Három és fél éve háborúzik Ukrajna Oroszországgal, pedig mindkét állam fontos szerepet töltene be a világ élelmiszerbiztonságában.
A 2022 februárjában kirobbant orosz-ukrán háború előtt északkeleti szomszédunk Európa egyfajta éléskamrája volt. Mezőgazdasága világviszonylatban is fontos szerepet töltött be, hiszen rengeteg gabonát szállítottak Afrikába és Ázsiába. Vajon mi maradt mindebből az elmúlt bő három és fél évben?
Nos, a betakarított gabona mennyisége a háború alatt „csupán” negyedével csökkent, jól látható tehát, micsoda potenciál van az ukrán agráriumban, nem véletlenül tartanak a magyar gazdák sem ettől a komoly versenytárstól. A lerombolt kikötők és a részben elfoglalt termőterületek ellenére Ukrajna továbbra is fontos tartópillére a Föld élelmiszerbiztonságának.
Az ország 41,3 millió hektárnyi művelhető területtel büszkélkedhet, ennek kétharmada pedig magas humusztartalmú fekete föld (csernozjom). Ott minimális öntözéssel, műtrágyázással és talajműveléssel is az átlagosnál magasabb hozamok érhetők el. Nem véletlen, hogy az ukrán gabonafelesleg mindig elég volt arra, hogy élelmezze az egész Orosz Birodalmat, majd később a Szovjetuniót. Emellett Észak-Afrikába, a Közel-Keletre és Ázsia számottevő részébe is jutott belőle.
Szinte nullára eső export
Az orosz invázió előtt Ukrajna exportbevételének 41 százaléka származott az agrártermékek kiviteléből. Nem csoda, hogy a háború első három hónapjában 90 százalékkal zuhant az export, élelmiszerdrágulást okozva az egész világon, az importfüggőségben lévő államokban pedig már-már az éhínség szélére sodródtak az emberek. 2022 előtt Ukrajna a globális búzaexport 8, a kukoricaexport 13 és az árpaexport 12 százalékát biztosította, míg a napraforgóolaj közel fele származott tőlük.
Az orosz támadások a háború első két évében 300-nál is több ukrán gazdaságot rongáltak meg, az eltulajdonított gabona mennyisége több százezer tonnára volt tehető, és a támadók ezt értékesítették is a világpiacon. Az ukránok kemény ellenállása mára oda vezetett, hogy a gabonaexportjuk a háború előtti szint 75 százalékára kúszott vissza.
A teljes visszaépülést a munkaerő hiánya is nehezíti. Az ukrán termelőknek rakéta- és dróntámadások, taposóaknák, lerombolt öntözőrendszerek közepette kellene dolgozniuk, ám ezt nem mindenki vállalja. Idén ráadásul a klímaváltozás hatása őket is sújtja, az aszály miatt tömörödött talaj most például a burgonya betakarítását késlelteti, különösen az ország középső és keleti részén, ami máris megemelte a kis- és nagykereskedelmi árakat.
Az őszi gabonákból október közepéig bő 4 millió hektárt vetettek, ami a tervezett terület 62 százaléka. Ebből az őszi búza 2,82 millió hektárt tesz ki, ami a magyarországinak közel háromszorosa. Felmérések szerint az ukrán termőföldek profitabilitása a háború közepette is növekedni tudott. Az Agrohub 1,7 millió hektárra vonatkozó kutatása azt mutatja, hogy az EBITDA (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) 446 dollár hektáronként, pedig az év elején ezt 402 dollárra prognosztizálták.
Hatalmas gazdaságok működnek Ukrajnában:
