Állattenyésztés

Gombával a varroa atka ellen

Agrofórum Online

Egy új gombafaj segítségével vegyszeres kezelések nélkül lesz lehetséges a mézelő méheket súlyosan károsító, globális szinten elterjedt ektoparazita, a varroa atka (Varroa destructor) elleni küzdelem. A Washington State University által gondozott kutatás a Scientific Reports tudományos folyóiratban jelent meg.

A rovarkutatók által kitenyésztett gombafaj a többi Metarhizium fajjal ellentétben képes elviselni a 35 oC körüli hőmérsékletet, amely a kaptárak belső terében is előfordul. A Steve Sheppard entomológus által vezetett kutatócsoport olyan törzsek szelekciójára fektette a hangsúlyt, amelyek magas hőmérsékleten is életképesek. Az elpusztult atkák testéből származó gombaspórák gyűjtése magas fokú fertőzőképességet eredményezett.

Az atkás fertőzés nagyban hozzájárul a kaptárelhagyás (CCDColony Collapse Disorder) kialakulásához. A paraziták a méhek testnedvének szívogatásával gyengítik az egyedek immunrendszerét, melynek következtében fokozódik a vírusos fertőzésekre való hajlam. A varroa atka elleni küzdelem egyetlen lehetséges módját jelenleg a kémiai védekezés jelenti, ugyanakkor rezisztencia is egyre gyakrabban üti fel a fejét.

A Metarhizium faj belülről képes kolonizálni az atkát, miután a testfelszínen csírázó spóra behatolt az ektoparazita testébe. Mivel a méhek magas szintű immunitással rendelkeznek a spórákkal szemben, így a spórák nagy biztonsággal bevethetők az atkák elleni védekezésben.

A kutatók megközelítőleg 27 000 fertőzött atkát vizsgáltak meg a megfelelő hiperparazita gomba törzs kitenyésztése céljából. A két éven át tartó kemény munka gyümölcse (pontosabban gombája) nemcsak laboratóriumi, hanem terepi körülmények között is hatékonynak bizonyult.

A kutatók reményei szerint 10 éven belül az új védekezési technológia határokon átívelő teret nyer.

Az eredeti cikk a sciencedaily.com oldalon érhető el.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Karácsonyi süti xilittel: tudta, hogy a kutyának halálos méreg?

2024. december 17. 09:40

Karácsonykor sok kutya kerül xilitmérgezéssel állatorvoshoz. Miért veszélyes, és mit tegyünk, ha az eb beleevett a nyírfacukros süteménybe?

Miért tart valaki manapság háztáji csirkét?

2024. december 15. 16:10

A baromfitartás sok generáció óta az életformánk része. Egy kutatásból kiderült, hogy manapság a csirkék élelmiszerforrások, de társállatok is.

Most esszük meg az éves halfogyasztás közel kétharmadát – így alakul idén az ár

2024. december 14. 10:10

Magyarországon az egy főre eső halfogyasztás évi 6,5 kilogramm, de ez még jócskán elmarad a 20 kilogrammos uniós átlagtól.

Megér egy tenyésztésre szánt borjú 130 ezer eurót?

2024. december 12. 13:10

Még a nyáron rekordáron kelt el egy borjú Németországban: valaki 130 ezer eurót adott a kis jószágért. Vajon visszajön az ára?

Együttműködés a magyar gépgyártás innovációs kutatásainak elősegítéséért

2023. április 20. 10:34

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Mezőgépgyártók Országos Szövetsége (MEGOSZ) stratégiai együttműködési megállapodást kötött, aminek dokumentumát Gödöllőn, A mezőgépipar fejlesztése az agrár-termékpályákon című konferencián írta alá Dr. Gyuricza Csaba rektor és Csanádi Tamás elnök.

A MATE és a UBM Feed Zrt. közösen fejleszti tovább a takarmánygyártást

2023. február 26. 07:41

A versenyképes állattartás elengedhetetlen feltétele a minőségi takarmány.

Az invazív ázsiai lódarázs visszaszorításában magyar kutatók is segítenek

2024. szeptember 16. 11:10

A módszer lényege, hogy egy miniatűr jeladót rögzítenek a darazsakra, így azok elvezetnek a fészekhez.

Mexikóban a nem génmódosított kukorica előállítását kutatják

2023. szeptember 25. 06:10

Három méter magas kukoricaszár nőtt ki egy kiterjedt chapingói táblán, ami korai jele egy lehetséges jövőbeli alternatíva számára.