Az őszi káposztarepce termesztésének sikerét nagyban befolyásolja a kártevők elleni védekezések hatékonysága. A repce szár- és becőormányos elleni védekezést viszont nehezíti a klórpirifosz hatóanyag kivonása, a fénybogár ellen pedig a piretroid rezisztens populációk megjelenése okoz problémát. Mi alapján dönt akkor a felhasznált hatóanyagokról és milyen jövőt jósol a repcetermesztőknek? - erről kérdeztük a gyakorló növényvédelmi szakembert, Dömötör Istvánt, az Agrárközpont ügyvezetőjét, növényorvosát.
Nem volt igazán hideg a tél, ezért a rovarkártevőkre fokozottan oda kell figyelni. A csapadék hiánya miatt is a jelenlegi tendencia azt mutatja, hogy rovaros évre kell számolni.
A meleg idő miatt számítani lehet a repce szárormányos korai megjelenésére. István a gyakorlat és bevált módszerek szerint a 4-5 kártevő elleni védekezést tervez idén is. Szárormányos ellen a sárga ragacslapokat már kihelyezték, eddig nem volt fogás. Azt már most meg tudja mondani, hogy a csapdás megfigyelésre alapozva, amint szükséges egy klórpirifosz és piretroid kombinációval fognak első körben permetezni. Ezt a kombinációt idén tudják utoljára alkalmazni, hiszen a klórpirifoszt április 16-ig lehet már csak felhasználni. István előrevetíti, hogy nehéz helyzetben lesznek a repcetermesztők emiatt.
A következő nehézség a repce-fénybogár elleni védekezés, ahol az elmúlt években már találkozhattunk piretroid rezisztens populációkkal. Erre a szakember az indoxakarb hatóanyagot tartogatja talonban, hiszen ez náluk a gyakorlatban is bevált, ezzel meg tudja törni a piretroid rezisztenciát. „Más lehetőség gyakorlatilag itt sincs.”
A szer kivonások a kertészeti ágazatot eddig sokkal jobban érintették. Ott már vannak biológiai megoldások, az egész piac elmozdult ebbe az irányba. Szántóföldi termelésben most fog majd igazán nagy problémát okozni a felhasználható hatóanyagok számának csökkenése, „és erre most már megoldást kell találni” – válaszolta kérdéseimre határozottan a gyakorló növényorvos, aki maga is szántóföldi termesztőként több oldalról látja a problémát.
„A repcetermesztésben nem tudunk már olyan alapkészítményeket használni, amikhez hozzá vagyunk szokva.” István szerint ez két lehetséges kimenetelhez vezethet: vagy jönnek új hatóanyagok, vagy csökkenni fog a repcetermésünk. Ezek a plusz védekezési körök már így is jelentős plusz terhet rónak a termesztőkre. A repcetermesztés profitábilitására vonatkozóan a következő év egy nagy választóvonal lehet- ezzel a borús zárszóval búcsúztunk a határtól.
