Intenzív cseresznyetermesztés lehetőségei Magyarországon

Az intezív cseresznyetermesztés definíciója

Amennyiben a művelési rendszer tulajdonságai alapján kívánjuk definiálni a cseresznyetermesztés intenzív formáját, úgy az alábbi ismérveket tartom fontosnak egy intenzív rendszerű ültetvény kapcsán:

• kis fák, sűrű térállás,
• minimum 1000 fa/ha tőszám, de jellemzően 2000-3000 fa/ha között,
• karcsúorsó vagy szuperorsó koronaforma, esetleg sövény koronaformák,
• öntözőrendszer.

Az almatermesztéstől eltérően nem feltétlenül szükséges a támrendszer építése, mert a fákon megjelenő gyümölcstömeg ezt nem minden esetben indokolja. Ugyanakkor főleg a korai termőre fordulást biztosító törpe alanyok esetében előnyös lehet egyszerű támrendszer alkalmazása.

Az intenzív definíció értelmezhető üzemgazdasági, ökonómiai értelemben is, amellyel elsősorban arra utalunk, hogy a termelő mekkora ráfordítással műveli az ültetvényét. A cseresznye esetében az intenzíven történő művelés ismérvei: okszerű és jelentős tápanyagellátás, tápoldatozás, növényi biostimulátorok alkalmazása, zöldmetszés(ek).

Előnyök

Az intenzív cseresznyeültetvények előnyei közül a legfontosabbak:

• jobb minőségű gyümölcs,
• hatékonyabb munkaerő-felhasználás,
• korai termőre fordulás,
• védhető ültetvények (jégkár és esőkár).

A jobb gyümölcsminőséget annak köszönhetően lehet elérni, hogy az egy fára eső termés mennyisége kisebb, mint az extenzív rendszerekben. A kisebb fák továbbá hatékonyabb növényvédelmet, precíziós tápanyagellátást tesznek lehetővé, mely tényezők a nagyobb, egységesebb, jobb gyümölcsök irányába hatnak (1. kép).

Az intenzív termelési rendszerek segítenek, a manapság oly égető munkaerő-biztosítási probléma enyhítésében. Metszésük egyszerűbb, kisebb ráfordítással elvégezhető, gyakran csak kézi metszőollót igényel. A kis fák, keskeny termőfalak könnyebb betakarítást tesznek lehetővé, és tőszám, illetve rendszerfüggően, akár a gyümölcs 60-80 %-át is lehetséges földön állva betakarítani.

A cseresznye hagyományos térállású és koronaformájú, extenzív ültetvényeit nagyon nehéz, vagy mondhatni lehetetlen megvédeni az eső és a jég által okozott károktól. Az intenzív ültetvények esetében lehetőség van arra, hogy olyan támrendszert és fedést telepítsünk az ültetvény fölé, amely képes megvédeni a termést és a fáinkat a fenti kártételektől.

Alanyok intenzív ültetvényekhez

Az alma esetében az M9 alany jelentette a kulcsot ahhoz, hogy intenzív ültetvényeket tudjanak széles körben elterjeszteni. A cseresznye esetében is a változások egyik alapja az, hogy a 90-es évek során egyre szélesebb körben kezdtek elterjedni olyan alanyok, amelyek kis faméretet biztosítanak és a rájuk oltott oltványok korán termőre fordulnak. Fontos megjegyezni, hogy hazánkban számos intenzív ültetvényt valósítottak meg akár igen nagy tőszámmal (2500-3500) is sajmeggy alanyon.

Ez a legtöbb esetben speciális technológiai elemek alkalmazását (gyökérmetszés, törzsbevágások) igényelte. Véleményem szerint csak e technológiai elemek alkalmazásával lehetséges sajmeggy alanyon intenzív ültetvényeket létesíteni. Önmagában tehát nem állja meg a helyét az a kijelentés, hogy sajmeggy alanyon is lehetséges intenzív cseresznyeültetvényt létesíteni, ha nem egészítjük ki a fenti elemekkel.

Számos jelölt közül mára a legnagyobb mértékben a Németországban nemesített GiSelA® alanycsalád GiSelA^® 5 és GiSelA^® 6 névre keresztelt alanya terjedt el külföldi intenzív ültetvényekben.

Összehasonlítva egy sajmeggy alanyra oltott cseresznyefával a GiSelA^® 6 alanyon a cseresznyefák 70-80 %-os faméretet adnak, míg a GiSelA^® 5 esetében a fák 50-60 %-os méretet érnek el a sajmeggy alanyra oltott társaikhoz képest (1. ábra). Itt kell megjegyezni, hogy a GiSelA^® 5 alany sokkal érzékenyebb a termőhelyi adottságokra, mint a GiSelA^® 6, elsősorban a talaj vonatkozásában. Jó minőségű, humuszos talajokon a GiSelA^® 5 alanyon nevelt fák mérete nem vagy alig maradnak el a GiSelA^® 6 alanyokon nevelt fákhoz mérten.

A GiSelA^® alanyok nagy előnye, hogy a legtöbb cseresznyefajta rendkívül gyorsan termőre fordul azokra oltva. Hazai kísérleteinkben azt tapasztaljuk, hogy a megfelelően táplált egyéves suhángból telepített fák oldalhajtásai a telepítés évét követő évben (2. lomb) a gallyak tövén található virágokból termést hoznak (2. kép). A 2. lomb végére a gallyak teljes hosszukban berakódnak virágrüggyel. 4. éves korára egy GiSelA^® alanyon nevelt fa eléri a teljes termőképességét. Az általunk tapasztaltak alapján, a sajmeggy alanyon nevelt fajták ezt csak az 5-6. nyáron produkálják.

Az egyik kihívást jelentő és figyelmet igénylő tulajdonsága a GiSelA® alanyoknak, hogy szárazság és aszálytűrésük elmarad a sajmeggy alanytól. Megfelelő víz- és tápanyagellátás mellett a jó termőhelyeken ezt lehetséges kompenzálni és kitűnő eredményekre számíthatunk. A nagyon homokos, könnyen felmelegedő talajú területeken ugyanakkor nem javasolt az alkalmazásuk.

Itt kell említést tenni a MaxMa 14 alanyról, amelyről hazánkban is gyűlnek a tapasztalatok. Egyértelműen jobb a tűrőképessége a meleg periódusokban, telepítése gyengébb talajokon is lehetséges. Törpítő hatása kevésbé jelentős, mint a GiSelA^® alanyoké, és meredeken ágazik el. Németországban, több esetben és fajtán is megfigyeltek egy 5-7 éves korban bekövetkező klorózissal együtt járó legyengülés MaxMa 14 alanyú ültetvényekben. A fák a teljes termőképességük után mutatják az egyelőre ismeretlen okból kialakuló tünetegyüttest. A legyengült fák kondíciója visszanyerhető, de csak nagy odafigyeléssel és egyedi tápanyagellátással. Hazai visszajelzés még nem érkezett ebben a vonatkozásban.

A GiSelA^® alanyokra oltott cseresznyefák metszése is eltérő szabályok alapján történik. Kiemelten kell törekedni a gallyazat rendszeres fiatalítására. Ennek oka kettős. A 3. évnél idősebb fás részeken gyorsabban kopaszodnak a fák, illetve az idősebb termőrészeken fokozottan csökken az elérhető gyümölcsméret. A metszések időzítését a növekedés serkentésének szolgálatába kell állítani.

A törpítő alanyokon való termelés egy megváltoztatott, sarkaiból kifordított termesztői hozzáállást igényel a hagyományos, erős növekedésű alanyokon való termesztéshez képest. Ezeknél az alanyoknál a kertész feladata nem az, hogy a növekedést korlátozza. Pontosan ennek ellenkezője, hogy képes legyen fenntartani a fa egészséges növekedését, amely annyira generatív tulajdonságú, hogy kellő körültekintés és szakértelem nélkül hamarosan a túlkötődés, aprózódás, legyengülés, faelhalás spirálba kerülhetünk.

Koronaformák, térállások

Az intenzív ültetvényekben a sortávolság 3,5 és 5 méter között, míg a tőtávolság 0,5 és 2,5 méter között változhat.

Az intenzív ültetvényekre leginkább az orsó koronák használata jellemző. Karcsú orsó koronaforma a 4 és 5 méter közötti sor-, illetve 1,0-2,5 méter közötti tőtáv tartományban, míg szuperorsó korona a 4 méter vagy az alatti sor-, illetve az 1 méter alatti tőtávok esetében.

A cseresznye szuperorsó koronaformán történő termesztésére nem minden fajta alkalmas. Ennek a koronának a metszésmódja feltételezi, hogy a termesztett fajta képes az éves vesszők tövén kialakuló bazális virágrügyeken teremni. Amely fajták nem hoznak ilyen rügyeket, azok nem adaptálhatóak sikeresen ehhez a rendszerhez, nem kapunk megfelelő eredményt.

Az alanyválasztást számos tényező befolyásolja, így nehéz egyértelműen kijelenteni, hogy melyik térálláshoz melyik alany javasolható, de ökölszabályként elmondható, hogy 4 méteres sortáv és 1,5 méteres tőtáv alatt a GiSelA^® 5, míg e felett a GiSelA^® 6 javasolható, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a talaj adottságaival kapcsolatos követelményeit a GiSelA^® 5 alanynak. A MaxMa 14 alanyra szemzett fákat nem javasoljuk 2 méternél sűrűbb tőtávolságra telepíteni, míg a sortáv 4 és 5 méter között változhat.

Költségek, bevételek, megtérülés

Az ültetvény létesítési költségei a cseresznye esetében viszonylag széles skálán mozoghatnak. Az 1. táblázatban különféle technológiai színvonalú ültetvények beruházási költségeit mutatom be. Ezeket a számokat, mint iránymutató adatokat érdemes számításba venni mielőtt belevágunk a tervezésbe és a projektünk specifikus költségvetésének a kidolgozásába.

Ültetvény leírása	Becsült beruházási költség
Extenzív (összehasonlításképpen): öntözött, támrendszer nélküli, 5×3 m térállás. 667 fa/ha, erős alanyon	3-4 M Ft
Intenzív – egyszerű támrendszerrel: öntözött, alacsony támrendszer, 4×1,5 m térállás, 1667 fa/ha, Gi6 alanyon	5-7 M Ft
Intenzív – jéghálóval: öntözött, jégháló és támrendszer, 4×1 m térállás, 2500 fa/ha, Gi5 alanyon	9-11 M Ft
Intenzív – fóliatakarással és jéghálóval: fólia és jégháló és annak tartó támrendszere, 4×1 m térállás, jéghálóval és fóliával, Gi5 alanyon	17-25 Ft
1. táblázat: Különböző technológiai színvonalon megvalósított cseresznyeültetvények becsült beruházási költségei

Minden esetben feltételeztem, hogy az öntözés kiépítésre kerül az ültetvényben, így ebből a szempontból nem teszünk különbséget a beruházási költségeket tekintve. A táblázatban szereplő megvalósítási változatokat tartom kiemelendőnek.

A csúcsminőség és a nagy gyümölcsméret érdekében a hektáronkénti terméshozamra vonatkozóan a reális célkitűzés a 10-12 t/ha friss fogyasztásra szánt gyümölcs. Ez egy könnyen leírható szám, de a gyakorlati tapasztalatok alapján megvalósítása nem egyszerű.

A cseresznye éves művelésének szedés nélküli költségei intenzív művelési mód esetében 600 ezer és 1 millió Ft/ha között változhatnak. A betakarítás intenzív ültetvényekben 60-100 Ft/kg költségszinten valósítható meg, 10 tonna/ha hozam mellett a betakarítás forgóeszközigénye 600 ezer és 1 millió Ft közötti. A bemutatott beruházási költségek függvényében nagy lehet a szórás a fajlagos amortizációs költségekben az egyes ültetvénytípusok között. 50-250 Ft/kg közötti tartományban változik a létesített technológiai színvonal függvényében.

Ezt növeli egy további 60-100 Ft/kg termelési és egy 60-100 Ft/kg betakarítási költség. A fenti fajlagos költségeket a postharvest tevékenységek költségei tovább növelik. A cseresznye áruvá készítéséhez szükséges infrastruktúra jelentős tőkeigényű, magas amortizációs költséget eredményez. A csomagolóanyagok, a ráfordított munkaerő költsége, a fuvarköltség, illetve a rezsiköltségek, a jelentősebb éven belüli változó költségek. Az exportpiacokra szánt cseresznye költsége 100-200 Ft/kg, 5 kg-os rekeszekben, ömlesztett kiszereléssel kalkulálva, a felmerülő fuvarköltségekkel együtt. A megjelölt költséghatárok széles tartományt fednek le, ami annak tudható be, hogy a megkövetelt csomagolóanyagok és fuvartávolságok függvényében ennek a költségelemnek a nagyságrendje igen tág határok között mozog.

A Nyugat-Európába exportált cseresznye, osztályozást követően mérettől függően eltérő árakon kel el. Ezek az árak évjáratonként változóak és a 24-26 mm-es cseresznye 300-500 Ft/kg közötti árától a 30 mm+ méretű áru 900-1200 Ft/kg közötti áráig emelkednek. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a magas export egységárak eléréséhez magas költségek párosulnak az áruvá készítési tevékenységek formájában, így a termelői árak ezeknél jelentősen alacsonyabbak.

A hazai nagybani piacokon attól függően, hogy milyen a cseresznye mérete és minősége, illetve, hogy a szezon mely időszakában történik az eladás, bruttó 200 és 800 Ft közötti árakon értékesítik az ömlesztett M10 rekeszekbe szedett gyümölcsöt. A nagyon korai cseresznyék egy nagyon korlátozott ideig akár 1000-1200 Ft/kg árat is elérhetnek.

A fentiekben leírt 10 t/ha hozamszinten a becsült termelői árbevétel évente 2-5 millió Ft/ha. Ez a kertben M10-es rekeszbe szedett cseresznyéért kapható árbevétel.

Az intenzív cseresznyetermesztés megtérülési viszonyai nagyban függnek a termésbiztonságtól. Az alacsony beruházási költségű, de a környezeti hatásoknak jobban kitett ültetvényekben az évente elérhető tervezett hozamokat reálisan tervezve mérsékelni kell, ugyanis a természet fagy, eső vagy jég formájában minden évben fog károkat okozni. Ezeket a károkat kivédhetjük a termésbiztonságot növelő beruházásokkal. Saját kalkulációk alapján, 3 %-os diszkontráta mellett, támogatások nélkül egy jéghálós ültetvény a beruházástól számított 7-8., míg egy esővédős ültetvény a 10-11. évre térülhet meg. Nem kalkuláltam az eső által okozott terméskiesésekkel, amelyek a jéghálós esetben a megtérülés idejét még jobban kitolhatják.

A fentiekben ismertetett költségek és árak rávilágítanak arra, hogy a cseresznyetermesztés csak akkor jövedelmező tevékenység, ha a termelő nagyon magas színvonalon végzi a munkáját, továbbá kedvező időjárási viszonyok mellett vagy védett körülmények között termel. A fentieket figyelembe véve nem állíthatjuk, hogy a cseresznyetermesztés jövedelmezősége több év átlagában kiemelkedő volna más gyümölcstermesztési tevékenységekkel összehasonlításban. Érdemes elgondolkodni egy pénzügyi piacokon gyakorta emlegetett tapasztalaton, amelyet én a cseresznyére is relevánsnak tartok, mely szerint a nagy hozamot ígérő befektetések mindig jelentős kockázattal járnak. Ezek a kockázatok veszteségek formájában realizálódnak és csökkentik az elérhető jövedelmet.

Kihívások, feladatok

A hazai cseresznyetermesztők előtt álló legfontosabb kihívás a jól szervezett és növekvő piac megteremtése. A gyümölcstermesztők közül sokan érdeklődnek a cseresznye iránt és szétszórtan, kis méretű 1-3 ha területű ültetvényekben kezdenek bele a termelésbe. Számos esetben ezek a kezdeményezések nem is nőnek tovább. A legfontosabb kihívás a cseresznyetermesztésünk számára, hogy a kisebb termelők által termelt áru hogyan fog kijutni az exportpiacokra. Amennyiben ez nem tud megvalósulni jól szervezett formában, úgy a kisebb gazdaságok egymás ellen versenyezve a telített hazai piacon le fogják törni az árakat. Fontos feladat tehát egy olyan szövetkezet, vagy vállalkozás életre hívása, amely e termelők áruját felvásárolja, és export piacokon értékesíti. További lehetőséget jelent a hazai áruházlánci piac jobb kiszolgálása és a forgalom növelése, de ez az exportpiacokhoz képest kisebb jelentőségű. Önmagában tehát nem elegendő, ha intenzívebb termesztésbe vágunk bele. Fontos, hogy mindezt olyan piaci környezetben tegyük, ahol kiszámíthatóan tudunk értékesíteni.