A kukoricatermesztési övezet egyre északabbra tolódik a klímaváltozás következtében. Vajon a tőlünk délebbre gazdálkodók hogyan birkóznak meg a mostoha körülményekkel?
Katasztrofálisra sikeredett a tavalyi kukoricatermés Magyarország bizonyos részein, Békésben és Csongrád-Csanádban például 1,5–1,8 t/ha között alakultak az átlaghozamok. Ennek hatására a Dél-Alföldön biztosan sokan kétszer meggondolják, vessenek-e idén kukoricát, így pár éven belül beteljesedhet a szakemberek azon jóslata, miszerint a növény hazai vetésterülete 500–600 ezer hektár közé csökkenhet.
A klímaváltozás hatására a kukoricatermesztő övezet egyértelműen északabbra tolódott, amit az is bizonyít, hogy a szlovák és lengyel gazdák mostanában kaptak kedvet igazán ehhez a kultúrához. De mi a helyzet vajon tőlünk délebbre? A szerb RTS oldal cikke szerint a déli szomszédunknál is óriási a bizonytalanság, a tartós csapadékhiány és a hosszú aszályos időszakok miatt a kukorica és a szója rosszul sikerült tavaly Szerbiában is.
A Vajdaság harmadik legnagyobb városa, Nagybecskerek (Zrenjanin) környékén termelő Dragan Berberski a közelmúltban lemondott néhány bérelt földről, az eddigi 80 hektárnál kisebb területen fog gazdálkodni a siralmas hozamok miatt.
„Nem hittem a szememnek, annyi búzám termett. 40 éve gazdálkodok, de ilyen mennyiségű és minőségű termésre nem emlékszem. Hektáronként 8,7–8,8 tonnám termett”
– emelte ki a kenyérgabonát, és elégedett lehetett a 2,5–2,6 tonnás napraforgójával is. A feketelevest a kukorica jelentette, a 3,8–3,9 t/ha átlaghozam jóval az önköltségi ár alatti szintet jelenti, így azon hatalmasat bukott. Pedig májusban elég csapadék hullott a Vajdaságban, és az állomány akkor még csodálatosan nézett ki.
Rekord helyett kiábrándulás
„Azt hittem, annyi lesz, mint a sár, de végül semmivé vált az egész”
– mondta keserűen Berberski. A búzának és napraforgónak sem örülhetett felhőtlenül, az alacsony felvásárlási ár miatt nem lett kiemelkedően gazdaságos a termesztésük. A szerb gazda terve az, hogy a napraforgó vetésterületét növeli, míg a kukorica helyett inkább cirokban gondolkodik. Az őszi vetések sem sikerültek igazán, a csapadékhiány miatt hosszú ideig száraz és kemény volt a talaj.
„A kultivátorom több mint másfél tonnás, de csak rögöket dobott fel, nem tudtam vele a földbe hatolni. A rövidtárcsa ugyanezt csinálta, pedig csak 5 centin próbáltam művelni a felszínt”
– panaszolta Berberski. A környéken alighanem nőni fog a búza korábbi 57 ezer hektáros vetésterülete, bár a gazdák többnyire október második felében, sőt november elején tudták földbe helyezni a magokat. Szerbiában az utóbbi 5 évből 3 különösen száraz volt, ami átlag alatti kukorica-, szója- és napraforgó-hozamokat eredményezett. Egyelőre a búza felel meg a várakozásoknak, így abba kapaszkodva próbálják túlvészelni a gazdák a szűk esztendőket.
Öntözés nélkül termett tavaly Borsodban 14 tonnás kukorica, mi is utánajártunk a csodának:
