Idén immár hatodik alkalommal rendezték meg a YaraNap konferenciát, amely során számos, a termény-, illetve a műtrágyapiacot érintő gondolatot hallhattunk különböző területen tevékenykedő szakemberek részéről. Az eseménynek – hűen a hagyományokhoz – a vecsési Airport Hotel Budapest adott otthont. Szakértői vélemények a 6. YaraNap konferenciáról.
A Yara Hungária Kft. részéről Gyuris Kálmán szaktanácsadó osztotta meg tapasztalatait, aki a vállalat 2021-es adatai kapcsán tartott prezentációt.
Elmondása szerint 2021-ben a Yara Hungária által értékesített műtrágyamennyiség 70.000 tonnát tett ki, amely 2022-ben a nemzetközi változásokhoz hasonlóan csökkent.
Tengernyi olyan, a bizonytalanságot fémjelző kérdés vár válaszra, minthogy vajon meddig maradnak a hazai termények a raktárakban, mikor lesz pénz a további inputokra? Ki fog tőkét kihelyezni ilyen kockázatos megtérülési körülmények mellett? Az átalakult vetésszerkezet milyen mértékben befolyásolja a hazai műtrágya-felhasználást? (Hiány lesz, vagy felesleg?) A csomagolás és logisztika árnövelő hatása milyen mértékű lesz? Az USD és az EUR árfolyam-változásainak milyen hatásai lesznek? A kérdések megválaszolásában csak a jövőre számíthatunk…
Dr. Potori Norbert az AKI igazgatójának műtrágyapiaci folyamatokról tartott előadásában hallhattunk arról, hogy ezen a rendkívül ellentmondásos piacon a műtrágyaárak alakulásában jóval nagyobb kilengéseket tapasztalhatunk, mint az élelmiszerárak esetében. A 2021/2022-es műtrágyaszezonban hasonló kiugrás tapasztalható, mint 2008-ban. A világ különböző részein más és más tényezők befolyásolják a termelői
Döntéshozatal 2022-ben az aszály mellett többek között a post-covid és geopolitikai körülmények következtében kialakuló logisztikai fennakadások jelentős tényezőként hatottak.
A 2021/2022-es és 2022/2023-as szezonban együttesen 8% körüli visszaesés várható a világ műtrágya-felhasználásában, ami a termésbiztonság szempontjából jelentős következményekkel járhat. Azonban várhatóan 2024-re már egy egészséges egyensúly alakulhat ki a kereslet-kínálat területén.
Hogyan fest az európai ukrán terményimport?
2022. július 1. – 2023. január 8. között az EU-ba érkező 4,3 millió tonna búza 63%-a Ukrajnából származott. Az ország a kukoricaimport 15,12 millió tonnájának 43%-át, az 1,64 millió tonna napraforgómag-import 88%-át, a 4,24 millió tonna repcemagimport 60%-át fedezte. Ukrajnában 2022/2023-ban a búza termelése 20,2 millió (–39%), árpáé 5,8 millió (–42%), kukoricáé 23,5 millió (85%), repcéé 3,2 millió (+1%), a napraforgóé 10,5 millió tonnát (–37%) tett ki, míg a napraforgóolajból a várakozások szerint 4,7 millió tonnát (–15%) állítanak elő. Oroszországban a következő, többnyire termelési növekményt tükröző adatok figyelhetők meg a 2022/2023-as szezonban: búza 101,2 millió tonna (+35%), árpa 21,0 millió tonna (+20%), kukorica 15,0 millió tonna (-2%), napraforgó 16,5 millió (+7%), napraforgóolaj gyártása pedig 6,7 millió tonnára (+12%) szökhet!
A műtrágyagyártás kitettsége a geopolitikai konfliktusoknak
Az ammónia tekintetében a termelés meghatározó tényezői az energiapiac és kormányzati intervenciók, a foszfor és kálium esetében pedig az ásványlelőhelyek hozzáférhetősége. Nagy különbség, hogy míg 2021/2022-ben az elérhetőség volt, addig 2022/2023-ban a megfizethetőség lesz a fő limitáló tényező. Érdekes adatok, miszerint az EU importfüggőségenormális körülmények között a nitrogénfelhasználás esetében 30%, a foszforfelhasználás esetében 68%, míg a káliumfelhasználás esetében 85% (a N esetében 28%-os, a foszfor és kálium esetében 43% visszaesés tapasztalható a 2021/2022-es szezonban).”
,,Terménypiaci trendek, rövid és középtávú kilátások, terménykereskedői megközelítésből” címen Kovács Tamás, az Encorn Trade Kft. ügyvezetője a hazai terménykereskedő szemével láttatta meg, hogy a termények helyzete hogyan változik, és mik lehetnek a perspektívák.
Értékelve a globális terménypiaci helyzetet, elmondta, hogyan változott a logisztika jellege: jelenleg a szárazföldi árutranszport meghatározó. A kukorica tekintetében az ukrán áru ellensúlyozza az aszály okozta terméskiesést. A búza esetében a világkészletek és a globális mérlegek, valamint a terméskilátások kedvezőek. Repcében azonban megfigyelhető az európai termőterületek folyamatos zsugorodása, amelyre illeszkedik annak hazai csökkenése is. Társult ehhez egy rendkívül alacsony termés, és uniós derogáció a ,,bio” üzemanyagok kötelező bekeverésének kérdésében.
Napraforgó: ,,olajban úszik” egész Európa, így mondhatni, minimum az idei ellátás biztosított.
A háború hatásai a terménypiacra és ellátási láncokra
2022-be magas terményárakkal léptünk be, azonban a februárban kitörő háború komoly ellátási zavarokat eredményezett, és eredményez jelenleg is. A leggyakoribb reakció, hogy a közvetlen fogyasztáshoz szükséges tételeket, akár bármi áron is, de beszerezték. Az alapanyag-kereskedelem, a feldolgozóipar és kereskedelmi lánc szereplői, továbbá a fogyasztói piac azonnal elkezdték a készletek felhalmozását.
A világ tőzsdéi felpezsdültek, a nagy befektetők beszálltak a terménybizniszbe, az egyébként is magas árak az egekbe szöktek. Az európai feldolgozók nagymértékben az ukrán árura utaltak, amely kiesve azonnali hiányt eredményezett egyes piacokon (kukoricában a spanyol, portugál piacokon kifogyás közeli helyzet alakult ki).
A háború mellett a Magyarországon is tapasztalt történelmi aszály, szinte az összes európai országban jelentkezett. Ez a körülmény csupán az EU-ban 16 millió tonnás terménykiesést eredményezett. A vízhiány, a negatív csapadékrekordok, karöltve a vágtató energiaárakkal, és exponenciálisan növekvő inflációval, drámai kilátásokkal kecsegtet. Megemlítendő továbbá az inputárak drámai emelkedése (műtrágya, vetőmag, növényvédőszer stb.), és az elszabaduló árak, valamint banki hitelezési gyakorlat változása miatt kialakuló forráshiány mellett sem mehetünk el. A hazai terménykereskedelemben nincs elég pénz az egyébként csökkent mennyiségű termény piacra juttatásához. A feldolgozóipar jelentős részeként a létjogosultsága kérdőjeleződik meg, akár rövid távon is. Az alapanyagárak sokkal gyorsabban emelkedtek, mint a késztermékek árai.
A kialakuló helyzet a piaci szereplőkre nézve
Az EU jelentős részén kialakult alacsony terméshozamok, több régióban rendkívül kedvezőtlen helyzetet idéznek elő. Az egyre jobban emelkedő terményárak nem képesek ellensúlyozni az aszály okozta kieséseket. A beszerzési/értékesítési döntések az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kapnak.
Feldolgozók esetében meghatározók az emelkedő alapanyagárak okozta finanszírozási gondok, a végtermékek piaci bizonytalanságai, és a félelem a folyamatos ellátás elmaradásától.
Magyarországon mindeközben
Magyarország ketté osztottsága megmutatkozik: keletre egyre drámaibb a helyzet, amelyhez hozzá tartoznak a toxinproblémák, az aszály, a negatív termésrekordok, a takarmányhiány, az állatlétszám csökkenése. A felsoroltak mellett a helyi feldolgozók alapanyag-ellátási gondjai fokozzák a helyzetet.
Nyugaton (,,a helyzet változatlan”) az átlagost megközelítő hozamok, megfelelő termésminőséggel párosulva hozzák az edddigi szintet. Az állattenyésztés piacán jelentős árnövekmények tapasztalhatók, miközben a termények ára csak nő és nő…
2023 a változás éve?
Hosszú évek után az agrárolló elkezd bezárulni. A rendkívül magas inputárak determináltak, kezdve a munkabérektől, az energiaköltségeken át a földbérleti díjakig. A termelés költségei, és a termények előállításának önköltsége történelmi maximumon lesz – természetesen ez utóbbin egy rekordhozam jelentősen javítana.
A magas költségeket magas terményárakban kellene elismertetni. A háborút már régen beárazta a piac, azonban a világ terménymérlegei alapvetően rendben vannak. A terményárak folyamatosan csökkennek, tőzsdei befektetők szabadulnak a kötéseiktől. Az európai piacokon is a megnyugvás jellemző, rendkívül alacsony aktivitás (május óta a MATIF-on kukorica –100 Eur, a búza –130 EUR, repce –300 euro!). A magyar piac túlárazott, csökkenő feldolgozói kapacitás, hatalmas import, és túlkészletezés jellemző.
Termelői gondolatok az elmúlt időszak változásairól, valamint az erre adott válaszok
Kurusa Tamás, a Hód-Mezőgazda Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese elmondta, vállalatuk jelenleg növénytermesztés, vetőmagüzem, takarmánykeverő üzletág, szarvasmarha ágazat, sertás ágazat, báránykereskedelem és hízlalás, integráció valamint kiállításszervezés területén folytatja tevékenységeit.
2023-ra nézve az növénytermesztés egyik legkardinálisabb kérdése a szerves és hígtrágya elhelyezésének, felhasználásának optimalizálása lesz. A szakmaiságban, alkalmazkodó képességben, termésbiztonság megvalósításában és öntözésfejlesztési beruházásokban látja a jövőt – utóbbi esetében a lehetőségek korlátozottak. Véleménye szerint egy modern agrárszakembernek rendeznie kell átfogó agrárismeretekkel, de mindemellett specializálódnia kell egy-egy szakterületre, ez lehet a sikeres termelés záloga.
Zöldséggel a jövőért – konzervipari növénytermesztés kilátásairól Pásztor Zsolt a Bonduelle Kft. mezőgazdasági igazgatója beszélt. Ezek szerint 2050-ben 9,2 milliárd ember élelmezése jelent majd kihívást. Az élelmiszeripar jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak 66%-a a földhasználattal és mezőgadasági folyamatokkal kapcsolatos. Minél nagyobb mennyiségű vörös húst fogyasztunk, annál nagyobb mennyiségű CO2 kerül légkörbe. 2030-ra a világ lakosságának akár kétharmada is vízhiányban szenvedhet. A mezőgazdaságban a hatékonyság hiánya az, amely a legnagyobb kárt okozza.
