A legnagyobb (22 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása gyakorlatilag stagnált (100,1 százalék). További öt alágazatban 1,1 és 23 százalék közötti mértékben nőtt a termelés, a legnagyobb mértékben a malomipari termék, keményítő gyártásában, a legkevésbé a pékáru, tésztafélék gyártásában.

Zuhanásban a tartósítás

A többi öt alágazatban 3,1 és 32 százalék közötti mértékben csökkent a kibocsátás, a legkisebb mértékben az italgyártásban, a leginkább a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósításban. Az adatok a Központi Statisztikai Hivatal ipari termelésről közzétett gyorstájékoztatójában jelentek meg.

Az ipari termelés 8,2 százalékkal csökkent

2024 júniusában az ipari termelés volumene 8,2, munkanaphatástól megtisztítva 3,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A jelentős eltérést a nyers adathoz képest az okozza, hogy ebben a hónapban kettővel kevesebb munkanap volt, mint 2023 júniusában.

A feldolgozóipari alágak döntő többségében visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártásában. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 0,5 százalékkal nagyobb volt a 2024. májusinál.

Csökkenés minden régióban

Magyarország minden régiójában visszaesett az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest: a legnagyobb mértékben, 13,8 százalékkal Pest régióban, a legkevésbé, 2,3 százalékkal Dél-Dunántúlon.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene stagnált (100,0 százalék) 2023 júniusához mérten. Az új belföldi rendelések 4,2 százalékkal csökkentek, az új exportrendelések 0,7 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány június végén 28 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

3,3 százalékos mínusz

2024. január–júniusban az előző év azonos időszakához képest az ipari termelés 3,3 százalékkal mérséklődött. Az összes értékesítés 62 százalékát adó külpiaci eladások volumene 5,3, a 38 százalékot képviselő hazai értékesítésé 2,8 százalékkal csökkent.

Fotó: Pexels