A jó hír: a szántóföldek és legelők csökkenése még nem érezteti teljes mértékben hatását az élelmiszer-ellátásban az ágazat hatékonyságának köszönhetően.
A 21. század eleje óta azonban a globális mezőgazdaság mind termőterületet, mind munkaerőt veszített. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) statisztikai évkönyve szerint 2000 és 2022 között összesen 91 millió hektárral csökkent a bolygó mezőgazdasági területe. Ez Magyarország területének csaknem a százszorosa. Ugyanakkor az erdőterület 109 millió hektárral apadt.
A mezőgazdasági termelés fokozódott
A mezőgazdasági területek csökkenése ellenére azonban a világ elsődleges növénytermesztése 56%-kal, 9,6 milliárd tonnára nőtt ugyanebben az időszakban. Ez egyértelműen a sikeres mezőgazdaság jele. A legfontosabb növények – cukornád, kukorica, búza és rizs – együttesen a globális növénytermesztés közel felét adták.
A hústermelés 2000 és 2022 között 55%-kal 361 millió tonnára nőtt, és a tendencia emelkedőben van. Különösen a baromfihús előállítása gyorsult fel, amivel felváltotta a sertéshúst a legfontosabb húsfajtaként, és a növekedés feléért volt felelős.
Emelkedett a felhasznált növényvédő szer és műtrágya mennyisége
A termelés növekedésében kulcsfontosságú tényező volt a növényvédő szerek fokozódó használata, amelyek felhasználása a FAO adatai szerint 70%-kal nőtt ebben az időszakban. Ezen belül a felhasznált mennyiség mintegy fele az amerikai kontinensre esett.
A műtrágyák használata is növekedett. 2022-ben világszerte összesen 185 millió tonna műtrágyát használtak fel, ebből 108 millió tonna nitrogénműtrágya volt. Ez 58%-os aránynak felel meg.
Több üvegházhatású gázt bocsát ki a mezőgazdaság
A sikernek ára van. A globális mezőgazdasági és élelmiszeripari rendszerből származó üvegházhatású gázok (ÜHG-k) kibocsátása 2000 és 2022 között mintegy 10%-kal nőtt. Ezen belül a mezőgazdaság kibocsátása 15%-kal nőtt, és a mezőgazdasági üvegházhatásúgáz-kibocsátás mintegy 54%-a az állattenyésztésnek tulajdonítható. A mezőgazdaságban a metán és a dinitrogén-oxid a meghatározó üvegházhatású gázok, amelyek az állattenyésztés és a trágyázás következtében kerülnek a légkörbe. A metán 25-ször, a dinitrogén-oxid pedig 298-szor károsabb az éghajlatra, mint a szén-dioxid.
Az éghajlatváltozás következményei pedig visszahatnak a mezőgazdaságra aszályok, árvizek és fokozott kártevőnyomás formájában.
Kisebb mezőgazdasági területek, kevesebb foglalkoztatott
2000-ben a mezőgazdaságban 1,025 milliárdan, 2022-ben már csak 892 millióan dolgoztak. A mezőgazdaságban foglalkoztatott globális munkaerő aránya a 2000. évi 40%-ról 2022-re 26%-ra csökkent, miközben a mezőgazdaság részesedése a globális bruttó hazai termékből változatlanul 4%.
A mezőgazdasági területek csökkenésének okai világszerte hasonlóak. Az egyik fő tényező a települések és a közlekedési infrastruktúra bővülése. Több épület, több út kevesebb földterületet jelent. Ezt a tendenciát súlyosbítja a növekvő népesség és az ezzel járó lakásigény. Ehhez jönnek még az energetikai projektek: a megújuló energiák, például a szélturbinák és a földre telepített fotovoltaikus rendszerek elterjedése szintén hozzájárul a mezőgazdasági területek elvesztéséhez. Az éghajlati válság is elősegíti a folyamatot: a talajokat az áradások és a szél erodálja, az aszályok pedig elsivatagosítják.
