Horvátországban február 7-én életbe lépett a kormány rendkívüli árintézkedésről szóló rendelete, amely hetven árucikkre határoz meg árstopot, valamint a szabálytalanul eljáró boltokat is súlyosabban bünteti.
A zágrábi kabinet hetven alapvető szükségleti cikk árát határozta meg hatóságilag a pénzromlás mértéke miatt, és három feltételt szabott a boltok felé. Az egyik, hogy a négyszáz négyzetméternél nagyobb üzletekben az ársapkás termékek számára külön részleget kell biztosítani.
A másik, hogy minden olyan termékkategóriából, amely az árkorlátozott árucikkek listáján szerepel, ki kell választani egy terméket. Vagyis azokból a spagettitésztákból például, amelyek a bolt kínálatában szerepelnek, egyet hatósági áron kell értékesíteni, és amennyiben a kijelölt termék elfogy a kínálatból, helyette ugyanabban a kategóriában egy újabbat kell felajánlani.
A harmadik, hogy a boltokban jól látható helyen és módon tájékoztatni kell a vevőket az árstopos termékekről. Ezek lehetnek plakátok a bejáratnál, illetve más jól látható helyen az üzletekben – írta az MTI a Jutarnji List című horvát napilap cikke alapján.
A feltételek figyelmen kívül hagyásáért, illetve a szabályok megsértéséért az ellenőrök pénzbírságot szabhatnak ki, amelyek 3000-től 30 ezer euróig (1,2 milliótól 12 millió forintig) terjedhetnek.
Eközben az Európai Fogyasztói Központ által indított „Halo, inspektore” nevű horvát Facebook-csoport újabb bojkottra hívta fel az állampolgárokat a magas árakat alkalmazó boltok ellen.
Ez volt a harmadik eset, hogy azt kérték a polgároktól: semmit ne vásároljanak a boltokban, de a kávézókban, éttermekben és benzinkutakon sem, hogy felhívják a figyelmet az indokolatlan áremelkedésekre.
Továbbá február 8-tól egy hétre a Konzum horvát üzletlánc bojkottját is meghirdették. Erről internetes oldalukon szavazhattak a vásárlók, akik három felkínált boltlánc közül választhattak.
Az ezt megelőző héten három üzletláncot bojkottáltak: az Eurospint, a Lidlt és a DM-et. Emellett az összes kiskereskedelmi üzletláncban forgalmazott szénsavas üdítőre, palackozott vízre és mosogató-, valamint mosószerre is bojkottot hirdettek hét napra.
Felére csökkent forgalom
Az első pénteken az egynapos bojkott után a horvát adóhivatal adatai szerint a kiskereskedelemben több mint 50 százalékkal csökkent a forgalom az egy héttel korábbi péntekhez képest. A második pénteken ez az adat 40 százalék körüli volt.
Szakértők szerint várható volt, hogy a második pénteken valamivel kevesebben csatlakoznak a felhíváshoz, egyrészt mert némileg alábbhagyott a lelkesedés, másrészt mert az embereket megzavarta ez a sok bojkott (három üzletlánc, általános bojkott, több termék), de úgy vélték: még mindig jelentős számú ember reagált a kezdeményezésre.
