Az El Niño hatása a mezőgazdasági ágazatban különösen 2024-ben lesz érzékelhető, mivel az árutermelések nagymértékben függnek az időjárási viszonyoktól (hőség, csapadék).
A Coface előrejelzései középtávon jelentős bizonytalanságokat mutatnak egyes mezőgazdasági nyersanyagok (gabonafélék, cukor, pálmaolaj, citrusfélék) tekintetében, valamint komoly kockázatokat vetítenek előre a világ egyes régióinak élelmezésbiztonságára nézve.
Az Európai Unió legnagyobb gabonatermelője, az elsősorban északi területein termesztő Franciaország 30%-kal több búzát takarított be idén az előző évhez képest. Az aszályokkal és hőhullámokkal sújtott, délebbi fekvésű Spanyolországban még viszont ennél is erőteljesebben, több mint 30%-kal esett vissza a termés.
Több kutatás is igazolta, hogy Európában a déli országok mellett a Kárpát-medence van leginkább kitéve az éghajlatváltozásnak.
Ennek a hegyekkel körülölelt Kárpát-medence sajátos klímája a fő oka. Extrém hőmérsékleti ingadozások és nagy szárazságok érzékenyebben érintik. A medence a szárazföld belsejében van, és a tengerhez közelebbi területek lassabban melegszenek fel a víz hűtő hatása miatt.
Magyarországon éppen a legelmaradottabb északkeleti és déli területek vannak leginkább kitéve a klímaváltozásnak, ezek a régiók európai léptékben is kiemelkedően sérülékenyek.
Az Országos Meteorológia Szolgálat (OMSZ) szerint minden évszak melegszik, de eltérő mértékben. Leginkább a nyár, amelynek középhőmérséklete közel 2 °C-kal nőtt az elmúlt 30 évben. Egyre gyakoribbak az időjárási szélsőségek, a hőhullámos napok száma nő, a csapadék eloszlása pedig egyre végletesebb.
Az éghajlat jövőbeli változását és ennek a hatásait különböző modellekkel tesztelik. Ezeket több bizonytalanság is nehezíti, már csak amiatt is, mert a hatások nem egyszerre és nem azonos módon jelentkeznek. Az éghajlatváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatásáról több kutatás is készült Magyarországon, amelyekben jellemzően különböző forgatókönyvek alapján szimulálják a klímaváltozás következményeit.
Az OMSZ szerint egyértelműen kijelenthető, hogy minden évszakban növekedni fog az átlaghőmérséklet, a 2071 és 2100 közötti időszakban a nyári átlaghőmérséklet 4-5 °C-kal lehet magasabb az 1971 és 2000 között mért átlaghoz képest.
A mezőgazdaság a klímaváltozásnak egyik leginkább kitett szektor, és ezzel párhuzamosan a leginkább felelős is érte. A magyar mezőgazdaságra több szempontból is jelentős hatása lesz az éghajlatváltozásnak.
A legfontosabb tényező a csapadék, amely a leginkább meghatározza a magyar agrártermelést. Az öntözésnek emiatt kulcsszerepe lesz, ami viszont komoly kihívás elé állítja az ágazatot. Az országban az öntözési területek aránya a ‘50-es évek szintjének felel meg. A termőterületek mindössze 1%-át öntözzük, miközben az EU-ban ez az arány 9%. Az öntözés ráadásul érzékeny kérdés is, mert környezetvédelmi szempontból aggályos a vízfelhasználás miatt.
(Fotó: matthiasboeckel/Pixabay)
