2021-ben a hazai GDP 7,1 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 3,6, az ipar 1,9, az építőipar 0,7 százalékponttal járult hozzá. Ugyanakkor a mezőgazdaság 0,1 százalékponttal mérsékelte a GDP volumennövekedését, miután hozzáadott értéke 3,0 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.
Az előzetes adatok szerint hazánkban a mezőgazdaság a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéből 3,9 százalékkal részesedett 2021-ben – derült ki a Helyzetkép a mezőgazdaságról, 2021 című jelentésből, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) készített. Az Európai Unióban ez az érték Romániában, Lettországban, Görögországban és Bulgáriában volt nagyobb a magyarországinál. A legnagyobb gazdasági teljesítménnyel rendelkező országok közül Franciaországban az arány nem érte el a 2, Németországban az 1 százalékot.
A mezőgazdaság kibocsátása 2021-ben 3378 milliárd forintot tett ki. A kibocsátás árindexe 17 százalékkal magasabb, volumene 2,1 százalékkal alacsonyabb, értéke ezáltal 15 százalékkal nagyobb volt az előző évinél. Az árindex emelkedését elsősorban a növénytermesztési termékek árszínvonalának jelentős növekedése okozta.
A folyó termelőfelhasználás volumene nem változott, árindexe jelentősen nőtt. A bruttó hozzáadott érték volumene 5,3 százalékkal csökkent.
A növénytermesztési ágazat legtöbb termékcsoportjának termelése a szélsőséges időjárás és a betakarított szántóföldi terület zsugorodása miatt csökkent, kivéve a búzát, az árpát, a napraforgót, az almát és a körtét. A legfontosabb gabonanövényeink közül a búza termesztése 4,1 százalékkal bővült, a kukoricáé 25 százalékkal visszaesett.
Az élő állat és az állati termék teljes termelési volumene az állategészségügyi vészhelyzetek – pl. afrikai sertéspestis, madárinfluenza – előfordulása ellenére nőtt.
A mezőgazdasági kibocsátás volumenváltozásához való hozzájárulásban a gabonafélék egyenlege -3,1 százalékpont, az ipari növények és a kertészeti termékeké 0,4-0,4 százalékpont, míg a gyümölcsféléké 0,6 százalékpont, az állatoké pedig 1,1 százalékpont.