Milyen hatással lenne az EU (és benne Magyarország) mezőgazdaságára, ha rögtön 10 új taggal gyarapodna a közösség? A bővítés alapvető változásokat hozna.
Magyarország 2004 óta tagja az Európai Uniónak, és a mögöttünk álló két turbulens évtized ellenére a magyarok háromnegyede továbbra is támogatója a közösségben maradásnak. Legutóbb Horvátország csatlakozott (2013-ban) az EU-hoz, míg az Egyesült Királyság 2020-ban kilépett, ám ezt a lépést a közvéleménykutatások adatai szerint a britek már kissé megbánták.
Hazánk 2004-ben egy nagyobb bővítési hullámhoz csatlakozott, hiszen akkor kereken 10 állam vált a gazdasági-politikai közösség részévé. Úgy tűnik, a közeljövőben hasonlóan intenzív bővítési folyamatot láthatunk majd, hiszen a várakozások szerint akár újabb 10 ország lehet az EU tagja, mégpedig meglehetősen rövid időszak alatt. Vajon mindez hogyan hat az Európai Unió mezőgazdaságára?
Ezt boncolgatja a TopAgrar szakoldal friss cikke is, amely szerint a legtöbbet emlegetett jelölt Ukrajna, és északkeleti szomszédunk talán már az EU tagja is lenne, ha 2022 elején nem keveredett volna háborúba az oroszokkal. Az új tagok csatlakozása éppúgy tartogat lehetőségeket, mint kockázatokat, de tény, hogy az EU-nak bővülnie kell, ha állni akarja a globális versenyt a többi szuperhatalommal.
Eltérő esélyekkel
Ukrajna mellett az unióba vágyik Albánia, Bosznia-Hercegovina, Grúzia, Koszovó, Moldova, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia és Törökország is. Természetesen az esélyeik eltérőek, ezért az EU „jóakaratán” is múlik, hogy kinek milyen engedményt tesznek a felvételi procedúra során. A témával a DBV (Német Gazdák Szövetsége) is foglalkozott, és igen érdekes meglátásokat tett.
2025 novemberében az Európai Bizottság igazolta, hogy Albánia, Moldova, Montenegró és Ukrajna nagy lépéseket tettek előre a közösségi taggá válás útján, ők lehetnek tehát az első újabb körös bővítők. Északkeleti szomszédunkkal kapcsolatban a mezőgazdaság a legfontosabb kérdések közé tartozik, hiszen az ország igazi „nehézsúlyú” ezen a téren, és ha előkészítés nélkül jelenik meg korlátlanul a termékeivel az EU piacán, akkor annyi kárt tehet, mint egy elefánt a porcelánboltban.
Ukrajna nem minden téren jelent veszélyt
Ukrajna globálisan is jelentős szereplő a búza, kukorica és olajos magvak tekintetében, és ezen a közel négy éve dúló háború sem változtatott jelentősen. Ugyanakkor a cukor-, baromfi- és tojástermelése nem számottevő EU-léptékkel mérve, és folyamatosan csökken a szarvasmarha-, sertés- és tejtermelésének jelentősége is. 2024-ben az ország exportjának 60 százalékát az agrártermékek tették ki, ám nem kell eltúlozni az Ukrajna jelentette veszélyt a közösség gazdáira, hiszen – mint fent is látható – ez nem minden területre terjed ki.
Az ország szántóföldjei összesen 33 millió hektárt tesznek ki, ez a jelenlegi EU teljes szántóterületének harmadára rúg. Ukrajna mezőgazdasági termékeinek korlátlan beáramlása piaci zavarokhoz vezethet, ezért szükséges már előzetesen a szabályozás ezen a téren. A háború miatt jelenleg 20 százalékkal kevesebb a megművelt föld, de Ukrajna mindezzel együtt is jelentős piaci tényező tudott maradni. Ha a gabonájukkal és olajos magvaikkal már uniós tagként jelennének meg a világpiacon, azzal az EU pozícióját is erősítenék, a közösség nagyobb ráhatással lehetne az árak alakulására.
Amiben Ukrajna mezőgazdaságának fejlődnie kell, az a környezetbarát, fenntartható termelés. Az ország 36 millió állampolgára jó piacot jelentene a többi uniós ország számára, de az is tény, hogy az említett 10 új tag miatt a közös agrárpolitikára (KAP) fordított pénzeket 30, míg a strukturális és beruházási alapokra fordított kiadásokat 16 százalékkal kellene növelni, hogy a hátrányosabb helyzetben lévő államokat fel lehessen zárkóztatni.
Így folyik a munka Ukrajna legnagyobb gazdaságában:
