Az Országos Meteorológiai Szolgálat a DriDanube – Aszálykockázat a Duna régióban projekt keretében hazai felhasználó-képzésre és az aszálykezelésre vonatkozó döntéshozói konzultációra várta az érintetteket 2018. december 3-án az OMSZ Kitaibel Pál utcai épületében.
A projekt, amelynek egyik témafelelőse az Országos Meteorológiai Szolgálat, 2017 januárjában indult és 2019 júniusában fog záródni. Célja, hogy segítsék az aszálykezelésben résztvevő felhasználókat abban, hogy sokkal hatékonyabbakká váljanak a veszélyre adott válaszok során és jobban felkészüljenek az elkövetkező száraz időszakokra. A munkában egyetemek, műholdas kutatásokkal foglalkozó intézmények, meteorológiai intézetek vesznek részt, illetve stratégiai partnerként minisztériumok kapcsolódnak be. A pénzügyi alapok 85%-át az Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja, emellett minden résztvevő ország 15% részt vállal a finanszírozásban. A projekt teljes költségvetési összege megközelíti a kétmillió eurót.
A felhasználó-képzés és az aszálykezelésre vonatkozó döntéshozói konzultáció résztvevői
DriDanube program keretében működő munkacsoportok
A DriDanube (Drought Risk in the Danube Region) projekt hat munkacsomagot tartalmaz és 22 tevékenységet ölel fel. A munkacsomagok között négy szakmai található, valamint egy projekt vezetési és egy kommunikációs. A szakmaiak közül a WP3 aszály felhasználói szolgáltatásokkal, a WP4 aszály hatásbecslésével foglalkozik, a WP5 aszály kockázatbecslésre vonatkozik és a WP6 a válaszlehetőségeket veszi számba.
A WP3-as munkacsomag fókuszában a műholdas megfigyelések aszálymonitoring szolgáltatásba történő integrálása áll. A DriDanube keretében fejlesztett szolgáltatás a nagyközönség számára már szabadon elérhetőek a www.droughtwatch.eu oldalon.
A WP4-es munkacsomag önkéntes megfigyelőkből álló hálózat segítségével gyűjt információkat. A befutó jelentések az aszály mezőgazdasági hatásairól nyújtanak információt. Kiemelt feladat e területen a közös módszertan kidolgozása az aszály hatásainak közel valós idejű vizsgálatára. A társadalmi aszályfigyelő hálózat a DriDanube régióban jelenleg 10 ország 240 regisztrált észlelőjét tartalmazza. Az önkéntesek között egyéni gazdálkodók, nagyobb agrártermelők, erdészek és nyugdíjasok is megtalálhatók. Magyarországon 40 észlelőt tartalmaz az aszálymegfigyelő hálózat, akik 19 megyéből és Budapestről küldik az adatokat hétről hétre. Minden alkalommal egy 13 kérdésből álló kérdőívet töltenek ki. A cél, a műholdas megfigyelések mellett, a talajnedvességre vonatkozó helyi információk gyűjtése, amelynek révén lehetővé válik az aszály okozta hozamcsökkenés becslése. Három típusú kérdőív készült – egy szántóföldi vizsgálatokra vonatkozó, egy erdészeti és egy a fásszárú ültetvények (gyümölcs, szőlő, olíva) témában. A kérdések egyik csoportja a talaj állapotára irányul, a másik az aszály megfigyelhető hatására, a harmadik pedig a felhasznált öntözővíz mennyiségének becslésére vonatkozik. Ebben a vegetációs időszakban összesen nyolc összefoglaló aszályértékelő jelentés készült el a DriDanube projekt keretében.
A WP5-ös munkacsomag keretében egységes aszálykockázati térképek készültek a Duna régióban termesztett szántóföldi növényekre (búza, kukorica, árpa, repce) vonatkoztatottan. A kockázatbecslő módszer matematikai alapokon nyugszik. Az eljárás során egy adott helyen az aszálykockázatot az átlagos veszteséggel becsüljük, ami a nem aszályos időszakok termésátlagának és az aszályos évjáratok termésátlagának a különbsége. Az aszálykockázati térképek előállítására alkalmas, a DriDanube projekt keretében fejlesztett szoftver neve RED (Risk Estimation of Drought). A RED működtetéséhez meteorológiai és hozamadatokra van szükség. Rácsponti meteorológiai adatbázisok például a CarpatClim, és a DanubeClim (homogenizált, harmonizált), valamint az E-OBS adatbázis, ezek a DriDanube területet részben, vagy egészben lefedik. A hőmérséklet és a csapadék, valamint a termésadatok közötti regressziós kapcsolat felállítása néhány növénykultúra esetében megtörtént, ez be van építve a szoftverbe. A számítógépes program az aszályveszteség várható értékét – hozamcsökkenés – számítja ki, ami maga a kockázat. A pályázat keretében készült szoftver a felhasználói kézikönyvvel együtt hozzáférhető lesz az OMSZ hivatalos oldalán (www.met.hu)
A felhasználói képzésen jelenlévők az ingyenesen és regisztráció nélkül igénybe vehető www.droughtwatch.eu honlappal ismerkedhettek meg a rendezvény keretében, és próbálhatták ki a különböző aszályindexek (SWI – Soil Water Index, NDVI – Normalized Difference Vegetation Index, SWD – Soil Water Deficit), továbbá időjárási és vegetációs adatok megjelenítési lehetőségeit, térképi nézeteket, grafikonkészítési módokat, animálást, statisztikák készítését stb.
A DriDanube projekt keretében végzett tevékenységek eddigi eredményeinek bemutatása és a fejlesztett szolgáltatások helyszíni kipróbálása után az optimális aszálykezelés lehetőségeit mutatták be, illetve annak megvitatására került sor, hogy azok hogyan illeszthetők be egy Duna régiót felölelő regionális aszálystratégiába.
A WP6-os munkacsoport az aszálystratégia kialakításával foglalkozik intézményi együttműködések kialakítása és fejlesztése, valamint aszálykezelési mintaprojektek létrehozása útján. A mintaprojektek egyrészt a többi munkacsoport eredményeit a gyakorlatban próbálja ki, alkalmazza, másrészt Magyarországon és Szerbiában vizsgálja egy-egy mintaterületen a régióra adaptált optimális aszálykezelési modellt. E feladatrész megvalósításában a JoinTisza projekttel történik együttműködés. Az aszálykezelési folyamatba minden érdekelt felet érdemes bevonni, külön figyelmet kell fordítani az esetleges konfliktusok feloldására. Az erőforrások összegyűjtését a kockázat által érintett csoport meghatározása követi. Az aszálykészenléti és hatáscsökkentő tervek készítése mellett a tudomány és a politika bevonására, integrálására is szükség van. A kialakított aszálystratégia publikálásával, képzési programok létrehozásával a nyilvánosság számára is elérhetővé kell tenni az információkat. A DriDanube projekt eredményeként javul a szárazságra, mint veszélyhelyzetre adott válasz, továbbá jobb együttműködés alakul ki az operatív szolgáltatók és a döntéshozó hatóságok között a Duna régióban nemzeti és regionális szinten.
