A műtrágyaárak 58 százalékkal haladják meg a 2024-es átlagot az újabb iráni háború miatt, az Európai Unió ezért április végéig komoly lépésre szánja el magát.
Nincs nyugalom a világban, és a zaklatott mindennapokat a mezőgazdasági termelés szereplői is megérzik. Az orosz-ukrán háború már bő négy éve zajlik a szomszédunkban, gazdasági hatásai azonban messze túlmutatnak a kontinens határain is. És ha mindez nem lenne elég, február legvégén az USA és Izrael összehangolt támadást indítottak Irán ellen, amely nem várt következményekkel járt és szintén bénítólag hat a gazdasági folyamatokra.
A „sértett félnek” számító Irán ugyanis hol lezárja, hol megnyitja a Hormuzi-szorost, ezzel kiszámíthatatlanná téve a globális olaj- és gázszállítmányok mozgását. Képes hetek óta folyamatosan sakkban tartani a világot, és mindez elsősorban az energiaárak elszállását eredményezte. A mezőgazdaságot azonban nemcsak az üzemanyagárakon keresztül sújtja.
Mint ismert, a műtrágya-előállításban a földgáz nem energiaforrásként, hanem alapanyagként szerepel. Ha tehát rendszertelenek a gázszállítások, az jelentősen felveri a műtrágya árát is, ami a szezon elején különösen fájdalmasan érinti a gazdákat. A földgázból (vagy szénből) a műtrágyagyárak hidrogént készítenek, és ezt reagáltatják a levegőből származó nitrogénnel. Így készülnek a nitrogénműtrágyák, amelyek közé a Magyarországon népszerű pétisó is tartozik.
Egész évre kitartana a támogatás
Bizonyos gázár fölött már gazdaságtalan műtrágyát előállítani, hiszen arra úgysem akadna vevő. Az Európai Bizottság ezért gondolkodik most azon, hogy támogatással segítené a mezőgazdaságot, halászatot és a szállítást, kifejezetten az iráni háború okozta gázáremelkedés miatt. Az intézkedés ideiglenes volna, viszont – mivel képtelenség megjósolni az iráni konfliktus végét – egyelőre nem tudjuk, meddig maradna érvényben.
Jelenleg az EU-tagállamokkal folyik az egyeztetés a kérdésben, de április végére mindenképpen döntést kellene hozni, hiszen a műtrágyázásnak például utána egyre kevesebb az értelme. Technikailag a támogatás úgy nézne ki, hogy az intézkedések az év végéig lennének érvényben, és az iráni válságból eredő többlet üzemanyag- és műtrágyaköltségek akár 50 százalékát fedezni fogják.
A helyzet komoly, hiszen a globális műtrágyakereskedelem harmada a Hormuzi-szoroson keresztül zajlik. Az ENSZ máris figyelmeztetett arra, hogy a műtrágyahiány veszélyezteti a Föld élelmiszerellátását, különösen a fejlődő országokban. Jelenleg a műtrágyaárak 58 százalékkal haladják meg a 2024-es átlagot.
Feszült a helyzet a Hormuzi-szorosban: