Szőlő-Bor

Kiemelkedő évjáratra számítanak a szekszárdi borvidéken

MTI

A tavalyihoz hasonló, kiemelkedő évjáratra számítanak a szekszárdi borvidéken, ahol a végéhez közeledik a szüret.

A 2400 hektáros területen egyes pincéknél már csak kevés kékfrankos, merlot és cabernet-fajták, a válogatás- és prémiumborok alapanyagai vannak a tőkéken – mondta Bősz Adrián, a borvidék elnöke szerdán az MTI-nek.

Tájékoztatása szerint a szekszárdi hegyközséghez tartozó 1200 hektárból 147 hektár termésmennyiségét dolgozták fel, itt hektáronként átlagosan 77 mázsa szőlő termett. A szintén a szekszárdi borvidékhez tartozó bátaszéki hegyközség területén mintegy 400 hektáron 80-90 mázsa az átlagtermés. A különbség abból adódik, hogy a bátaszéki termelők elsősorban értékesítik a szőlőt, Szekszárdon viszont sok termelő terméskorlátozással él – tette hozzá.

A borvidék elnöke az eddigi tapasztalatok alapján azt mondta, hogy a termés minőségi szempontból a tavalyi évjárathoz hasonló, a szüret időpontjától és a fajtától függően 21-22, esetenként magasabb mustfokkal és literenként 6-7 grammos savtartalommal szüretelték a szőlőt. Az idei is kiemelkedő évjárat lehet – jegyezte meg.

Mint mondta, az őszi, időjárás kedvezett a szőlőnek, az egyhetes, szeptemberi hűvösebb időszakot a cabernet franc és sauvignon, a kékfrankos jól átvészelte.

Arról is beszámolt, hogy a szőlő felvásárlási ára a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által előrejelzett, kilogrammonkénti 123 forint körül alakultak. A szekszárdi termelők közül sokan előre kötöttek felvásárlási szerződést. A tavalyi rozék, könnyed fehérfajták elfogytak, a könnyű vörös borok mostanában kerülnek piacra, a palackozott borokat termelő borászatoknál a – főként a magasabb árszintű – 2017-es borok még a pincékben vannak – fűzte hozzá.

Azt is elmondta: a meleg időjárás miatt az idei borok mediterrán jellegűbbek lehetnek a 2015-ös, 2016-os évjáratnál, de megőrzik a szekszárdi stílusjegyeket.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A francia vörösbor hanyatlása

2025. január 9. 15:10

A francia vörösbor hosszú ideje ikonikus része az ország kultúrájának, ám az iparág az utóbbi évtizedekben súlyos válsággal szembesült.

A bor a rekordszintű balkáni hőség nyertese

2024. október 8. 12:10

A balkáni bortermelők szerint ritka nyertesei lehetnek ezeknek a folyamatoknak, mert a meleg időjárás miatt nőtt a szőlő cukortartalma.

Extrém klíma: már szüretelnek a Balaton-felvidéken

2024. szeptember 9. 11:10

A száraz nyári hónapok miatt a szőlő idén a szokásosnál jóval gyorsabban érett, így a betakarítást a tervezettnél három héttel hamarabb kellett elkezdeni.

Fordított tájkép alakult ki a Balaton-felvidéken – ezt most díjazták is

2024. szeptember 5. 13:10

Talán kevesek számára ismert az, hogy földtörténeti léptékben mérve nem is olyan régen hazánkban is aktív vulkánok működtek.

Légli Géza: soha sem késő elkezdeni

2021. november 11. 07:36

Légli Gézával hivatásról, természetközeli szőlőművelésről és az ágazat helyzetéről beszélgettünk.

Felszívódó, rézmentes megoldás a szőlő peronoszpóra elleni védelmére

2023. március 2. 06:36

A peronoszpóra (Plasmopara viticola) a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége.

Ökogazdálkodás: hódítás előtt a tájfajta gabonák?

2019. március 7. 09:18

2021 januárjától lép hatályba az új ökogazdálkodási rendelet, amelyet az Európai Unió már elfogadott. Ennek egyik lényeges eleme, hogy lehetővé teszi, hogy az ökogazdálkodást folytató termelők heterogén szaporítóanyagokat állítsanak elő, és ezeket kereskedelmi forgalomba hozzák.

D, mint Dubicz, M, mint Mátra

2022. február 23. 04:36

A Mátrai borvidék hazánk második legnagyobb bortermelő vidéke. Kevesen tudják, de többezer éves múltra tekinthet vissza. A XX. századig a szőlőművelés, borkészítés volt ezen a környéken a legfontosabb tevékenység, ám a II. világháborút követő időszakban úgy vélték a döntéshozók, hogy a legjobb, ami ezzel a vidékkel történhet az, ha ipari terület lesz. Mindez érthetően kevéssé kedvezett a borkultúrának. Mint ahogy az sem, hogy mind a Rákosi-, mind a Kádár-korszakban a Mátrai borvidéket az Egri borvidék részeként kezelték, és az itt termelt szőlő egri borként került forgalomba.