A károsító helyzet alakulása 2019-ben és várható következményei (5. rész)

A károsítók fertőzésének alakulása minden esetben szoros összefüggést mutat az időjárással. Meleg és száraz években általában erőteljesebben felszaporodnak a rovarkártevők, így történt ez idén a zöld vándorpoloskával, az ázsiai márványos poloskával és a harlekin katicával.

A korai kitavaszodás igen gyorsan előcsalogatta mindhárom rovart téli búvóhelyéről, így az első peterakás is hamar történt. A májusi, átlagosnál több csapadék kissé gátolta ugyan a fejlődést, de júniusban és júliusban tömegesen keltek a poloskalárvák és kezdték meg károsításukat, nem válogatva a növényfajok között. Az idei, átlagosnál jóval melegebb nyár lehetőséget adott két teljes nemzedék kifejlődésére, illetve csonka nemzedék kialakulására is. Október hónapban a tömeges kifejlett alak mellett nagyon sok különböző fejlettségű lárva is szívogatott a növények termésein.

Az erőteljes és látványos károsítás csak az első éjszakai lehűlések és talaj menti fagyok hatására szűnt meg. Ekkor viszont a fagytól védett helyeken, lakások környékén csoportosultak a poloskák, telelőhelyet keresve maguknak. Az ezzel járó kellemetlenség jogosan rémítette meg a lakosságot, keresve a hatékony megoldást. Míg a korábbi években számarányukat tekintve túlsúlyban volt a zöld vándorpoloska, addig 2019-ben megfordult a tendencia, és jóval több ázsiai márványos poloskával találkoztunk, mint zöld társával. Emiatt a károsítás mértéke is súlyosbodott, ugyanis az ázsiai márványos poloska szívogatása súlyosabb tüneteket idéz elő a növények termésein. A leglátványosabb tünetek paprikán és paradicsomon alakultak ki, mediterrán térségekből származó fotókon a gyümölcsféléken előidézett kártétel még ijesztőbb.

Sovány vigasznak tűnik, hogy Svájcban megtalálták az ázsiai márványos poloska természetes ellenségét, a szamurájdarazsat. A szamurájdarázs, a fürkész darazsakhoz hasonlóan a poloskába helyezi petéit, melyek felélik a poloska belső részeit, így azok elpusztulnak. Tömeges felszaporodásukhoz azonban még hosszabb időszaknak kell eltelnie. Remélhetőleg hazánkban is megjelenik nemsokára.

A harlekin katicák megfigyelését gátolja ugyan rejtett életmódjuk, valamint könnyű összetéveszthetőségük más katicabogár fajokkal, de folyamatosan jelen voltak, ahol rendszeresen találtak táplálékot maguknak. A levéltetvek állandó károsítása miatt nem szenvedtek hiányt belőlük. Az érőfélben levő gyümölcsökön való megjelenése biztos információ, hogy elfogyott a levéltetű táplálék, ilyenkor vált át cukorban gazdag gyümölcsökre a harlekin katica. Az idén is tömegesen táplálkoztak érő almán, őszibarackon, fügén, legvégül pedig szőlőn. A harlekin katicák térnyerését őshonos katicabogár fajaink közül leginkább a kétpettyes katica sínylette meg, belőlük alig-alig látni egy-egy egyedet, de jóval kevesebb a hétpettyes katicabogár is.

A poloskák és a harlekin katica telelését eddig semmi körülmény nem zavarta, védett helyre húzódva jól át fogják vészelni a hátralevő időszakot. Száraz és meleg jövő évi időjárásban ismét tömeges jelenléttel és erős károkkal kell számolni.