Növényvédelem
Fizetett tartalom

Ismét támad a bogáncslepke szójában

Jóllehet a hazai szántóföldi növénytermesztés vetésszerkezetében a magas fehérjetartalmú növények részaránya csupán a töredékét képezi annak, ami a hazai igényeket képes lenne kielégíteni, az utóbbi időben bevezetett kiemelt uniós támogatások, a GMO-mentes szója iránti megnövekedett igény és a fehérjeimport csökkentése érdekében évről évre egyre több próbálkozás történik a szója magyarországi termesztésének felfuttatására. A fehérjeprogramokhoz illeszkedő, jövedelmező szójatermesztés azonban csak a technológiai elemek pontos betartásával és megfelelő szakmai felkészültséggel valósítható meg.

A szójatermesztés kritikus technológiai elemeinek sorába tartozik a növényvédelem kérdése. Ennek egyik alappillére minden kétséget kizáróan a növényállomány gyommentességének biztosítása, a másik pedig a különféle rovarkártevők elleni sikeres védekezés megvalósítása.

Jelen ismereteink szerint a szójának nincsenek speciális kártevői, ezért termesztése során elsősorban a polifág (sok tápnövényű) fajok károsításával kell számolni. Közülük legnagyobb veszélyt a különösen száraz, meleg nyarakon tömegesen fellépő takácsatkák okozzák, de szintén jelentős gazdasági kárt idézhet elő az egyes évjáratokban magas egyedszámban rajzó, világszerte elterjedt vándorlepke faj, a bogáncslepke (Vanessa cardui) is. Életmódját tekintve egy igazi, jól repülő lepke fajról van szó, amelynek több mint 300 gazdanövénye ismert. A lepkék a téli telelő területeikről (Földközi-tenger térségéből, Észak-Afrikából vagy a Szaharától délre eső részekről) április–májusban jutnak el hozzánk. A bevándorolt népességet hazánkban további kettő vagy három nemzedék követi. Az itt kifejlődő első nemzedék lepkéi július–augusztusban, a második nemzedéké pedig augusztus–szeptemberben rajzanak, majd ősz végén ismét Európa déli része, illetve Afrika felé vándorolnak. A nálunk megjelenő tavaszi populáció mérete elsősorban az afrikai csapadékviszonyoktól függ, ha a telelő területeken bőséges volt az eső, akkor sok a növény és sok imágó fejlődik ki. Az egymást követő kedvező csapadékviszonyú szaporodási ciklusoknak köszönhetően ilyenkor a lepke populáció egyedszáma ugrásszerűen megnő, ennek eredményeként a legutóbbi 2006-os év után, 2019 júniusában ismét tömeges rajzását figyelhettük meg országszerte hazánkban.

A bogáncslepke imágói szívesen táplálkoznak fészkesvirágzatú gyomnövények pl. aszat-, bojtorján-, bogáncsfajok, valamint több más növény, pl. mézontófű, nyári orgona virágzatán, illetve hullott, erjedő gyümölcsökön. A termesztett növények közül egyik fő tápnövénye a szója, ahol rendszerint a gyomnövényekre lerakott tojásokból fejlődnek ki a feketés- v. szürkésbarna színű, világos tüskékkel sűrűn borított testű lárvák (1. kép).

1. kép A bogáncslepke lárvája (Rábapordány, 2019. 06. 21. – Fotó: dr. Magyar L.)

A fiatal hernyók kezdetben az általuk összeszőtt levelek védelme alatt károsítanak, majd elhagyják a szövedéket és szabadon fogyasztják a meglévő lombfelületet. Később a lerágott gyomnövényt elhagyva kultúrnövényre vándorolnak és ott tovább folytatják érési táplálkozásukat (2. kép). Mivel a hernyók fejlődésük során nagy mennyiségű lombozatot fogyasztanak el, erős fertőzés esetén, rövid idő alatt akár tarrágást is okozhatnak.

2. kép Bogáncslepke lárvájának kártétele a szója levelén (Rábapordány, 2019. 06. 21. – Fotó: dr. Magyar L.)

A bogáncslepke kártételének megelőzése, csökkentése érdekében legfontosabb a kártevő korai felismerése. Mivel a nappali lepkék tömeges repülése feltűnő jelenség, ez megkönnyíti a táblaszintű fertőzöttség felmérését is, amelynek során meg kell vizsgálni a tápnövényeket és a rajtuk előforduló pókhálószerű szövedékből készített hernyófészkeket. A védekezés szempontjából legjobb hatékonysággal a fiatal (L1 és L2-es) lárvák elleni rovarölő szeres kezeléssel védekezhetünk. Tekintettel arra, hogy a szója „kiskultúrának” számít, ezért a felhasználásra engedélyezett készítmények köre sajnálatosan szűk, ami szerkiválasztás során a növényvédelemi gyakorlatban valós nehézséget és sok esetben komoly kihívást jelent.

Mivel Magyarországon jelenleg erre a célra továbbra sem áll rendelkezésre engedélyezett készítmény, ezért a fenti probléma megoldására a Sumi Agro Hungary Kft. saját vizsgálati eredményei alapján szükséghelyzeti felhasználási engedély kérelmet nyújtott be a hatósághoz, a számos kultúrában jól bevált, felszívódó környezetbarát rovarölő szerének az acetamiprid hatóanyagú MOSPILAN 20 SG szójában bogáncslepke elleni védekezésre való felhasználására. Az engedély kiadásra került, miszerint a készítmény 0,15-0,25 kg/ha-os dózisban felhasználható takarmány és vetőmag szója előállításban, földi és légi úton történő kijuttatással egyaránt. A hatékonyság további növelése érdekében javasolt a permetléhez 0,05-0,1%-os töménységű SPUR nedvesítőszer hozzáadása. Kísérleti eredményeink és az elmúlt év üzemi tapasztalatai egyértelműen azt mutatták, hogy hatásmechanizmusából adódó kedvező (kontakt és tartam-) hatásának köszönhetően a MOSPILAN 20 SG kiváló hatékonysággal alkalmazható a bogáncslepke elleni védekezésre. Ezért, ha a szükség ismét úgy hozza, bátran javasolhatjuk, használják ki a benne rejlő lehetőséget és tervezzék be a szója növényvédelmi technológiájába.

Dr. Magyar László mérnök-üzletkötő
Sumi Agro Hungary Kft.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Több évtized a növényvédelem szolgálatában - Dr. Szőke Lajos életútja

2026. január 9. 14:10

Gyermekkori élményekből lett életre szóló hivatás – Dr. Szőke Lajos több mint fél évszázada a gyomirtás kutatója és oktatója.

Ellenségek a rózsán télen: most dől el a nyári virágzás

2026. január 6. 07:10

Lomb nélkül könnyebb észrevenni a rózsát veszélyeztető kórokozókat és kártevőket – a tél ideális időszak a megelőzéshez.

A komposztról derült ki szenzációs újdonság – eggyel több ok, hogy bajlódjunk vele

2025. december 17. 13:10

A talaj tápanyagtartalma, szerkezete szempontjából nagyon hasznos anyag a komposzt. Úgy tűnik, növényvédelmi szempontból is vannak kedvező tulajdonságai.

Mezei pocok elleni védekezés: amit sokan még mindig rosszul csinálnak

2025. december 16. 07:10

Biocid vagy növényvédő szer? A helytelen választás nemcsak hatástalan, hanem jogsértő is lehet mezőgazdasági területen.

A gyomrezisztencia helyzete a világban

2018. szeptember 27. 11:10

A szerzők a párizsi gyomrezisztencia konferencián jártak, az ott látottakról, hallottakról számolnak be. Az előadások a rezisztens gyomfajokról, az általuk okozott károkról, a megelőzés lehetőségeiről szóltak és bemutatták a legújabb diagnosztikai módszereket.

Seprűzanót: Minden, amit tudni érdemes

2021. december 23. 04:36

A seprűzanót vagy seprőzanót hazai karrierje egy amerikai mesével kezdődött, majd a különleges téli dekorációt igénylők bejárati ajtajánál folytatódott. Mit kell tudnunk a növényről? Hogyan gondozzuk, hogy év közben a kertünket díszítse?

Tavasszal folytatódik a drónos növényvédelmi szolgáltatást hirdető vállalkozások ellenőrzése

2022. december 6. 11:24

Támogató helyszíni szemlékkel segítette az elmúlt időszakban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a permeteződrónos növényvédelmi szolgáltató vállalkozásokat annak érdekében, hogy a jövőben a rájuk vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően nyújthassanak szolgáltatásokat a hazai gazdáknak. A szemlék hasznos, gyakorlatias tapasztalatokkal zárultak, így várhatóan jövő tavasszal is folytatódnak.

Hibridbúza. Őszi búza. Állománymustra, javaslatok a szükséges és ajánlott tavaszi beavatkozásokra

2019. február 8. 12:16

A mezőgazdaságban dolgozók hozzászoktak és kénytelenek elfogadni a tevékenységüket rendszeresen és igen változatosan befolyásoló időjárás okozta problémákat. A termesztési – agroökológiai – környezet dinamikus változásai ennek megfelelően évről évre sok feladatot adnak a gazdálkodóknak.