A Győr melletti Kránicz tanya a székhelye annak az a Agrogenius Kft-nek, amelyet Kránicz Tamás és Krániczné Mayer Erika alapított tizenöt évvel ezelőtt. A cég mára már nemcsak európai, hanem ázsiai exportra is termel, illetve szerződött partnereikkel termeltet pattogatni való kukoricát. Mindezt olyan sikerrel teszik, hogy szinte már nem is tudják a rendeléseket kielégíteni, további beszállítókra lenne szükségük… Krániczné Mayer Erikával, a cég vezetőjével beszélgettünk.
A saját termelés egykoron 30 hektáron kezdődött el, mára ez már mintegy 240 hektárra növekedett. A szerződött partnerek, kis túlzással, ősszel az ország valamennyi megyéjéből szállítanak be több ezer tonna pattogatni való kukoricát a cég feldolgozó üzemébe, ahol a tárolást, szárítást, tisztítást, minősítést és a kiszerelést is végzik: „Komoly minőségi feltételeknek kellett megfelelnie az üzemnek, ezekhez az elvárásokhoz mérten szereztük be gépeinket, állítottuk össze a feldolgozó- és tisztító üzemet; immár hat éve működünk ebben a formában”– vázolja a „gyártási” körülményeket Krániczné Mayer Erika.
De hol terem a jó popcorn?
„Ugyanazok a területek a megfelelőek a popcornak is, mint amelyek a hagyományos kukoricának is beváltak. Azt mondhatom, hogy ezen belül Békés megyéből, Baranyából és Somogyból különösen jó termés szokott érkezni, idén a Nyírségben is jó volt a termés. Természetesen egyéb, távolabbi megyékben is vannak partnereink, hiszen Győr logisztikailag jó helyen fekszik, nem jelent gondot az áru idejuttatása.”
Természetesen lényeges kérdés az is, hogy milyen egyéb feltételek szükségesek ahhoz, hogy valaki mindenben meg tudjon felelni a minőségi előírásoknak, amelyek egyébként igen szigorúak:
„Aratáskor a sérült szemeket kell minimalizálni, illetve az idegen anyagot. A nedvességtartalmat már a beszállításnál ellenőrizzük, a betakarításkori nedvességtartalom 18 százalék alatt optimális.”
Visszatérve a feltételekre, Erika elmondja, hogy tapasztalatai szerint legalább öt hektár szükséges ahhoz, hogy a termelés rentábilis legyen. Az öntözés, mint lassan minden egyéb kultúra esetén, fontos lenne, de nem előírás a részükről:
„Azt gondolom, az lényeges érv a popcorn termelése mellett, hogy izolációról nem kell a gazdának gondoskodnia, nincs irányított betakarítás, és a csemegekukoricában használható növényvédő szerek itt is alkalmazhatóak. A termelés költségei némileg alacsonyabbak, mint a takarmánykukoricánál, kevesebb a műtrágyaigénye, és ahhoz viszonyítva kisebb mennyiségű tápanyagot vesz fel a talajból, így értelemszerűen, annak visszapótlása is kedvezőbb ráfordítással megoldható, fajlagosan a szállítási, és szárítási költség is kedvezőbb.”
Természetesen az is „zsebbe nyúló” érv, tudom meg, hogy a pattogtatni való a takarmánykukoricához viszonyítva magasabb jövedelmezőséget képes produkálni. Szintén nem elhanyagolható szempontok a támogatások: mivel ipari zöldségnövényről van szó, ezért a termelő ezzel a bevételi forrással is kalkulálhat, melynek mértéke évente változik, de nagyságrendileg megközelíti a területalapú támogatás szintjét.
Fiatal gazdáknak ideális
A cégvezető szerint, ha egy adott termelői csoportot kellene megnevezni, amelynek érdemes a popcorn termesztésébe belekezdeni, akkor habozás nélkül a fiatal gazdákat említené, azon belül is azokat, akik kertészeti kultúrával, kultúrákkal kívánnak foglalkozni, ez ugyanis a hagyományos kukoricatechnológiába beilleszthető. Természetesen, mondja, nagyobb területen gazdálkodóknak is érdemes belevágni, vannak szép számmal beszállítóik ebből a körből is.
Vetőmag az őshazából
„Zárt láncban dolgozunk, vagyis csak azt a terményt vásároljuk vissza, ami az általunk kihelyezett vetőmagból származik. A vetőmagokat az Egyesült Államokból szerezzük be, folyamatosan szem előtt tartva azt, hogy mely hibridek felnek meg leginkább a hazai körülményeknek, melyek képesek a legjobb minőséget, magas hozamot garantálni. Természetesen a vetőmag mellé tudást is adunk, szaktanácsadóink folyamatosan segítik a termelőinket.
Azt elmondhatom, hogy ideális körülmények között ezek az új hibridek akár 7-8 tonna hozamot is képesek produkálni. Természetesen ehhez már komoly szakértelem, technológia, megfelelő vízellátottság is szükséges. Azt hiszem, a mai piaci viszonyok mellett azt sem kell részletesebben elmagyaráznom, milyen előnyei származnak a szerződött termelőinknek abból, hogy mi biztos felvásárlóik vagyunk.”
*
15 milliárd dollárnyi pattogtatni való
A pattogatni való kukoricát a tizenkilencedik század vége óta termesztik nagyobb területen, leginkább az Egyesült Államokban, hazánkban az 1970-es évek közepe óta mutatkozik számottevő érdeklődés iránta. Mára azonban egyértelművé vált, hogy a magyar popcorn minősége világviszonylatban is dobogós, méltó versenytársa az argentin, de akár az amerikai (vetély)társainak is.
A szemek, akárcsak a takarmánykukoricánál, átlagosan 80% szénhidrátot és 12% fehérjét tartalmaznak. Tápértéke a kipattogott szemek térfogatához képest kicsi. 12 g szemből kb. fél liter pattogatott kukorica állítható elő (BAJTAY, 1985). A takarmánykukorica szemének tápszövetében levő külső, üveges rész vékony, a belső lisztes rész vastag. A pattogatni való kukoricánál ez az arány fordított, aminek következtében a hevítéskor keletkező gőz a vastag, üveges részen nem tud áthatolni, s a szem valósággal szétrobban, térfogata sokszorosára gyarapodik. Küllemét tekintve néhány vonatkozásban eltér a csemegekukoricától. Gyökérzete kisebb terjedelmű, szára vékonyabb és alacsonyabb, levéllemezei rövidebbek és keskenyebbek. Az érett szemek üveges fényűek, nem ráncosodnak.
A popcorn, ezt bátran ki lehet jelenteni, a „mozizás” elmaradhatatlan kelléke, de egyre inkább teret hódít az otthoni fogyasztása is. Nem meglepő tehát, hogy világszerte nő az igény erre a speciális élelmiszerre. Egy, az erre vonatkozó kutatás szerint a globális popcorn piac közel tízmilliárd dolláros volt 2016-ban, a szakértők szerint 2023-ra ez az összeg a 15 milliárd dollárt is meghaladhatja…
/Zöldségtermesztők kézikönyve alapján/
