvényen 8 egyetem, 4 kutatóintézet, 37 vállalat vezetője és több mint 160 cég munkatársa képviseltette magát.
(Forrás: Debreceni Egyetem)
