Jelentős emelkedés tapasztalható a gabonaárakban az utóbbi időkben, legalább ez vigasztalhatja az alacsony terméshozamokat elérő termesztőket.
Nem elég az energia és az inputanyagok tartós drágulása, a gazdálkodókat még az alacsony terményfelvásárlási árak is hosszú ideje sújtják. Az AKI PÁIR adatai szerint például Magyarországon az étkezési búza tonnájáért 2025 júliusának első hetében 75 417 forintot adtak, míg idén június első hetében 73 458-at, július első hetében pedig mindössze 64 479 forintot. A világpolitikát és globális gazdaságot negatívan érintő néhány fejlemény azonban – ellentmondásos módon – mintha a termesztők kezére játszana.
Egyrészt a 2022 februárja óta dúló orosz-ukrán háborúról van szó, amely már rég nem csak a két szembenálló ország hadseregét, de a civil lakosságát, valamint a gazdálkodását és energiaellátását is komolyan érinti. A közelmúltban az ukránok immár az orosz olajinfrastruktúrát is támadni kezdték a hátországban, illetve az ellenség árnyékflottáját, és erre érkezett válaszként az ukrán gabonaszállítás „fojtófogásba” vétele, ahogyan a Telex cikke is fogalmazott.
„Több mint egy hete egyetlen hajó sem tudja elhagyni az ukránok utolsó nagy fekete-tengeri kikötőjét, Odesszát az orosz erők rendszeres támadásai miatt. Ez pedig rárakódik a Hormuzi-szoros és a héten már egy fontos vörös-tengeri vízi átjáró helyzete miatti bizonytalanságra, ami az olaj árát lőtte a magasba a héten”
– olvasható a hírportálon. Mindez azért is jelent nagy gondot, mert a talán legforgalmasabb időszakban állhat le a gabonaexport Ukrajnából. Északkeleti szomszédunk még most is a világ 9. legnagyobb gabonaexportőre, 3 százalékos globális részesedéssel, a fennakadások tehát világszerte éreztetik hatásukat. Az ukrán kalászosok és kukorica hiánya éppen ott okozhatnak kezelhetetlen problémát, ahol a legnagyobb szükség lenne rájuk, így bizonyos térségekben éhezéshez is vezethetnek a katonai akciók.
Alacsonyabb hozamok
A háború okozta hiánnyal párhuzamosan páratlan hőség sújtja Európát is, ami szintén a terményárak megugrását eredményezheti. A kontinensen a vártnál alacsonyabbak lesznek a hozamok, a 27 EU-állam esetében a tavalyi bő 290 millió tonna helyett legalább 8 százalékkal kevesebb, mintegy 266 millió tonnás gabonatermés remélhető idén. Franciaországot különösen keményen érinti az aszály, így ott három évtizede a legalacsonyabb hozamot jósolják.
Mindez természetesen a gabonaárak emelkedését eredményezi, és ez legalább vigasztalást nyújt az időjárással és alacsony hozamokkal birkózó gazdáknak. Júliusban a párizsi tőzsdén számottevően emelkedett a búza ára, a szeptemberi határidős jegyzések már alulról súrolják a tonnánkénti 250 eurós (90 ezer forintos) értéket. Ez 2026 első napjaiban még 200 euró (72 ezer forint) alatt járt – az viszont, hogy az emelkedés meddig tart ki, teljesen bizonytalan.
Szereti az Agrofórum cikkeit?
Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben! KATTINTSON!
