Agrárgazdaság

Jöhet a GMO? Mást mond a szaktárca, és mást a szakmai egyesület

Agrárminisztérium / IMBE

A génmódosítás helyett a génszerkesztés lett az új kulcsszó a növénytermesztésben. Az Európai Unió utóbbival megengedőbbnek tűnik, a magyar álláspont azonban változatlanul szigorú.

Megkezdődtek a tárgyalások az új génkezelési technikák szabályozásáról az Európai Unióban. A magyar stratégia nem változik. Hazánk továbbra is kiáll az Alaptörvényben foglaltak, azaz a magyar mezőgazdaság GMO-mentessége mellett – olvasható az Agrárminisztérium közleményében.

2023. július 5-én jelent meg az Európai Bizottság jogszabályjavaslata az új génkezelési technikákkal (NGT) létrehozott génmódosított növények szabályozásáról. A javaslat az új génmódosított növényeket két kategóriába sorolja, és két különböző eljáráshoz köti azok felhasználását, forgalmazását.

Az első kategóriába sorolt növényeket teljes mértékben kivenné a jelenlegi GMO szabályozás alól. Ezen növények környezetbe történő kijuttatását, a javaslat szerint, semmiféle kockázatértékelés nem előzné meg, és jelölés, illetve nyomon követés nélkül kerülhetnének forgalomba.

A második kategóriába tartozó növények engedélyezésénél pedig számtalan könnyítést vezetne be, például sokkal kevesebb adatra, hatásvizsgálatra lenne szükség az ilyen növények termesztésének engedélyezéséhez, mint a korábbi GMO-k esetében. Mindezeken túl bizonyos növények esetén semmiféle utókövetésre sem lenne szükség, így a jövőben arra sem derülne fény, hogy van-e bármilyen káros hatása az adott terméknek.

A javaslat nem teszi lehetővé, hogy a tagállamok maguk dönthessenek arról, akarnak-e ilyen új génkezelési technikákkal előállított növényeket termeszteni a területükön vagy sem. Ez meglehetősen érzékeny kérdés Magyarország számára – jelentette ki a szaktárca.

Az utóbbi években megjelent új géntechnológiai módszerek – például a génszerkesztés – segítségével szinte bármilyen GMO-t létre lehet hozni. Magyarországon is számos ilyen kutatás folyik kutatóintézetekben, egyetemeken és magáncégeknél. Míg a zárt rendszerű felhasználások, azaz laboratóriumi kutatások, gyógyszerfejlesztések esetén a megfelelő biztonsági intézkedésekkel a környezeti és egészségügyi kockázatok kiküszöbölhetőek, addig a termesztés, ami valójában a növény környezetbe történő szándékos kijuttatását jelenti, olyan környezeti és egészségügyi kockázatokat hordozhat magában, amelyeket mindenképpen vizsgálni kell, mielőtt egy ilyen termék a piacra kerül – hangzik az Agrárminisztérium álláspontja.

A kérdésben közleményt adott ki az Innovatív Mezőgazdasági Biotechnológiai Egyesület (IMBE) is, amely jelentősnek, és Magyarország érdekeit tekintve fontosnak tekinti az Európai Bizottság 2023. július 5-én ismertetett, a precíziós nemesítéssel előállított fajták, valamint a szaporítóanyagokra vonatkozó javaslatát.

Véleményük szerint a precíziós nemesítés olyan innovatív tevékenység, amely a termesztett növények és a háziállatok tulajdonságainak jobbításával járul hozzá az egyre gyakoribb mezőgazdasági és éghajlati kihívások kezeléséhez, így különösen a kártevők, a tápanyaghiány és a szárazság problémáinak megoldásához.

Mint a mostani EU állásfoglalási tervezet is kiemeli, a precíziós nemesítésből származó, és az irányított mutagenezissel előállított állat- és növényfajtákat nem indokolt összemosni a géntechnológai nemesítés más termékeivel (GMO-kkal), ezért külön szabályozásuk egyértelműen indokolt.

Tekintettel arra, hogy a precíziós nemesítés a jobb fajták előállításával segíti a magyar gazdák tevékenységét, és általuk a magyar mezőgazdaság versenyképességének megőrzését, az IMBE javasolja az EU állásfoglalás elfogadását, valamint támogatja az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) és a „Termőföldtől az asztalig” (Farm to Fork) Stratégia céljait – zárul a közlemény.

(Fotó: Leopictures/Pixabay)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A covid közepén sem voltak ilyen magasan az élelmiszerárak

2025. február 21. 07:10

Kellemetlenül érintett mindenkit a hír, hogy 2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan 5,5%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat.

Lépésről lépésre: így történhet a gazdaság átadása

2025. február 16. 08:10

Az agrárium egyik legégetőbb problémája a gazdálkodói réteg elöregedése. A generációváltás sikeres megvalósítását törvény is célozza.

Igazodjon el könnyen a földforgalmi szabályok között

2025. február 11. 13:10

A NAK honlapján elérhető a Földforgalmi törvény kiadvány, mely minden eddigi hatályos módosítást tartalmaz.

Betelt a pohár: árstop lépett életbe 70 árucikkre Horvátországban

2025. február 10. 16:10

A négyszáz négyzetméternél nagyobb üzletekben az ársapkás termékek számára külön részleget kell biztosítani.

Megvan az első ország, amely állandó engedélyt adott GMO-búzának

2022. május 14. 14:35

Argentína, az egyik legnagyobb globális búzaexportőr a világon elsőként engedélyezte a GMO-búza vetését.

A génszerkesztés forradalmasítani fogja a mezőgazdaságot

2024. április 23. 12:40

Az NGT egyanazon fajon belüli genetikai módosítást jelent, olyan technikák alkalmazásával, mint a CRISPR-Cas9, anélkül, hogy a génszerkesztés során idegen DNS-t vinnének be egyéb, nem rokon szervezetekből.

A GMO-mentesség hozzájárul a versenyképességhez

2019. május 7. 06:02

A GMO-mentes politika eredményeként soha, egyetlen génmódosított növény sem került köztermesztésbe az országban, az jelenleg is teljeskörűen tiltott.

A mag nélküli szőlő vizsgálata

2023. október 3. 17:10

Ma már – népszerűségét tekintve – simán felülmúlja a mag nélküli szőlő a hagyományos, magos fajtákat. Hogy miért? Mert könnyebben eszik a gyerekek, az idősek, és különben is, minek bajlódjunk a magok szétrágásával, ha bármelyik élelmiszerboltban kaphatunk mag nélküli fajtát is a szezonon belül? De mi a helyzet akkor, ha az emberek orra alá dörgöljük azt, hogy az ilyen szőlők egészen biztosan nem természetesek?