Október elején ismét munkába álltak Piemonte szarvasgomba-keresői és kutyáik. A szezon kezdete azonban idén a szokásosnál több bizonytalanságot hozott, mert az észak-olaszországi régió rendkívül forró és száraz nyáron van túl.
Ez különösen a nagy értékű fehér szarvasgombánál lehet fontos, amelynek fejlődése szorosan összefügg termőhelyének vízellátottságával. Hogy mekkora nyomot hagyott rajta a 2026-os aszály, arra csak a szezon előrehaladtával lehet biztos választ adni.
Rekordot döntött a nyári meleg
Az idei időjárás valóban szélsőséges volt Piemontéban. A regionális környezetvédelmi ügynökség, az ARPA Piemonte mérései szerint 2026 meteorológiai nyara 21,6 °C-os területi átlaghőmérsékletével a legmelegebb volt az 1958-ban kezdődő adatsorban. A három nyári hónap átlaga 3,1 °C-kal haladta meg az 1991–2020-as éghajlati normált, és még 2003 rekordját is fél fokkal felülmúlta.
A hőséghez csapadékhiány társult. Június és augusztus között 189,7 milliméter csapadék hullott a régióban, mintegy 20 százalékkal kevesebb a sokéves átlagnál. Különösen július volt száraz: a havi 31,7 milliméter 52 százalékos hiányt jelentett.
Augusztus második felében ugyan jelentős esők érkeztek, ezek azonban csak mérsékelték a korábban kialakult vízhiányt. A nyár végén a felszíni vízkészletek egy része továbbra is átlag alatti volt, és a sekély talajvizeknél, illetve számos forrásnál is fennmaradtak a kedvezőtlen állapotok.
A szarvasgombánál a talaj vízkészlete döntő tényező
A fehér szarvasgomba (Tuber magnatum) föld alatt fejleszti termőtestét, miközben mikorrhizás kapcsolatban él különböző fákkal. Természetes élőhelyein többek között tölgyek, nyárfák, füzek, gyertyánok és hársak gyökérzetével társulhat. Emiatt nem egyszerűen az számít, hogy egy adott hónapban mennyi eső esett: a talaj szerkezete, víztartó képessége, levegőzöttsége, a növényzet és a teljes termőhely vízháztartása együtt határozza meg a számára kedvező környezetet.
A Tuber magnatum termőhelyeit vizsgáló átfogó tudományos elemzés 231 dél- és délkelet-európai előfordulási hely adatait dolgozta fel. A kutatók szerint a fehér szarvasgomba élőhelyeinek egyik meghatározó sajátossága a megfelelő nedvességellátás. A szárazság okozta stressz kedvezőtlenül befolyásolhatja a szarvasgombák talajban élő micéliumát.
Ezért lehet jelentősége annak, hogy Piemontéban a csapadékhiány éppen a forró nyári időszakkal esett egybe. A magas hőmérséklet fokozta az evapotranszspirációt, így a lehullott csapadék hasznosulása is romlott.
Az augusztusi eső javított a helyzeten
A nyár végi csapadék miatt ugyanakkor korai lenne gyenge évjáratot hirdetni. Augusztusban átlagosan 108 milliméter eső hullott Piemontéban, ami 30 százalékkal meghaladta az adott hónap 1991–2020-as átlagát. Az eloszlása azonban nagyon egyenetlen volt, és jelentős része a hónap utolsó harmadában érkezett.
Hogy ez mennyire tudta ellensúlyozni a korábbi szárazság hatását az egyes szarvasgombás területeken, egyelőre nem számszerűsíthető. Az idény elején még nincs olyan hiteles regionális termésadat, amely alapján kijelenthető lenne, hogy Piemonte fehérszarvasgomba-termése milyen mértékben csökkent.
Más olasz termőterületekről ugyanakkor már érkeztek kedvezőtlen előrejelzések. Abruzzóban a helyi ágazati megfigyelések az októberi fehérszarvasgomba-termés több mint 30 százalékos visszaesését valószínűsítették a nyári szárazság miatt. Ezt az adatot azonban nem lehet automatikusan Piemontéra vetíteni, mert a csapadékviszonyok és a termőhelyek jelentősen különbözhetnek.
Októberben kezdődött a keresés
Piemontéban a fehér szarvasgomba keresési időszaka október 1-jén indult. A kezdési időpontnak szakmai jelentősége is van: a régió korábban éppen az éghajlat változása és a megfelelő érettség biztosítása miatt módosította a gyűjtési naptárt.
A 2026-os év mindenesetre jól példázza, miért válik egyre fontosabbá a szarvasgombás élőhelyek vízháztartásának és faállományának megőrzése. Piemonte idén 306.810 eurós keretet is elkülönített a fehér szarvasgomba termőképessége szempontjából értékes fák fenntartásának támogatására. A programban a földtulajdonosoknak öt éven keresztül kell vállalniuk a megfelelő állomány megőrzését és kezelését.
Képek: Pixabay.
Szereti az Agrofórum cikkeit? Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben!
