Nem várt fejlemény, a szokatlanul erős április eleji lehűlés komoly fagyokat, sőt helyenként havazást hozott, amely érintette a zöld- vagy már sárgabimbós, sőt, akár virágzásnak indult repcetáblákat is. Minden repcetermesztőnek eszébe jut ilyenkor, hogy vajon milyen hatással lesz ez a növényeire, a várható terméseredményre. Vegyük sorra, milyen következményei lehetek ennek a fagyhatásnak.
A repce viszonylag jól tűri a hideghatásokat, jól fejlett állományuk még erős tavaszi fagy esetén sem szenved komolyabb károsodást. A növény fagy iránti érzékenysége azonban a tavaszi időszakban a regenerálódási szakaszban, illetve a virágzás idején fokozott. Az országban jelenleg nagyon heterogén állapotú állományokat láthatunk, míg a nyugati határ mentén akár virágzásnak indult növényeket is találhatunk, addig a keleti országrészben szinte még a regenerációs időszak végén, a szárbaindulás elején tartó növényekkel is találkozhatunk. Ezekre a mostani hideghatás eltérően fog hatni.
Ha a fagyos reggelt követően, pár óra elmúltával közeledünk a már szárbaindult állományú repcetáblához, már messziről látható lesz a hideg hatása, szemre is kusza látványt fog nyújtani (1. kép). Ez annak köszönhető, hogy a növények főhajtása a fagy hatására erősen elhajlik (2.-3. kép), akár 90°-os szöget is bezárhat a talajjal. Ez a tünet a későbbiekben megszűnik, a hajtás kiegyenesedik.
Hosszabb távon azonban nem biztos, hogy következmények nélkül maradnak ezek a hideg éjszakák és reggelek. A sérült hajtások ugyanis túl azon, hogy elszíneződnek, lilás színt vesznek fel, tartósan torzulhatnak, rajtuk repedések is megjelenhetnek. Ezek többnyire probléma nélkül begyógyulnak, azonban súlyos kár esetén a szár szilárdsága csökken ezen a helyen, ami annak töréséhez vezethet. A sérülés ugyan alkalmat teremt egyes kórokozóknak a szövetek megfertőzésére, így ezeken a pontokon a repce fómás megbetegedésének tünetei is megjelenhetnek, de ez általában nem jelent súlyos veszélyt a növény számára.
A szár fagyhatás kiváltotta felrepedését nem szabad összekeverni a nagy repceormányos kártételével, amely minden esetben torzulásos tünetekkel jár együtt (4. kép), illetve a szár hirtelen megnyúlása miatt kialakuló, élettani eredetű repedéssel (5. kép).
A már virágzó állományokban az éppen nyíló virágok bibéjét károsíthatja a fagy, így ez terméskötődési problémákhoz vezethet. Ez a hatás a későbbiekben is jól megfigyelhető lesz a főszáron, ugyanis ezeken a szakaszokon nem képződnek becők, a termésképzés „ablakos” lesz. A már bekötött virágoknál nem okoz problémát a fagy, de a nyílás előtt lévő bimbóknál sem történik baj, ezekben a bibe sérülés nélkül vészeli át a történteket (6.-7. kép). Ahogy a becők fejlődésnek indulnak, már pontosabb képet fogunk kapni a károsodás mértékéről.
Amiben biztosak lehetünk, hogy bár külső jelek nem minden esetben mutatják, de erős stresszhatás érte a növényeinket. Érdemes lesz kicsit többet költenünk az ígéretesebb állományokra, és a fagyveszély elmúltával, akár a következő növényvédelmi beavatkozásnál, de akár önmagában kijuttatva is, érdemes biostimulátor-hatású készítménnyel segítenünk a regenerálódásban. Ebben az esetben nem a készítményekben lévő tápanyagokra van elsősorban szüksége a növénynek, hanem azon, biológiailag aktív összetevőkre, amelyek az életfolyamataikat gyorsítják, segítik. A kulcskérdés itt az időzítés, a jó választás a „minél hamarabb”!
