A tejtermelés nemcsak attól függ, mi kerül a jászolba. Lehet jól összeállított a takarmányadag, ha a tehén a nyári melegben kevesebbet eszik, nem jut elegendő ivóvízhez, túl sokáig várakozik fejés előtt, vagy egyszerűen nem tud eleget pihenni. Ráadásul az év során folyamatosan változnak a körülmények: ami télen megfelelő az istállóban, nyáron már kevés lehet, egy takarmányváltás pedig néhány nap alatt megváltoztathatja a szárazanyag-felvételt.
A magas tejhozam fenntartásához ezért nem egyetlen „tejtermelést növelő” megoldást kell keresni, hanem azokat a pontokat kell kézben tartani, amelyek meghatározzák, hogy a tehén képes-e kihasználni a benne rejlő termelési lehetőséget.
Nem az számít, mennyi takarmány van a jászolban, hanem hogy mennyit eszik meg a tehén
A nagy tejtermelés egyik alapfeltétele a megfelelő szárazanyag-felvétel. Ehhez a tehén termeléséhez és laktációs szakaszához igazított, kiegyensúlyozott takarmányadag szükséges, de a papíron jól kiszámított receptúra önmagában még nem elég.
A jászolnál derül ki, hogyan működik az adag a gyakorlatban. Marad-e rendszeresen takarmány? Válogatnak-e belőle az állatok? Megváltozott-e a felvétel egy új siló megnyitása után? Megfelelő időközönként kerül-e vissza a tehenek elé a takarmány?
Ezeket azért érdemes figyelni, mert ugyanannak a TMR-nek a tényleges szárazanyag-tartalma is változhat. Különösen takarmányváltáskor fontos, hogy ne pusztán a kiosztott kilogrammokat nézzék, hanem azt is, mennyi szárazanyagot vesznek fel belőle ténylegesen az állatok.
Kiemelt figyelmet igényel az ellés utáni időszak. A frissen ellett tehén tápanyagigénye gyorsan nő, miközben a takarmányfelvétele még elmaradhat attól, ami a meginduló tejtermelés energiaigényét fedezné. Ezért az étvágy, a kondíció és az általános viselkedés változását ebben a csoportban különösen komolyan kell venni.
Az ivóvíz nem mellékes része a takarmányozásnak
A tej mintegy 87 százaléka víz. Ennek ellenére az itatók sokszor csak akkor kapnak nagyobb figyelmet, amikor valamilyen meghibásodás történik.
Pedig nem elég, ha van víz az állatok előtt. Annak tisztának, könnyen elérhetőnek és megfelelő mennyiségben hozzáférhetőnek kell lennie akkor is, amikor sok tehén egyszerre akar inni. Ez különösen fejés után fontos, amikor az állatok jelentős része rövid időn belül keresi fel az itatókat.
A vízigény nem állandó. Befolyásolja többek között a tejtermelés, a takarmány szárazanyag-tartalma és a környezeti hőmérséklet. Hőstresszben a vízfogyasztás jelentősen megemelkedhet, ezért nyáron az itatók vízhozamát, tisztaságát és megközelíthetőségét is célszerű rendszeresen ellenőrizni.
Ha az állatok kevesebbet isznak, annak nem feltétlenül az itatók száma az oka. A víz minősége, szaga vagy íze szintén befolyásolhatja a felvételt, ezért indokolatlan termeléscsökkenésnél erre is gondolni kell.
A nyári hőség ellen még a tejcsökkenés előtt kell tenni
A hőstressz a tejtermelő állományok egyik legfontosabb nyári kockázata. Melegben a tehenek kevesebbet esznek, többet isznak, és megváltozik a viselkedésük. A csökkenő takarmányfelvétel mellett maga a hőterhelés is kedvezőtlenül hat a termelésre.
Ezért rossz stratégia megvárni, amíg a napi tejmennyiség jelzi a problémát. A ventilátorokat, légbeejtőket, itatókat és – ahol alkalmaznak ilyet – a nedvesítő rendszert a meleg idő beállta előtt célszerű ellenőrizni.
Nem az számít, hogy forog-e a ventilátor, hanem hogy megfelelő légmozgás alakul-e ki az állatok szintjén. A pihenőtér mellett a jászol és a fejés előtti várakozótér is kritikus hely. Utóbbiban a tehenek közel állnak egymáshoz, ezért különösen gyorsan kialakulhat jelentős hőterhelés.
A tehén viselkedése közben jó visszajelzés. A szaporább légzés, a lihegés, a pihenés helyett álló állatok számának növekedése, illetve az itatók körüli csoportosulás mind arra utalhat, hogy a hőleadás már nehézséget okoz.
Nyáron a takarmány minőségére is jobban kell ügyelni. A felmelegedő, romló takarmány nem segít azon az állaton, amelynek a hőség miatt egyébként is csökkenhet az étvágya. A friss kiosztás, a takarmány rendszeres visszatolása és a jászol tisztán tartása ilyenkor különösen fontos.
A pihenéshez idő és megfelelő hely is kell
A tejelő tehén napjának jelentős részét fekve tölti. Ehhez azonban megfelelő pihenőhelyre és elegendő időre van szüksége.
Ha a box nedves, kényelmetlen vagy nehezen használható, az állat kevésbé szívesen fekszik le. Ugyanez történhet akkor is, ha a zsúfoltság miatt nincs szabad hely. A problémát tovább fokozhatja, ha a tehenek sok időt töltenek a fejőházi várakozóban vagy más technológiai műveletek miatt állva.
Éppen ezért a komfort ellenőrzésekor nemcsak magát a boxot érdemes megnézni. Sok információt ad az állomány viselkedése is. Ha olyan időszakban is sok tehén áll a folyosón, amikor nyugodtan pihenhetne, annak érdemes megkeresni az okát.
A pihenőhely állapotát egész évben ellenőrizni kell, de más problémák kerülhetnek előtérbe nyáron és télen. Hőségben az állatok a hőleadás érdekében eleve több időt tölthetnek állva, télen pedig a nedves, rosszul almozott fekvőhely tarthatja őket talpon.
Télen sem szabad „bedugaszolni” az istállót
A hideg beköszöntével érthető törekvés a huzat megszüntetése, de ebből nem következik, hogy az istállót minél jobban le kell zárni. Az állatok, az alom és a trágya folyamatosan nedvességet juttatnak a levegőbe, amely megfelelő légcsere nélkül az épületben marad.
A jó téli szellőztetés feladata a nedvesség, az elhasznált levegő és a káros gázok eltávolítása anélkül, hogy az állatokat közvetlen, hideg légáram érné. Ha rendszeres a páralecsapódás, nedvesek a felületek és nehéz az istálló levegője, érdemes a légcserét is megvizsgálni.
A vízellátást télen sem lehet kipipált feladatnak tekinteni. A megfelelő mennyiségű ivóvízhez való hozzáférést hideg időben ugyanúgy biztosítani kell, mint nyáron.
A fejésben a kiszámíthatóság a fontos
A fejési rutinnak lehetőleg nem kellene együtt változnia az évszakokkal. A tehenek nyugodt felhajtása, a megfelelő tőgyelőkészítés, a fejőkészülék helyes felhelyezése és levétele, valamint a higiénia minden fejésnél ugyanazt a figyelmet kívánja.
A berendezést sem csak akkor kell ellenőrizni, amikor már feltűnő hibát produkál. A vákuumrendszer, a pulzáció és a kopó alkatrészek állapota a fejés minőségét és a tőgy egészségét egyaránt érintheti.
Ugyanilyen fontos az állatok megfigyelése. A tőgy elváltozása, a tej rendellenes külleme vagy az állomány szomatikus sejtszámának kedvezőtlen változása olyan jelzés, amelynek okát mielőbb tisztázni kell.
Más az évszak, de az alapfeltételek nem változnak
A magas tejhozam fenntartásához tehát nincs egyetlen fogás, amely minden telepen és minden évszakban működik. A jó termelés feltételeit naponta kell biztosítani, miközben az időjárás és a laktációs szakasz változásaihoz is alkalmazkodni kell.
Tavasszal és ősszel a takarmányváltások miatt érdemes fokozottabban figyelni a tényleges takarmányfelvételt. Nyáron a hőstressz megelőzése, a légmozgás és a bőséges ivóvíz kerül előtérbe. Télen a megfelelő légcsere, a száraz pihenőhely és a zavartalan vízellátás igényel több figyelmet. Az ellés körüli időszak pedig évszaktól függetlenül különösen érzékeny.
Ha csökken a tejhozam, ezért nem feltétlenül az a jó első reakció, hogy több abrak kerüljön az adagba. Előbb azt kell megnézni, mi változott: esznek-e eleget a tehenek, hozzájutnak-e a szükséges vízhez, megfelelő-e az istálló klímája, van-e lehetőségük pihenni, és rendben zajlik-e a fejés. Sokszor ezek valamelyikénél található meg az ok.
Képek: Pixabay.
Szereti az Agrofórum cikkeit? Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben!
