Gyomirtás

Olajtökvetéseink gyomnövényei

Agrofórum Online

Az országos szántóföldi gyomfelvételezések az olajtökkultúrára nem terjednek ki, ugyanakkor a gyomszabályozási stratégiák hatékonyságának növelése céljából fontos lenne a magyarországi olajtökvetések gyomviszonyainak naprakész ismerete. E tanulmány célja, hogy egyfajta hiánypótlásként bemutassa a hazai olajtökvetések legfontosabb gyomnövényeit.

2015-ben és 2016-ban országos méretű gyomfelvételezést végeztünk, melynek során összesen 180 olajtökvetést vizsgáltunk meg. Hazánkat három fő olajtöktermesztő régióra osztottuk, és ennek megfelelően a Dunántúlon, az Alföldön és Észak-Magyarországon egyaránt 60 olajtökvetést felvételeztünk. A vetésekben összesen 168 gyomnövényt regisztráltunk. A legnagyobb átlagborítást és gyakoriságot elért 20-20 fajt az 1. és 2. táblázat mutatja. A felvételezett gyomnövények összesen 39 növénycsaládba tartoznak, melyek közül a pázsitfűfélék (Poaceae), a fészekvirágzatúak (Asteraceae) és a libatopfélék (Chenopodiaceae) voltak a legjelentősebbek. Az életformatípusok között kimagaslóan a nyárutói egyéves fajok domináltak.

Vizsgálatunk feltárta, hogy a hazai olajtökvetésekben, országos átlagban a fehér libatop (1. kép) a legnagyobb térfoglalású és leggyakoribb gyom. Mindazonáltal megjegyzendő, hogy az egyes régiókban borítását tekintve egyik helyen sem az első a rangsorban, gyakoriság szerint pedig csak a Dunántúlon áll a lista élén. Nagyfokú alkalmazkodóképességére utal, hogy mindegyik régióban, a kiemelkedő fontosságú gyomok között a leginkább kiegyensúlyozott mértékű, jelentős előfordulással és térfoglalással lépett fel. Korábbi felmérések arról tudósítanak, hogy ezt a fajt egyúttal a hazai szójavetések legfontosabb gyomnövényeként is nyilvántartjuk.

1. kép Fehér libatop

A Dunántúlon az ürömlevelű parlagfű (2. kép) a legnagyobb térfoglalású gyom, az Alföldön a vetési varjúmák (3. kép) érte el a legnagyobb borítást és gyakoriságot, míg Észak-Magyarországon az apró szulák (4. kép) lett a legdominánsabb, a közönséges kakaslábfű (5. kép) pedig a leggyakoribb gyom. Ha ezeket az elterjedési súlypontokat összevetjük a legutóbbi országos kukorica gyomfelvételezés adataival, akkor megállapítható, hogy ezek a fajok a vizsgált régiók bizonyos megyéiben szintén kiugró borítási értékeket mutattak.

2. kép Ürömlevelű parlagfű

3. kép Vetési varjúmák

4. kép Apró szulák

5. kép Közönséges kakaslábfű

A borítási és a gyakorisági rangsoraink 20-20 legfontosabb gyomnövénye között 17 faj mindkét listában szerepel, így a fentebb említett öt fajon túlmenően a további gyomok szintén jelentős szereppel bírnak a hazai olajtöktermesztésben: selyemmályva (6. kép), karcsú disznóparéj (7. kép), szőrős disznóparéj (8. kép), pokolvar-libatop (9. kép), hegyeslevelű libatop (10 kép.), mezei aszat (11. kép), csattanó maszlag (12. kép), mezei zsurló (13. kép), árvakelésű napraforgó (14. kép), lapulevelű keserűfű (15. kép), fakó muhar (16. kép) és olasz szerbtövis (17. kép).

6. kép Selyemmályva

7. kép Karcsú disznóparéj

8. kép Szőrős disznóparéj

9. kép Pokolvar-libatop

10. kép Hegyeslevelű libatop

11. kép Mezei aszat

12. kép Csattanó maszlag

13. kép Mezei zsurló

14. kép Árvakelésű napraforgó

15. kép Lapulevelű keserűfű

 

16. kép Fakó muhar

17. kép Olasz szerbtövis

Melegebb fekvésű helyeken gyakran megjelent a kövér porcsin (18. kép), az európai kunkor (19. kép), a fehér disznóparéj (20. kép) és a labodás disznóparéj (21. kép). Nedvesebb szántók kísérője volt a fekete nadálytő (22. kép), a mocsári tisztesfű (23. kép), a sövényszulák (24. kép), valamint a réti füzény (25. kép). Az útszélekről olykor a nagy aranka (26. kép) is behatolt a vetések szegélyébe.

18. kép Kövér porcsin

19. kép Európai kunkor

20. kép Fehér disznóparéj

21. kép Labodás disznóparéj

22. kép Fekete nadálytő

23. kép Mocsári tisztesfű

24. kép Sövényszulák

25. kép Réti füzény

26. kép Nagy aranka

Köszönet illeti azokat a munkatársakat, akik segítettek a kutatásba bevont olajtöktermelők felkeresésében, továbbá a gazdálkodókat, akik hozzájárultak ahhoz, hogy szántóföldjeiken gyomfelvételezést végezzünk. A kutatást az OTKA K111921 pályázat támogatta.

Fotó: A szerző felvételei

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mérgező növények, amiket jobb messziről kerülni

2025. szeptember 11. 08:10

A természet szépségei között halálos gyomok is megbújnak – mutatjuk, mire kell figyelni a réteken és erdőkben.

Elektrosokk a gyomoknak

2025. augusztus 12. 08:10

Az elektromos gyomirtás vegyszermentes, környezetkímélő megoldást kínál a gyümölcs- és szőlőültetvényekben – hatékony, de biztonságos használatot igényel.

Egyre több a lakossági bejelentés, keményen büntet a hatóság

2025. július 8. 08:10

Több ezer bejelentés, drónos ellenőrzés, akár ötmilliós bírság – 2025 nyarán is komolyan veszik a hatóságok a parlagfű elleni fellépést.

Egynyári perje: így védekezhetünk ellene hatékonyan

2025. június 22. 11:10

A gyorsan terjedő egynyári perje sok gondot okozhat. Mutatjuk, hogyan ismerhető fel, és milyen módszerekkel irtható ki tartósan.

Veszélyes kártevők: a keresztesvirágúak földibolhái

2019. szeptember 16. 04:36

A káposztabolhák legjelentősebb kártételét a kora tavasszal előjövő imágók okozzák, ami akár a csíranövények pusztulását is okozhatja. Kártételük az úgynevezett „lyuggató hámozás”.

Csemegeszőlők növényvédelme

2019. március 20. 06:55

A csemegeszőlő betegségei és károsítói megegyeznek a borszőlőével, mivel mindketten egy családba (Vitaceae) tartoznak, így növényvédelmük is hasonló.

Inváziós kártevők: a keleti gyümölcsmoly

2019. március 19. 04:36

A karantén kártevőként számon tartott keleti gyümölcsmoly (Grapholitha molesta BUSCK) magyarországi megjelenését az 1960-as években jelezték először. A gyümölcsültetvények egyik legveszélyesebb kártevőjének tartott faj napjainkban is komoly gondot jelenthet megfelelő növényvédelem hiányában.

Gabonatarlók – növényvédelem

2018. október 8. 07:47

A betegségek kórokozóinak fennmaradását, továbbszaporodását és terjedését egyaránt elősegíthetik a tarlók. Ezt kétféle úton valósíthatják meg: ez egyik út a visszamaradt fertőzött tarlómaradványok jelenléte, a másik lehetőség az árvakelések megjelenése. A szerzők a tarlók állapotának a növénybetegségekre és az állati kártevőkre gyakorolt néhány hatására hívják fel a figyelmet.