Ukrajnában a civileket kiszolgáló számos infrastrukturális egység, kórházak, utak, hidak, villanyvezetékek, transzformátorok, gátak, öntözőrendszerek, hidrotechnikai és egyéb létesítmények semmisültek vagy rongálódtak meg súlyosan – némelyik terület katasztrófafilmbe illő látványt nyújt.

A megszállt területeken és a katonai műveletek zónáiban bekövetkezett veszteségek miatt csökkent a mezőgazdasági termékek előállítása. Mivel sok vállalkozás bezárt, a lakosság jövedelme csökkent. A nagy gyártók az export növelésével tudják és próbálják megoldani ezt a problémát, de a kis- és középvállalkozások nehéz helyzetben vannak, mivel nem tudnak könnyen exportra váltani és/vagy árat emelni. A kis- és közepes méretű termelőknek is rendkívül korlátozott a hozzáférésük a termékek értékesítési csatornáihoz, például a nagy szupermarketláncokhoz.

Októbertől kezdve Oroszország folyamatos, tömeges rakétatámadásokba kezdett a kritikus jelentőségű, civil lakosságot kiszolgáló infrastruktúra ellen: október 10-e óta ez több mint 1000 rakéta és drón kilövését jelenti. A célpontok többnyire energetikai létesítmények, melynek következményeként azok megközelítőleg 50%-a megsérült.

A vészhelyzeti és a tervezett áramkimaradások közvetlenül érintik az ország egész gazdaságát, különösen a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart. Ez utóbbi magába foglalja a termelést, a feldolgozást, az élelmiszer-raktárakat, a kávézókat és éttermeket, az élelmiszerüzleteket és a szupermarketeket, különösen a fagyasztott élelmiszerosztályokat, mint például a tenger gyümölcsei és/vagy a részben kész élelmiszereket. Vidéki területeken az állattenyésztő telepek több napra vagy akár hetekre is elszigetelődnek az áramszolgáltatástól.

Egyes nagyobb városokban a bombázások, a légvédelmi szirénák és az áramkimaradások miatt az élelmiszerboltok és szupermarketek nyolc-tizenkét órán keresztül nem működnek, ami csökkenti az élelmiszerek és egyéb szükséges cikkek elérhetőségét. Az áramszünetek alatt számos élelmiszerbolt és szupermarket csak ,,készpénzzel” működik. Ugyanakkor az áramkimaradások miatt az ATM-ekből sem lehet készpénzt felvenni.

Az ipari fogyasztók számára az energia árának emelkedése a logisztikai költségek növekedését eredményezi. A normál termelési folyamat biztosítása érdekében a vállalkozások kénytelenek dízel- és benzinüzemű áramfejlesztőket vásárolni, azonban a dízelgenerátorból nyert villamos energia kilowattonkénti ára akár háromszor magasabb, mint a hálózatból származó áramé. Mind a termelők, mind a feldolgozók kénytelenek viselni ezeket a költségeket, mivel a hosszú távú áramkimaradások még nagyobb termelési veszteségekhez és magasabb termelési költségekhez vezetnek. Az áramkimaradások az internet és a mobilkommunikáció akadozásához vezet, ami tovább nehezíti az üzleti tevékenységet, különösen a vidéki régiókban.

A mezőgazdasági termelők alacsony felvásárlási árakra panaszkodnak, amelyek gyakran alacsonyabbak, mint a termelési költségek. Problémákat okoz a legtöbb ukrán tengeri kikötő bezárása és a logisztikai költségek növekedése is.

Károk és veszteségek

A Világbank becslése szerint Ukrajna háború utáni újjáépítése mintegy 500-600 milliárd euróba kerülhet. A infrastruktúrát ért támadások előtt a Világbank 2022-re Ukrajna GDP-jének 35%-os csökkenését jósolta, most azonban ez a mutató 40% felé hajlik.

Az ukrán agrárgazdaság becsült veszteségei mintegy 50 milliárd euróra rúgnak. A közvetett veszteségek a csökkent termelésből és az alacsonyabb belföldi árakból származó bevételkiesésből, valamint a termelők háború miatti többletköltségeiből adódnak össze.

Az agriculture.com szerint az orosz hadtestek 6 millió tonna körüli gabonát vontak ki a megszállt területekről. Ennek értéke körülbelül 1 milliárd eurót tesz ki.

Az állattartó telepek 15%-a és a szarvasmarha-állomány 10%-a elpusztult. Utóbbi közel 20%-a a jelenleg megszállt vagy hadműveleti területeken összpontosult. A háború első hónapjaiban az állatállomány és a vállalkozások csupán részleges áthelyezésére adódott lehetőség.

A feldolgozók több hónapon keresztül szembesültek az előre megrendelt hűtött hús visszautasításával, a szállítások elhalasztásával, azok felülvizsgálatával. Sokaknál jelentős készlet-felhalmozódás, illetve bevételkiesés áll fenn. Válaszképp a helyzetre a feldolgozók legalább 20-30%-kal csökkentették a beszerzést és a vágóhidak terhelését.

2022 október közepe és november közepe között az élő sertések átlagára mintegy 20%-kal esett vissza.

Márciusban az orosz fegyveres agresszió és a tömeges ágyúzás következtében az egyik legnagyobb, legmodernebb baromfifarmon, Herszon közelében megszűnt az áramszolgáltatás. A megszállás miatt a farmnak nem volt lehetősége az állatok etetésére és a higiéniai rendszer fenntartására. Ennek következtében az (alapvetően négymillió egyedes) állomány túlnyomó része elpusztult.

Az elmúlt kilenc hónapban a baromfiállomány 14%-kal, azaz 16 millió, a tojóállomány 6,3 millió egyeddel csökkent. Az összes baromfitípust érintő termelés 7,5%-kal, azaz 73 ezer tonnával csökkent.

A teljes hústermelésben a baromfitermékek aránya 56%. A baromfihús 94%-a brojlerhús, 2,5%-a pulykahús, a kacsa- és libahús pedig szinte nullára esett vissza. Emellett a tojástermelés 800 millió tojással, azaz 16%-kal csökkent.

Több baromfitelep a jelenleg Oroszország által megszállt területeken található, elsősorban Harkiv, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon régiókban. Az egyik probléma az, hogy az ukrán baromfipiac erősen monopolizált. Például a Myronivsky Hliboprodukt a legnagyobb hazai baromfihús-előállító, a piac 68%-os részesedésével. Ezenkívül a tojáspiacot három vállalat között osztják fel.

Körenyezetterhelés

2014 óta 180.000 négyzetkilométert érintettek az aknásítások, ami Ukrajna teljes területének 30%-a, vagy összehasonlításképp: Ausztria területének kérszerese. A terület teljes aknamentesítéséhez és megtisztításához körülbelül 10 évre lenne szükség. Az előzetes becslések szerint az aknamentesítés teljes költsége körülbelül 2 milliárd euró lesz.

Az ukrán katonai akciók jelentősen súlyosbítják a fenntartható vízkészlet-gazdálkodást. A háború nyolc hónapja alatt több mint 500 vízügyi létesítményt semmisítettek meg. A gátak és más hidrotechnikai építmények megrongálódása és megsemmisülése miatt elvesztett víz mennyisége 742,2 millió köbméter.

Import és export

A mezőgazdasági minisztérium szerint az idei évben 65-67 millió tonna gabonát és egyéb olajos terményt kellett volna betakarítani. A jelentések szerint azonban a kukorica egyharmada a földeken maradt: az elhúzódó esőzések miatt a kukorica nedvességtartalma 30%, vagy annál magasabb, és a magas földgázárak miatt nem bizonyult kifizetődőnek a terményszárítás.

2022 januárja óta Ukrajna 52 millió tonna mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket exportált 22 milliárd euró értékben. Ez mennyiségben 16,7%-kal, értékben pedig 13,7%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A fő exportáruk a kukorica, a búza, a repce, a napraforgóolaj, az olajosmagliszt, az árpa és a szójabab voltak.

Az Európai Bizottság tejtermékek kereskedelmére, valamint a tavalyi év első háromnegyed évére vonatkozó adatai szerint Ukrajna az Európai Unió első számú vaj- és sajtszállítója (4,3 ezer tonna vaj). Emellett Ukrajna minősült az EU harmadik legnagyobb baromfihús-beszállítójának is, ami éves szinten 85 ezer tonnát jelent. Idén a tengeri export lezárása miatt a baromfihúsnak csupán 30%-át exportálták az EU-ba, elsősorban közúton. Idén a tojás exportja 40%-kal, azaz 370.000 darabbal csökkent.

Meddig tart még a háború?

Mire csapnak le legközelebb az oroszok?

Mennyire lesz súlyos a csapás, különösen az infrastruktúrára nézve, beleértve az energiatermelést és -elosztást, az utak és hidak károsodását?

Milyen hideg lesz a tél?

Kétségtelen: az ukrán mindennapokat a bizonytalanság uralja, amit az előbbi kérdéseken kívül a magas ráfordítási árak is tetéznek: Mykola Szolszkij, Ukrajna agrárpolitikai és élelmezésügyi minisztere szerint 2022-ben az ukrán gazdák akár 30%-kal is kevesebb őszi vetést végeztek 2021-hez képest, miközben a 2021-es exportárualap már szinte teljes egészében kifutott…