Az elmúlt évek kényelmes keresleti piacából Magyarországon kínálati piac lett, érdemes tehát naponta követni az árakat. Ha pedig olyan a helyzet, hogy egy kis nyereség realizálható a kukoricán, akkor érdemes elgondolkodni az értékesítésen – javasolja a termelőknek Petőházi Tamás.
A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke a XXVI. Kukorica-, Napraforgó- és Szójatanácskozáson beszélt erről a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán, augusztus utolsó napján.
Petőházi Tamás a kukorica hazai és nemzetközi piacain érzékelhető új trendekről tartott előadásában elmondta, hogy a világ gabonatermése idén 2290 millió tonnára rúg, amiből Magyarország 20 millió tonnával veszi ki a részét.
A világ átmenő készlete 295 millió tonnát tesz ki, és fontos változás, hogy eddig az Egyesült Államok exportárualapja volt a legnagyobb (ami világkrízis esetén mobilizálható), 2023-tól azonban Brazília vette át a vezetést ezen a téren. Ez azért is lényeges, mivel a világpiaci árak változása az átmenő készletek mennyiségével van legszorosabb korrelációban. Ha tehát nőnek a készletek, akkor csökkennek az árak, és fordítva.
Az utóbbi időszakban volt 3-4 év, amikor a globális felhasználás meghaladta a termelés mértékét, vagyis csökkentek az átmenő készletek, ezért növekedtek az árak, de természetesen nem mindig ez lesz a trend.
Az Európai Unióban idén 12 százalékkal várható nagyobb termés, amit Petőházi Tamás szerint azért hoztak már most nyilvánosságra, nehogy az árak elinduljanak felfelé. Ukrajnában körülbelül 22 százalékos csökkenés várható a kukoricahozam tekintetében, egyrészt a háború, az abból adódó területi veszteségek, másrészt az inputos cégek nagy számú kivonulása miatt.
Kínában 270 millió tonna körül alakul a termelés, és mellette vásárolnak 90 millió tonna szóját is. Az ázsiai szuperhatalom néhány éve stratégiaváltást hajtott végre: miután túltették magukat az afrikai sertéspestisen, 3000 sertéstelepet indítottak újra. Ezekhez egy évre előre megvásárolták a szükséges kukoricamennyiséget, ami hatalmas áremelkedést okozott. Utána a covid okozta pánik hajtotta fel az árakat, tavaly pedig az orosz-ukrán háború.
Bár a 22–27 millió tonna Ukrajnából származó kukorica általában nem mozgatja meg a világpiacot, ám több dél-európai ország, illetve a Magreb térség (Marokkótól Líbiáig) mindeddig arra volt berendezkedve, hogy rendszeresen érkezik hozzájuk az olcsó ukrán takarmány, és a háborúval most ez a helyzet vált bizonytalanná.
„Emberemlékezet óta nem volt ilyen alacsony Magyarország a kukorica vetésterülete, 746 ezer hektár. Ráadásul hektáronként 1–1,5 tonnával kevesebb termés várható, mint azzal előzetesen számoltak a gazdálkodók, ebből pedig probléma lesz. Augusztus legvégén 5 cm-rel kisebb csőméretet mértünk az elmúlt 3 év átlagánál, ami nyilván kihat a várható termésmennyiségre. Az elmúlt évek kényelmes keresleti piacából Magyarországon kínálati piac lett, érdemes tehát naponta követni az árakat. Ha pedig olyan a helyzet, hogy egy kis nyereség realizálható a kukoricán, akkor érdemes elgondolkodni az értékesítésen”
– javasolta a termelőknek a GOSZ elnöke.
(Fotó: muhammad aamir akhter/Pixabay)
