A világ élvonalában van a magyar csemegekukorica-termesztés.
Az ipari felhasználásra szánt terményből évente 5-600 ezer tonna kerül le az egyébként erősen gépesített, korszerű technológiával felszerelt területekről. Emellett a közvetlen fogyasztásra szánt csöves kukoricával is jól állunk, a teljes hazai piacot magyar termelők látják el, így a strandokon és az áruházakban is honi zöldséggel találkozhatnak a vásárlók.
Igazi sikerágazat a csemegekukorica-termesztés Magyarországon, az ipari felhasználásra szánt zöldségnövényt tekintve a világ élvonalában van a hazai termelés.
Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Fruitveb) elnöke a Magyar Időknek elmondta: Magyarországon 32-35 ezer hektáron termelnek csemegekukoricát, ahonnan évente 500-600 ezer tonna közötti termést takarítanak be a gazdálkodók.
A hozamokban nincsenek nagyobb kilengések, mivel a termelés erősen gépesített, korszerű technológiákra alapozottan működik. Ennek oka, hogy ma már gyakorlatilag nincs olyan terület, ahol felvásárlói szerződés nélkül vetnének ipari célra szánt csemegekukoricát a gazdák. A csemegekukorica-termelés szigorúan szerződéshez kötött, amelyben a felvásárlók meghatározzák, mikor, milyen fajtákat vessenek a termelők, s hogy mikor kell a terményt betakarítani. A szerződéskötés egyik legfontosabb feltétele a terület öntözhetősége, enélkül ma már nem képzelhető el hatékony termelés. A körbe egyébként is meglehetősen nehéz bekerülni, hiszen ahogyan Ledó Ferenc jelezte, a feldolgozók évekig ugyanazokkal a gazdákkal állapodnak meg, vannak, akik több évtizede kapcsolatban vannak egymással.
Az idei szezonról az elnök elmondta: egyelőre nagyon szépek az állományok, jó szezon várható, a növény szereti a csapadékos meleg időjárást. A kártevők ugyanakkor aktívabbak, főként a molyfertőzöttségre kell odafigyelniük a gazdáknak. A növényvédelem egyébként is sarkalatos pontja a csemegekukorica-termesztésnek, ha ugyanis molyos a kukorica, a feldolgozó megtagadhatja az átvételt. Az ipari felhasználásra szánt csemegekukoricát április közepétől július elejéig vetik. A betakarítás július vége felé kezdődik és egészen a fagyokig tart, a feldolgozók kapacitásához igazított ütemben. Bár Ledó Ferenc szerint a termőterület nagysága évek óta stagnál, elképzelhető, hogy az idén emelkedik.
A zöldborsószezon ugyanis ebben az esztendőben nem alakult valami fényesen: a megszokottnál 30-40 százalékkal kevesebbet takaríthattak be a gazdák, így a konzerviparba is ennyivel kevesebb alapanyag jutott. A zöldborsó helyére ugyanakkor kiválóan vethető csemegekukorica került nyár elején.
– Általában ugyanazok a feldolgozók veszik meg mindkét terményt, így várhatóan a már lekötött mennyiségen felül újabb területekre kötnek szerződést a termelőkkel – jegyezte meg a Fruitveb elnöke. Ezzel egyébként maguk a gazdák is jól járnak, hiszen amit elbuktak a zöldborsónál, azt a csemegekukoricán visszakaphatják. A terület jövedelmezősége egyébként hosszú távon is emelkedhet, hiszen az amerikai vámháborúban a csemegekukorica is érintett. Az Európai Unió nemrég bejelentette, hogy vámot vet ki az Amerikai Egyesült Államokból származó termékre, ez a tény pedig a közösségben termelt áru piaci pozícióját javíthatja.
Ami a lakossági fogyasztásra szánt, úgynevezett csöves csemegekukoricát illeti, a termeléssel főként kisebb családi gazdaságok foglalkoznak hazánkban. Az 5-600 hektárra tehető termőterületről évente 4000-4800 tonna termés kerül le. Ledó Ferenc szerint az elmúlt években egyre több helyen próbálkoznak hajtatással is. Ez azt jelenti, hogy fólia alá ültetnek kukoricát, így már május elején a piacokon lehet a friss áru. A szakember jelezte: a magyar vásárlók biztosak lehetnek abban, hogy a csemegekukorica, legyen szó piacon, áruházban vagy strandon kapható termékről, hazai termelésből származik.
Csekély mennyiség kerül a külpiacokra, import azonban szinte egyáltalán nem érkezik az országba. A vásárlásnál ugyanakkor nem árt óvatosnak lenni. A nyári hónapokban nem ritka a a nagyvárosok terein, aluljárókban megjelenő ideiglenes kukoricaárusok látványa. Ledó Ferenc szerint olyan helyen, ahol nincs feltüntetve a kereskedő regisztrációs száma, és nem tudható, hogy mikor és kitől szerezte be az árut, nem ajánlott vásárolni. Egy-egy ilyen üzletnek ugyanis akár egészségügyi következményei lehetnek.
Jobb esetben a piacokon megmaradt, elöregedett árut kínálják így a nepperek, de az is előfordulhat, hogy olyan áruhoz jutottak olcsón az ideiglenes árusok, amelyet a termelő azért nem tudott legálisan, normál áron eladni, mert például a megengedettnél több növényvédő szert tartalmaz.
