Mai napig emlékszem az első találkozásunkra. Egy barátnőm édesanyja hozta Miskolcról, ezt az addig ismeretlen ételt. Érdeklődésemre pedig, hogy mégis ez mi, a világ legtermészetesebb hangján a következőt válaszolta: ez bizony sárgatúró.
Amikor azonban megkóstoltam, meglepve konstatáltam, hogy ennek nincs is túró íze… Ami cseppet sem volt meglepő, hiszen azóta tudom már, a sárgatúró, nevével ellentétben, nem kizárólag tejből készül. De miért húsvétkor fogyasztják, és miért a görögkatolikus vallás hívei között a legnépszerűbb? És mi kerül még a szentelő kosárba? Ezekről és még sok minden másról is beszélgettünk Bodogán Lászlóné Erzsikével, aki mind lelkiekben és mind konyhájában erősen készül a közeledő ünnepre.
„A görögkatolikus hagyományban a sárgatúró régóta szerepel a húsvéti ételek között. Valószínűleg őseinkkel érkezett, akik szláv gyökerű népcsoportként a keleti kereszténységet hozták hazánkba. Leginkább Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legelterjedtebb, hiszen itt él legnagyobb számban közösségünk. Több néven nevezzük, sárga- vagy édestúrónak, túrócskának, illetve szláv eredetű szóval szirikknek vagy szirkának.
Bármikor lehetne főzni, hiszen nem tiltja hagyomány, vagy egyházi előírás, a családom is nagyon szereti, de leginkább a húsvéthoz kapcsolódik. A húsvéti ünnepet megelőzi egy negyven napos böjti időszak. Ilyenkor, az egyház előírása szerint igyekszünk böjtöt tartani, ami az imádság és jócselekedeteken kívül az étkezést is érinti. Jelentheti azt, hogy bizonyos napokon nem eszünk húst, de azt is, hogy hús nélkül, vagy csak növényi eredetű ételeket fogyasztunk ez idő alatt. A nagyhét végével lezárul a böjt, elérkezik a kereszténység legnagyobb ünnepe, a húsvét, amely az étkezésünkben is tükröződik: eljön a bőség ideje. (HÚSVÉT neve= Hús vétel, húst veszünk magunkhoz ) A szokásoknak megfelelően az ünnepi asztalra mindenképp kerül bárány sütve vagy töltve, sonka, kolbász, pászka, tojás, só, vaj, sárgatúró és bor. Mielőtt azonban az ünnepi asztalra kerülnének, húsvét vasárnap, a szent liturgia után a pap megáldja mindezt.”
Erzsike elmeséli, hogy míg régen mindent összekötöttek egy batyuba és úgy áldatták meg, addig ma, egy-egy darabot tesznek a kosárba és úgy viszik el a templomba. „A fiatal asszonyok legtöbbje házasságkötés után kap egy ún. szentelőkosarat, amelyet csak ilyenkor, és erre a célra használnak. Kibéleljük ilyenkor kendővel, és ebbe pakolunk bele mindenből egy kis darabot. Az, hogy miből mekkorát, vagy milyen sorrendben, azt nem köti előírás”.
A pászkával kapcsolatosan Erzsikétől megtudom, hogy bár ugyanaz a neve, de ez nem kovásztalan kenyér, hanem egy töltelék nélküli sült, kelt kalácsféle. A pászka vagy pászkakalács azonban nem csupán egy húsvéti étel, története, jelentősége a húsvéti ünnepkörhöz szorosan kötődik. A sült vagy töltött báránynak szintén önmagán túlmutató jelentősége van.
„Szülőfalumban, ahol felnőttem, kevés kosárban volt bárány, mert nem volt elérhető, helyette sertésdagadót töltöttek-töltöttünk, azt vittük el a templomba szenteltetni. Azt gondolom, hogy a sonka, amely a sertéscombból készül, szintén a bárány helyettesítése miatt került fel az ünnepi ételek sorába, aztán, akár volt bárány, akár nem, ott maradt. Visszatérve a bárányra, itt Hajdúböszörményben, ahol élünk, elhagyhatatlan a bárány, leginkább töltött formában kerül ilyenkor az asztalra, a tölteléke pedig leginkább tojás, illetve szalonna, de ez tájegységenként változik.”
Mindezek húsételek mellé kerül kiegészítőnek a sárgatúró, amely ízlés szerinti mértékben édeskés és kerülhet bele mazsola, vagy akár fahéj is: „Szombaton szoktam elkészíteni, előbb tejjel összekeverem a tojást, majd cukrot teszek bele és elkezdem főzni. A hő hatására a tojásfehérje kicsapódik, így érjük el, hogy az étel hasonló legyen ahhoz, amiről a nevét kapta, vagyis a túróhoz. Miután elérem a kívánt állagot, még melegen kiemelem a ’túrót’ és egy kendőbe teszem, amelynek csücskeit megszorítom, így távozik a savó nagy része. Ezután az egészet felakasztom, hogy a maradék is lecsepegjen. Innen kerül aztán a kosaramba vasárnap reggel.”
Recept 1 l tejet felteszünk melegedni, mehet bele 4 evőkanál cukor (lehet édesítővel is helyettesíteni) 2 csomag vaníliás cukor egy csipet só, amikor forró belecsurgatunk 10 tojást, amit előzőleg lazán felverünk villával. Lehet ízesíteni fahéjjal, vagy mazsolát is tehetünk bele. Addig kevergetjük, amíg el nem kezd túrósodni, kb.10 perc, ezután még pár percig főzzük, amíg a savó vízszerű lesz, és rögös a túró. Egy szűrőre teszünk egy ritkább szövésű konyhakendőt, beleborítjuk még melegen az egészet és a kendőt segítségével kicsavarjuk a savót és gömbölyűvé formázzuk. Ezután felakasztva 1-2 óra alatt kicsöpög és kihűl. Tálalásig ill. szentelésig hűtőben tartjuk. A húsvéti sonkának, húseledeleknek nagyon jó kiegészítője, kiemelik egymás ízét. Jó étvágyat! |