Nagy István az Európai Méhészeti Egyesület alapítása alkalmából tartott rendezvényen kifejtette, hogy a piaci körülmények, és a klímaváltozás és a mezőgazdasági vegyszerhasználat egyre inkább ellehetetlenítik az európai méztermelőket. Ezzel nem csupán a hagyományos úton előállított méz került veszélybe, de a beporzás is, és ezzel együtt az élelmiszerek kétharmadának az előállítása, valamint a biológiai sokszínűség és az ökológiai egyensúly – tette hozzá.

A miniszter a rendezvényen a kormány támogatásáról biztosította az Európai Méhészeti Egyesületet, tagjait pedig arra kérte, hogy más országokban is hívják föl a döntéshozók figyelmét a méheket és a méhészeteket fenyegető kihívásokra. Takács Ferenc, az Európai Méhészeti Egyesület elnöke közölte, hogy a hozzájuk csatlakozóknak vállalniuk kell a szigorú átvilágítást, a folyamatos ellenőrzést, és teljesíteniük kell a minőségi elvárásokat. Jogosultakká válnak ugyanakkor a „European Bee Made” védjegy használatára. Az egyesület a védjegyhasználati díjakból fedezi az ellenőrzéseket, és a kontinens EU-n kívüli országaiból is várja a csatlakozókat.

Takács Ferenc a kezdeményezést azzal indokolta, hogy Kína hatalmas mennyiségben értékesít cukorszirupból előállított készítményt, és ennek jelentős része Európába jut anélkül, hogy annak eredetét a csomagoláson feltüntetnék. A belföldi élelmiszerláncokban a magyar eredetjelölésű, olcsó utánzatok is megjelentek, becsapva a vásárlókat, és ellehetetlenítve a méhészeteket – hangsúlyozta. Az érdekképviseletet – tette hozzá – nem csak a piacvédelem indokolja, hanem a drámai mértékű környezetpusztulás is.

Véleménye szerint a kedvezőtlen folyamatokat a mézelő méhek megállíthatják, ha az őket fenntartó méhészek nem tűnnek el, és kevesebb vegyszer jut a környezetbe.

Az ökoszisztéma védelme ezért nem csak az európai méhészek érdeke, és bárki támogathatja őket, ha védjegyes mézet vásárol – mondta az egyesület vezetője.