Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának legutóbbi reformja óta a közvetlen kifizetések meghatározó hányadát – pontosan 30%-át – a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlat alkalmazásához kötik. Ezt nevezzük összefoglalóan a zöldítésnek.
A köztesnövény-keverékek előnyei
A zöldítés három részterülete közül talán az ökológiai jelentőségű területek kijelölése (EFA) és az ezekhez kapcsolódó szabályozás hozta a legtöbb újdonságot, illetve sok esetben bizonytalanságot.
Az elmúlt két év hivatalos adatai alapján kijelenthető, hogy az EFA-területek döntő hányadát a nitrogénmegkötő növények, illetve a keverékek ökológiai jellegű vetése adta, miközben a parlagként elszámolt területek nagysága csökkent, az egyéb EFA-típusok pedig továbbra is marginálisnak tekinthetők.
Első ránézésre úgy tűnhet, mintha ezek az intézkedések csupán a mezőgazdasági termelés további megregulázását szolgálnák. Alaposabb átgondolás után viszont új lehetőségek előtt is megnyitja a kapukat a szabályozás. A köztesnövény-keverékek szélesebb körű alkalmazása ugyanis kiválóan kiegészíti az intenzív növénytermesztés technológiai elemeit. A keverékek intelligens felhasználásával nemcsak a zöldítés előírásainak lehet megfelelni, de pozitív változásokat is el lehet érni a talajok termőképességének fenntartása, javítása és nem utolsósorban védelme tekintetében is. A hosszú távon sikeres és fenntartható növénytermesztés számára kulcsfontosságú a talajok termőképességének megőrzése, illetve javítása. Illeszkedve a különböző vetésforgók által támasztott követelményekhez a köztesnövény-komponensek intelligens kombinációja erősíti a talajjavító hatást.
A köztesnövény-keverékek sokrétűen támogatják a talajok egészségi állapotának és szerkezetének javítását. Elősegítik a humuszképződést és fokozzák a talaj termőképességét. Megkötik a nitrogént és más tápanyagokat a tél folyamán és azokat a gyökérzónában tartják. Emellett az agrárpolitikai és a társadalmi elvárások fokozódása is újabb lökést ad a köztesek ok- és szakszerű felhasználásának.
A mindenkori főnövény igényeihez igazodó köztesnövény-keverékek elősegítik a humuszképződést és megóvnak az erózió, a defláció és a tápanyag-kimosódás negatív hatásaitól. A nagyobb ökodiverzitás, az egyes komponensek eltérő virágzási ideje, valamint a talaj differenciált átgyökeresedése jelentette előnyök mutatkoznak meg a keverékek használatával az egyes komponensek tiszta vetésével szemben:
• Biológiai védekezés talajbetegségekkel és fonálférgekkel szemben
• A hasznos élő szervezetek, mint például a földigiliszták számának növelése: 40–100 tonna gilisztaváladék hektáronként és évenként közel fél centiméter „talajgazdagodást” eredményez
• A talajszerkezet javítása
• A talajérettség fokozása, illetve fenntartása
Talajvédelem:
• Védelem az erózióval és deflációval szemben
• Gyomszabályozás a fény- és tápanyag-hozzáférés szűkítésével
• A mulcshagyó és direkt vetéses technológia elősegítése
• A talajok teherbíró képességének javítása, jobb talajjárhatóság
Biomassza-termelés:
• Pótlólagos lehetőség takarmány és szerves anyag előállítására
• Biodiverzitás fokozása
• Szűk vetésforgók fellazítása
Tápanyagháztartás szabályozása:
• Szabadon rendelkezésre álló tápanyag észszerű hasznosítása
• Tápanyagok megkötése, kimosódás megelőzése (egy tonna növényi szárazanyag körülbelül 20-25 kg nitrogént köt meg)
• Nagy mennyiségű szervesanyag-utánpótlás, ami elősegíti a humuszképződést
• Tápanyag-feltáródás elősegítése a mélyebb talajrétegekből
Talajbetegségek, kártevők és gyomok visszaszorítása:
A keverékek célzott felhasználása elősegíti a talajbetegségek és fonálférgek visszaszorítását, ezáltal hozzájárulnak a főnövény termésmennyiségének és minőségének növeléséhez is. A talaj intenzív átgyökeresedése hatásosan csökkenti a gyomnyomást, és a betegség elleni védekezésnek is az alapja. Közismert, hogy a keresztes virágú növények frissen felaprított részei a talajba keverve „fertőtlenítő” hatásúak (biofumigáció). A keresztesekben található glükozinolátok a talajba jutva hatékonyan csökkentik a talajlakó kártevők, különösen a gombapatogének, a növényparazita fonálférgek és gyommagvak károsító hatását úgy, hogy amellett a hasznos talajlakók szaporodását is elősegítik.
viterra zöldítési keverékek: VITAL, VITAL eco, SINALEX, TOPGRÜN, TRIOPLUS
viterra AKG-keverékek: MIXAPIS, RANDSTREIFEN
Blum Zoltán
ügyvezető igazgató
SAATEN-UNION Hungária Kft.
www.saaten-union.hu
Amennyiben szeretne ingyenesen és rendszeresen friss szakmai információkat kapni hasonló témakörben, regisztráljon itt!
