Magyarországon hatalmas léptéket jelent 10 ezer hektárnyi szántóföld, de ekkora mezőgazdasági terület eladása a világ bármely országában felboríthatja a piacot. A briteknél is nagy a felzúdulás.
A termőföld hosszú ideje bizonyítja, hogy megbízható befektetésnek számít még a válságok idején is. Ráadásul globálisan folyamatosan csökken a mezőgazdasági művelésre alkalmas területek összmérete a klímaváltozás, és az azzal járó eróziós folyamatos következtében, ami szintén segít a földek értékének megtartásában.
A világ legnagyobb földbirtokosai fejenként több tízmillió hold fölött diszponálnak, általában befektetési szándékkal. A hatalmas kiterjedésű Ausztráliában meglepően sok „földbárót” találunk, bár az AACo vállalat annyiban a kaptafánál maradt, hogy jelentős volumenű szarvasmarha-tenyésztéssel is foglalkozik, vagyis nem távolodott el az agráriumtól. Magyarországon a legnagyobb holdingok nagyjából 35–38 ezer hektáron gazdálkodnak.
A napokban óriási felbolydulást keltett a brit közvéleményben, hogy a trónörökös Vilmos herceg a hírek szerint 10 ezer hektárnyi föld értékesítését tervezi. Ráadásul a bérleti szerződéseket is módosítani akarja, ami felforgathatja a vele üzleti kapcsolatban állók helyzetét. A délnyugat-angliai Cornwallban a legnagyobb a nyugtalanság, Vilmos az ottani területeinek ötödét kívánja eladni, a gazdákat pedig arra rákényszeríteni, hogy forduljanak a talajmegújító, regeneratív mezőgazdasági gyakorlatok felé.
„Nem vagyunk hagyományos földbirtokosok, ennél többre vágyunk, hiszen annyi jót tehetünk. Igyekszem olyan dolgokat előtérbe helyezni, amelyek jobbá teszik az ezeken a területeken élő emberek életét”
– indokolta döntését a 43 éves királyi sarj. Az említett 10 ezer hektárt a következő 10 évben kívánja piacra dobni. Az ebből származó bevételt 577 millió euróra (208 milliárd forintra) becsülik, amit klímavédelemre és a lakhatás javítására akarnak fordítani, egyebek mellett a megújuló energiák előtérbe helyezésével. Vilmosnak még ezután is megmaradna 42 600 hektárnyi földterülete, amivel továbbra is lepipálja a magyarországi „mágnásokat”.
A bérlők 25 évre szóló szerződéstervezetet kapnak, amelyben a klímasemlegesség, az együttműködés és a természetközeliség a kulcsszavak. A nagy „felfordulás” miatt rengeteg az aggodalom azokban, akik továbbra is inkább a hagyományos technológiákat követnék az agráriumban, de most attól félnek, hogy sehol nem találnak maguknak megfelelő földeket ehhez. A herceg szóvivője szerint az új felállás a bérlőknek hosszú távú biztonságot jelentene, miközben a tevékenységüket fenntarthatóbb módon folytathatnák.
Néhányan komolyan féltik a megélhetésüket a változások miatt:
