Vajon milyen tényezők határozzák meg azt, hogy egy növényi kultúra kiemelkedő terméseredményt hozzon? Egy biogazdálkodót nagy meglepetés ért az idei szezonban.
A szemünk előtt alakul át a magyarországi vetésszerkezet, de a folyamat tulajdonképpen globálisnak tekinthető. Idehaza a kukorica termesztési övezete egyre északabbra tolódik, és erről a békési, valamint csongrád-csanádi gazdák tudnának a legtöbbet mesélni, akik idén a 2 t/ha alatti átlaghozam miatt szomorkodhattak.
Más kultúrnövények egyelőre állni látszanak a sarat, bár a 2025-ös szezonban a szívósnak tartott napraforgóval sem lehetett mindenhol profitot termelni. Az átlaghozam néhol meghaladta a 3 tonnát, máshol viszont a 2 tonnát sem érte el hektáronként, így alighanem sok termelő megfontolja, hogy jövőre is napraforgót vessen-e a tábláiba.
Az Agrarheute című mezőgazdasági weboldal cikke szerint rosszul alakult egy német gazda szezonja is, ám utána váratlan fordulat következett be, ami őt magát is meglepte. A bajorországi Marlene Gruber eleve kockázatos vállalkozásba fogott, hiszen már az induláskor úgy döntött, hogy folyamatosan optimalizálni fogja a napraforgótermesztés paramétereit. A későbbi években aztán eldönti, hogy ezek beépülnek-e a gyakorlatába, vagyis ezt az évet tulajdonképpen feláldozta a jövő érdekében.
Változó hozamok
Nemcsak a kísérletezés okozott neki gondot, de a szokatlanul sok eső és a madarak által okozott kártétel is. Ennek ellenére a betakarításkor nem kellett csalódnia, sőt a körülményekhez képest kellemes meglepetés érte. Négy éve biogazdálkodást folytatnak, és folyton azon törik a fejüket, hogyan tudnák ellensúlyozni a külső tényezők negatív hatásait – ez az állandó kísérletezgetés mozgatórugója.
Az első két szezonban még csupán 1 hektáron vetettek napraforgót, a hozam 2 t/ha körül alakult. A harmadik évben már 4 hektárra növelték a termőterületet, bár sok volt az elbizonytalanító fejlemény is, például az elvetett magoknak csupán a kétharmada indult csírázásnak. Az akkori 1,2 t/ha átlaghozam kiábrándító volt, a sok eső miatt a homokos talaj összetömörödött, ami nem volt ideális a növények fejlődéséhez, ráadásul a magokat – a gazda bevallása szerint – kissé mélyebbre is vetették a kelleténél.
A fenti tapasztalatok birtokában idén már 6 hektáron próbálkoztak napraforgóval. A magoknak csupán a fele kezdett el csírázni, ami nem vetített előre kimagasló termést. De aztán csoda történt, és némi késéssel a többi mag is fejlődésnek indult. Az aratás sem ment simán, hiszen a csapadék miatt jelentős késéssel kezdhették el a betakarítást, és közben a madarak is megdézsmálták a termést. November elején, Mindenszentekkor azonban érkezett a nagy meglepetés, hiszen rekordnak számító, 2,5 t/ha átlaghozamnak örülhettek.
Jelenleg a tapasztalatok elemzésénél tartanak, hiszen egyelőre azt sem tudták megállapítani, hogy az elkövetett hibákért ők maguk, vagy az időjárás volt-e a felelős. Még arról sem döntöttek, hogy nagyobb léptékben folytatják-e a napraforgótermesztést, vagy az megmarad kis kultúrának a gazdaságukban.
Hihetetlenül nagyra képes megnőni a napraforgó:
