Ökológiai gazdálkodás
Ökológiai gazdálkodás

A méhlegelőkről – az élettér csak összefogással javítható

A méhlegelőkről – az élettér csak összefogással javítható

Agrofórum Online

A romló környezeti feltételek érzékenyen érintik a természeti folyamatok indikátorainak tekintett beporzó rovarokat, főként a házi méheket (Apis mellifera) és az egyéb vadon élő, hártyásszárnyú fajokat. A méhészeti ágazat sok gonddal küzd, a hullámzó terméssel, a szűkülő értékesítési csatornákkal és a méhegészségügyi problémákkal évről évre szembe kell néznie.

A hanyatló élettér azt jelenti, hogy egyre több az olyan időszak, amikor a méhek nem, vagy csak nagyon korlátozottan találnak nektár- és pollenforrást. A táplálékot szolgáltató növények sokszínűségén, biodiverzitásán fontos lenne javítanunk. A szántóföldi mézelő kultúrák közül országos jelentőségű vetésterülettel csak a repce és a napraforgó, az erdei méhlegelők közül pedig az akác rendelkezik. Nemcsak a méhcsaládok tavaszi fejlődésénél, hanem a júliusi-augusztusi periódusban is fontos volna, hogy minél folyamatosabban álljanak rendelkezésre hordást adó növények. A lényeg, hogy minél kevesebb hordástalan időszak legyen a méhcsalád életében.

Az élettér csak összefogással javítható. A kiskert tulajdonosok, kertbarátok (méhbarát kert), a park és kertépítők, a zöldfelület fenntartók, a mezőgazdaság szereplői, a nemzeti parkok, az erdőgazdaságok, a vadásztársaságok együttesen sokat tehetnek. A tavaszi, a tavaszi-nyár eleji vegetációs időszakban széles intervallumban intenzíven mézelő fajok között számos félcserje, cserje is szerepel. Nem mindegy, milyen növényekből állítják össze az út menti fásítások, a szélfogó erdősávok, a közterületek, a városi parkok és a családi házak kertjeinek növényanyagát. Társadalmi és élőhelyfejlesztési szempontból se mindegy tehát, hogy a növényültetéseknél, telepítéseknél magas mézhozamú növényeket választunk-e vagy sem. A fő mézelő szántóföldi és erdei kultúrák mellett egyre nagyobb szerep jut a gabonatúlsúlyos vetésszerkezetben az olyan jól mézelő alternatív növényeknek, mint a bíborhere, a facélia (mézontófű), a mustár, az olajretek és a pohánka.

A kimondottan méhlegelőnek telepített területek vetőmagkeverékei általában egy vagy többéves komponensekből állnak és megfelelnek az Agrár-környezetgazdálkodás (AKG) követelményeinek. A méhlegelőnek vetett sávok legideálisabb összetevői olyan évelő növények, amelyek hosszan virágoznak. A keverékek összetétele változó. Az egyéves keverékekben is igyekeznek önfelújító vagy áttelelve megújuló növényeket használni. A több éves keverékek nagy arányban tartalmaznak évelő pillangósokat, mint például fehér és vörös here, lucerna, szarvaskerep. Az erdők tavaszi és nyári hordásnövényei szintén fontos szerepet töltenek be. Az akácon kívüli fontosabb fajok ritkán erdőalkotók, hazánkban inkább elegyes fafajként találkozhatunk velük. Az erdészeti és méhészeti dendrológia a hárs fajokat, a virágos kőrist, a szelídgesztenyét, a zselnicemeggyet és a vadkörtét emeli ki. A cserjék közül a kökény, a som és a galagonya érdemel említést.

A méhlegelők multifunkciós területeknek tekinthetők. A méhlegelőnek vagy méhlegelőnek is hasznosított területek gyakran szolgálnak más állatok élőhelyéül, táplálékforrásául.  A vadlegelők, vadföldek, az egyre nagyobb területen vetett takaró- és zöldtrágyanövények, a mezőgazdasági gyakorlat részévé váló köztesnövények egyre jobb lehetőségeket kínálnak a beporzó rovarok számára. A méhlegelők tájkép kialakításában betöltött szerepe szintén nem elhanyagolható tényező.

A méhek és egyéb beporzó rovarok szerepe a termelésben létfontosságú, nélkülük rengeteg növény termesztése hiúsulna meg. A megporzással létrejött hozzáadott érték fontossága egyre ismertebbé és elismertebbé válik nemcsak a mezőgazdaság, hanem a társadalom számára is. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület érdekképviseleti civil és szakmaközi szervezetként mindig fontosnak tartotta a méhlegelők növelésének, javításának ügyét, az alábbi méhbarát növényeket ajánlja virágzási idő megadásával, főként a kiskertekbe.

Fák:

Szelídgesztenye – Castanea sativa – június-július

Hárs félék – Tilia cordata/Tilia platyphyllos/Tilia tomentosa – június-július

Evódia/Kínai mézesfa – Evodia hupehensis – július-augusztus

Japánakác – Sophora japonica – július-augusztus

Bugás csörgőfa – Koelreuteria paniculata – június-július

Cserjék:

Nyári orgona – Buddleja – június-szeptember

Kékszakáll – Caryopteris – augusztus-szeptember

Sudárzsálya – Perovskia – augusztus-szeptember

Évelők:

Kasvirág – Echinacea – július-szeptember

Levendula – Lavandula angustifolia – június-július

Szarkaláb – Delphinium – június-szeptember

Csillagfürt – Lupinus – május-július

Veronika – Veronica – június-augusztus

Gyógy- és fűszernövények:

Menta – Mentha – július-szeptember

Oregánó – Origanum – július-augusztus

Zsálya – Salvia – június-szeptember

Izsóp – Hyssopus – június-augusztus

Ánizsizsóp – Agastache foeniculum – július-szeptember

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

10 százalék fölött az ökogazdálkodás aránya az Európai Unióban

2024. február 26. 12:40

2024. február 13-16. között zajlott Nürnbergben a BIOFACH, a világ vezető bioélelmiszer vására és konferenciája. Itt, a biovilág seregszemléjén mutatták be a The World of Organic Agriculture című statisztikai évkönyvet, amely immár 25. alkalommal ad áttekintést az ökológiai mezőgazdaság globális fejlődéséről.

Magyar szabadalom: így komposztálhatók a gyógynövények

2024. január 5. 09:10

Új gyógynövénykomposztálási technológia a lényege annak a Széchenyi István Egyetemen megszületett szabadalomnak, amit az intézmény nemrégiben sikeresen bejegyeztetett. A fejlesztés a hulladékfelhasználás csökkentéséhez járul hozzá.

Gyógynövénytermesztés, orvostudomány által is elismert módon

2023. december 3. 13:10

Gyógyteák, fűszerkészítmények, majd illóolajok, most pedig itt vannak a levesek is. Mindezek a győrújfalui Sudár Birtokról származnak, ahol a kilencvenes évek elejétől kezdve már ökológiai gazdálkodást folytattak Boros Erzsébet szülei. A birtok tulajdonosa az elődök értékrendszerét szem előtt tartva szervezte újjá a gazdaságot. Ennek a munkának az eredményei, többek között, a magas hozzáadott értékkel rendelkező termékek is.

200 literes tartályokban modellezik a tavakat az ökológusok

2023. október 3. 08:40

Legfőképpen az emberi tevékenység természetes élőhelyekre gyakorolt hatását kutatja az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetben működő Biodiverzitás és Metaközösség-ökológia Kutatócsoport, hiszen e vizsgálatok természetvédelmi jelentősége felbecsülhetetlen.

Uniós szintű összefogás segíthet a méhészeken

2019. november 22. 10:33

A környezeti kihívások és az ázsiai versenytársak megjelenése miatt uniós szintű összefogást sürgetett a méhészek érdekében az agrárminiszter.

A méhcsaládok lemaradtak a fejlődésben

2018. április 23. 08:28

Versenyt futnak az idővel a hazai méhészek, a cél, hogy az akácvirágzás idejére megerősödjenek a méhcsaládok.

Nagy veszteségekről számoltak be a méhészek

2022. május 13. 08:04

Egy felmérés szerint Németországban több mint minden ötödik méhcsalád nem élte túl a 2021/22-es telet. Az időjárás, a növényvédő szerek vagy a rettegett Varroa atka volt a hibás?

Csökken a méhészek száma

2019. július 24. 11:17

A csökkenés oka többek között az is, hogy a méhek tartásához nagy szaktudás szükséges, és hogy a mézelési szezon két hónapra csökkent, tehát két hónap terméséből lesz csak pénz.