Ez év tavaszán meglehetősen nagymértékben megemelkedtek a különböző gabonák, a kukorica és az olajos növények magjai esetében a tőzsdei árak. Ahogy az várható volt, megélénkült a szemes termények iránti kereskedői érdeklődés is és megindult a raktározott termények értékesítése is. Egyes esetekben ez csak megindult volna, de a már eladott áru mégsem tudott útnak indulni a benne tartózkodó, a vevő által nem igazán kívánt raktári kártevők jelenléte miatt.
A raktári károsítók jelenléte miatt meghiúsuló üzletek mind az eladónak, mind pedig a vevőnek gondokat okoznak. Anyagi természetűeket és nem is kicsiket. Nyilvánvalóan az eladott áru kártevő mentességéért az eladó felel, Ugyanakkor gyakori eset az, hogy a betárolt és esetleg már értékesített termények vizsgálatát, a raktári károsítók jelenlétének felderítését csak az utolsó pillanatban és nem kellő hozzáértéssel hajtják végre. Hideg időben egy korábbi gázosítás után a terményben maradt elhullott károsítók és az élő, de mozdulatlan, dermedt kártevők közti különbséget egy kapkodva elvégzett vizsgálat pl. sok esetben nem mutatja ki.
A már biztosan fertőzött szemes termények kártevő mentesítésére a leghatékonyabb megoldás még napjainkban is a fertőzött tételek (és szűkebb környezetük!) foszforhidrogén gázzal történő fertőtlenítése. Ez a folyamat viszont időnként sikertelen. Dacára annak, hogy ténylegesen rendkívül toxikus hatóanyag került felhasználásra és elméletileg minden érintett fél azon volt, hogy a fertőtlenítés eredményes legyen. A gázosítás sikertelenségének ezernyi oka lehet. Összegyűjtöttünk néhányat a leggyakoribb hibák közül, hogy ezek figyelembe vételével a jövőben minél kevesebb alkalommal kelljen meghiúsult gázosítás miatt jól fizető üzleteket elbukni.
Alapvetően a gázosítások vagy azért sikertelenek, mert maga az irtási folyamat szenvedett el valamilyen hibát, vagy pedig azért, mert a sikeres gázosítás után a fertőtlenített tétel visszafertőződött. Mind a két esetben a gazdálkodó és az egészségügyi gázmester részéről is történhetnek olyan mulasztások, hibák, amelyek a sikertelenségért felelősek.
A kikerülhetetlen rezisztencia
A különböző növényvédő szerek elleni rezisztencia jelensége szinte minden, növényvédelemmel foglalkozó szakember számára ismert. Kevesen tudják viszont, hogy a mérgező gázok, így a foszforhidrogén ellen is létezik rezisztencia. Hazánkban is vannak helyenként olyan, döntően Tribolium confusum és Tribolium castaneum populációk, amelyek a foszforhidrogén gáznak a letális dózisnál sokkal magasabb koncentrációját is minden károsodás nélkül elviselik. Leginkább abból a tényből lehet rájönni egy adott kártevő populáció rezisztens jellegére, hogy a fertőtlenítés után gyakorlatilag minden egyed életben marad. Nyilvánvalóan ha csak a gázosítás után derülhetne csak ki a rezisztencia, akkor a gázmesterek nem lennének hibáztathatóak a kudarcért. Viszont már kapható gázosító szer gyártó cég által forgalmazott olyan ellenőrző csomag, amellyel néhány begyűjtött kártevőről eléggé gyorsan kideríthető, hogy rezisztens-e a foszforhidrogénre. Ha ezt a gázmester nem használja és megpróbálja gázzal kiirtani a rezisztens kártevőket, úgy a sikertelenség neki felróható.
Mi a teendő gázra rezisztens károsító észlelésekor? Semmi esetre sem az, hogy a gázosítást az engedélyezett maximális koncentráció feletti mennyiséggel végezzük el. Ez igen veszélyes mind az emberekre, mind pedig a raktárra is, hiszen könnyedén kigyulladhat. Szerencse ilyenkor a szerencsétlenségben, hogy a gázra rezisztens populációk általában más, kontakt készítményekre rendkívül fogékonyak. Ezekkel lepermetezve az árut megfelelő idő elteltével az már forgalom képes lesz. Szerencsére a rezisztens populációk hazánkban még meglehetősen ritkák, de elterjedésükkel számolnunk kell.
Kommunikációs zavarok
A gázosítást mindenképpen meg kell, hogy előzze egy helyszíni szemle még akkor is, ha az illető gázmester már szinte hazajár az illető termény raktárba. Ennek során mind a gazdaság képviselője együtt meg kell vizsgáljanak mindent, amely a termény fertőtlenítését befolyásolhatja. A terményt, a raktárat, valamint a környezetét is! Általában ilyenkor szokott a hibás kommunikáció, bizonyos dolgok elhallgatása, egymás félre informálása olyan helyzetet előidézni, amely a gázosítás eredménytelenségéhez vezet. Elméletileg mind a termény eladójának, mind pedig a fertőtlenítést végző gázmesternek az az érdeke, hogy amennyiben lehetséges, akkor a gázosítás végre legyen hajtva és az eredményes is legyen.
Van nagyon sok olyan szituáció, amikor a fizikai és biológiai törvényszerűségek lehetetlenné teszik a gázosítás eredményes végrehajtását. Ilyenkor felesleges a kiskapukat keresni, illetve az ilyen körülmények jelenlétét elhallgatva a fertőtlenítést az ellehetetlenítő körülmények ellenére végrehajtani. Néhány példa azokra az esetekre, amikor a gázosítás végrehajtása eleve eredménytelen lesz:
Túlságosan hideg, netán fagyos körülmények között végzett gázosítás. A felhasználandó készítmények csomagolásán a gázosításra alkalmas hőmérsékleti tartományok és a hozzájuk tartozó dózisok egyértelműen fel vannak tüntetve. Ezektől nem célszerű eltérni, mivel könnyedén hatástalanságot eredményezhet. Jelen időszakban, a tél végén gyakori az az eset, hogy a raktáron kívül tavasz van, de benn a raktárban még tél, A hűvös hónapok alatt lehült terménynek hatalmas a hőkapacitása és lehet, hogy olyan hideg még, hogy a gázosítás eredményes végrehajtását lehetetlenné teszi.
Sok esetben a termény állapota sem teszi lehetővé az eredményes terménygázosítást. A beázott, kemény rétegekben összeállt termény alkalmatlan nem csak a gázosításra, hanem sokszor az értékesítésre is. Az összecementálódott, sokszor már csírázó termény rétegekbe, göbökbe nem tud a gáz bejutni, így benne, vagy az összeállt rétegek alatt a károsítók zavartalanul tovább élhetnek. Nem elég ilyenkor az összeállt rétegek fellazítása, az ilyen részeket el is kell távolítani az áruból.
Jó néhány esetben a raktár maga teszi lehetetlenné az eredményes gázosítást. Sok olyan ú.n. szükségtároló van még mind a mai napig használatban, amelyek megépítésük pillanatában eleve nem raktárnak készültek, vagy ha annak, úgy már akkor alkalmatlanok voltak a raktározási funkcióra. Az emberi tartózkodásra épített épületek későbbi raktárrá alakítása csak látszólagosan oldja meg a raktározás problémáit. Ezek a létesítmények gyakorta eleve olyan szerkezetűek, hogy hatékony szigetelésük lehetetlen. Nem megfelelő szigetelés mellett a gáz elvész, nem tudja kifejteni irtó hatását. Előfordul helyenként az is, hogy az épület egy része még eredeti funkciójában szolgál. Élnek, laknak, dolgoznak benne. A másik részén meg ott a termény, amelyet esetleg csak egy ki tudja milyen fal választ el az ott levő emberektől. Értelmes gázmester itt nem vállal el semmiféle munkavégzést.
A raktárak beázása eleve lehetetlenné teszi a bennük tárolt termény gázosító szerekkel való kezelését. Akár a megszokott módon felülről, akár a környező talajszintnek a padlónál magasabb volta miatt alulról ázik is a gázosítandó raktár, ott fémfoszfid hatóanyagú szert alkalmazni élet-, tűz-, sőt robbanás veszélyes. Javasolt kerülni az olyan „szakembereket”, akik egy ilyen helyen is hajlandóak elvégezni a fertőtlenítést.
Akármilyen kizáró tényező merülne is fel, amely kérdésessé tehetné a gázosítás sikerességét, mindenképpen fontos, hogy a gazdák őszintén mutassanak meg mindent, mondjanak el a terményről a raktárról is minden fontos információt, ugyanakkor a gázmesterek se hallgassák el egyetlen problémánál sem azt a tényt, hogy az meghiúsíthatja a fertőtlenítés sikerességét.
Ha egyik felsorolt, vagy más, itt fel nem sorolt, de a gázosítás hatásosságát kizáró ok sem merült fel és a gázosítás eredményes volt, a jelen levő kártevők elpusztultak, még mindig fennáll annak lehetősége, hogy az elszállítás idejére ismét lesznek benne élő károsítók.
A visszafertőződés problémája
A gázosításnak van egy alapvető tulajdonsága: Nincs semmiféle tartós hatása. A gáz – amíg jelen van – kifejti a károsítókra a toxikus hatását, de a szellőztetést követően már egyetlen molekula sem lehet jelen. Ha nincs már jelen a terményben az alkalmazott gáz, akkor a kártevők is vissza tudnak települni. Feltéve, hogy van honnan a gázosított területre bevándorolniuk.
A terménygázosítás önmagában csak a gáztérben levő károsítókkal végez. Viszont egy raktárban bőségesen, sokszor több ezer négyzetméternyi olyan felület van, ahol károsítók ideiglenesen elbújhatnak. Lehet ez a kártevő rezervoár akár egy másik tételnyi termény is. Lehet ez a raktár tartó szerkezete, de lehet a raktár közvetlen szomszédságában is bármi, ahol raktári károsítók előfordulhatnak. Ilyen pl. a kiszóródott, rothadó termény, a szárító, tisztító környékén levő hulladék halmok, de akár egy szociális helyiség is, ahol valakinek a boltban vett élelmiszerében laknak a károsítók. A helyszíni szemle során a gázmesternek kötelessége ilyenkor figyelmeztetni a gazdálkodót arra, hogy a gázosított termény a gázosítás befejezése után ilyen körülmények között egyáltalán nincs biztonságban.
Megoldás lehet a kiegészítő légtérgázosítás (ha a raktár épülete jól szigetelhető), kiegészítő permetezés és ködképzés (a raktár szerkezeti egységeinek, padozatának, stb. kezelésére), illetve a többi termény egyidejű legázosítása. Mindenképpen meg kell találni azt a megoldást, amely lehetővé teszi a visszafertőződés lehetőségeinek, forrásainak felszámolását. Ennek hiányában a fertőtlenített áru a sikeres gázosítás ellenére is alkalmatlan lesz a kereskedelmi forgalomra, akár a nem éppen olcsó gázosítás többszöri megismétlése ellenére is.
