A korlátozások idején mindenki több időt tölt az otthonában, és évszaktól függetlenül is szívesen szépítgeti, gondozza kinti és benti növényeit egyaránt. Amikor ajándékba szánunk egy szobanövényt, a bevásárlás előtt mindenképp mérlegeljük, milyen feltételeket tud biztosítani otthonában a megajéndékozott személy.
Kiválasztáskor nagy fejtörést tud okozni, hogy az adott szobanövénynek mik az igényei. Alapesetben az áruházban tanulmányozzuk a virágföldbe tűzött címkéket, nyugtázzuk, hogy miden információ szerepel rajta, tudjuk a nevét, minden rendben. Ám hazaérve néhány héttel később azt tapasztaljuk, hogy a vártnál gyengébben fejlődik, láthatóan nem érzi jól magát. De mégis mit rontottunk el?
- Kidobtuk a gondozási útmutató címkét.
- Megtartottuk a címkét, de nem tartjuk be az utasításokat.
- Megtartottuk a címkét és/vagy utánakerestünk az interneten, betartjuk az utasításokat, de rájövünk, hogy nem is tudjuk, mit jelent a “kevés víz”.
Akinek eddig minden próbálkozása kudarcba fulladt, az ne keseredjen el, mert a mai cikkben összefoglaltam azokat a fogalmakat, melyekkel gyakran találkozunk egy szobanövény leírásában, címkéjén, de nem minden esetben egyértelműek egy kezdő szobanövény-gondozó számára.
Vízigény
Kényes ápolási folyamat, hisz a túl sok vagy túl kevés öntözés hatására is károsodhat a növény. Idővel mindenki ráérez a saját szobanövényei igényeire és felismeri a jelzéseit.
Kevés: elegendő 10-12 naponta egy kissé megöntözni őket úgy, hogy két öntözés között szinte hagyni kell kiszáradni a földjét.
Közepes: általában, ha nincs külön kiemelve, akkor heti egy öntözés elegendő. Két öntözés között csak a földje 1-2 cm-es részét hagyhatjuk “kiszáradni”, az egész földet nem.
Sok: a jelölt időszakban bőségesen kell öntöznünk, nem szabad hagyni kiszáradni. Fontos kiemelni, hogy a föld ebben az esetben se legyen tartósan vizes, hanem csak nedves, az viszont mindig. Ha egyéb módon nincs kiemelve a növény leírásában, akkor heti két öntözést igényel.
Szeretném hangsúlyozni, hogy az öntözés hatékonyságát nagyban befolyásolja az öntözővíz
- minősége (esővíz a legjobb, de az állott csapvíz is megfelel – klórmentes),
- hőmérséklete (csak szobahőmérsékletű vizet használjunk),
- időpontja (este és erős napsütésben kerülendő),
- mértéke (kis vízigényű növényeknél is akkora mennyiségű vízzel kell öntözni, hogy a hajszálgyökerekig elusson a víz).
Fényigény
Az egészséges fejlődés egyik legsarkalatosabb szempontja a fényviszonyok betartása.
Árnyékos: olyan helységben érzi jól magát, ahol a nap nagy részében nem éri fény. Lehetőleg ablaktól távol kerüljön.
Félárnyékos: Túl fényes, világos terek szintén kerülendők. Nem szükséges a szoba legsötétebb sarkába tenni, de az ablak közvetlen környezetébe ne helyezzük. Szűrt fényt igényel.
Világos: ezek a növények kedvelik a fényt, de nem igénylik a közvetlen megvilágítást. Így a szoba azon pontjára érdemes költöztetni, ahol egész nap nagyon világos van, ám a napfény nem éri.
Napos: a szoba azon pontján érzi jól magát, ahol a nap nagy részében közvetlen napfény éri.
Hőigény
Egyszerűnek tűnhet, de mindenképp olyan növényt válasszunk, amely az otthonunkra leginkább jellemző hőmérsékleti tartományban jól érzi magát. Amire figyelnünk kell, hogy bár a legtöbb szobanövény számára a 16-24°C megfelelő, télen egyes növények eltérő (alacsonyabb) hőigénnyel rendelkezhetnek. A téli időszak előtt ennek érdemes utánaolvasni.
Meleg: 18-24°C elégíti ki a növény igényeit.
Hűvös: a legtöbb esetben 12-18 °C a legkedvezőbb számára.
Páratartalom
A lakásokban átlagosan 40%-os a páratartalom, télen ettől akár kevesebb, szárazabb is lehet a levegő a fűtőtt szobában. A szobanövények igénylik a magasabb páratartalmat, a legkedvezőbb számukra 50-80% között van.
Alacsony: semmilyen párásítást nem igényel, kifejezetten jól tűri a száraz levegőt.
Közepes: a megfelelő fejlődéshez szükséges a kiegészítő páratartalom, úgy, mint pl. a vízzel történő permetezés bizonyos időközönként.
Magas: közvetett és közvetlen párásításról egyaránt gondoskodnunk kell.
A párásítás történhet permetezéssel, a növények szakszerű elhelyezésével (csoportokban), kavicsos tálcával (a növények nedves kavicságyra – ami nem lepi el- történő állítása), vagy kettős ültetéssel (a cserepet egy nagyobb kaspóba tesszük, és a hézagot állandóan nedvesen tartott tőzeggel töltjük ki). A párásításra nincs általános tanács, az adott növény páratartalom igényeinek megfelelően kell a műveletet elvégezni.
Tápanyagigény
Kevés: elegendő 3-4 hetente pótolni a tápanyagot.
Közepes: a legtöbb esetben 2 hetente szükséges a tápanyagutánpótlás.
Sok: hetente egyszer pótoljuk a tápanyagot.
A cikkben nem térek ki az egyes tápanyagok részletezésére, ám fontosnak tartom megemlíteni, hogy a cserepes növényeknek minden esetben szükségük van a folyamatos pótlásra. A természetes élőhelyen élőkkel ellentétben itt a természet ezt nem pótolja, a földjükben lévő tápanyagot gyorsan felhasználják. A vásárolt tápoldatok használati utasítását tartsák be, ha kell, kérjenek segítséget szakembertől, hozzáértő eladótól, gazdaboltostól.