Sok kézen megy keresztül egy élelmiszertermék, mire végül a fogyasztók asztalára kerül. Vajon milyen arányban részesednek a haszonból az alapanyagot megtermelő gazdák?
Erre a kérdésre kereste – és találta meg – a választ az Agrarheute című szaklap. Természetesen a német viszonyokra vonatkozóan, de az arányok alighanem a magyarországi helyzetre is érvényesek lehetnek.
A téma az elmúlt időszakban tapasztalt, bőven kétszámjegyű élelmiszerinfláció tükrében még aktuálisabb. A vásárlóknak az utóbbi hónapokban mélyen a zsebeikbe kellett nyúlniuk, ha betértek egy boltba, miközben – az Agrarheute meglátása szerint – a termelők egyre kisebb arányban részesednek az „extraprofitból”.
A Thünen Institute kalkulációira támaszkodva elmondható, hogy a gazdák átlagban az értékesítési ár 21,7 százalékához jutnak hozzá, miközben a fennmaradó közel 80 százalék a feldolgozóipar és a kereskedők zsebébe vándorol.
Hogy konkrétumokat is említsünk: miközben a tojás esetében 1970-ben a bevétel 84,5 százalékát kapta meg a termelő, addig ez az arány 2021-ben 37,6 százalékra zsugorodott. A kenyérnél bő félévszázada még az eladási ár 19,2 százaléka kötött ki a búzát megtermelő gazdáknál, míg két éve már csupán az 5 százaléka.
Nincsenek kedvezőbb helyzetben az állattenyésztők sem. Míg 1970-ben a húsfélékből származó bevétel 44,1 százaléka került a gazdákhoz, addig 2021-ben már csak alig 20 százaléka. A tejnél is hasonló trendet figyelhetünk meg, az adott időszakban 57,2 százalékról 36,4 százalékra csökkent a termelőknek jutó részarány.
És hogy a zöldségtermesztők se maradjanak ki: a burgonya esetében 1970-ben még a bevétel 62,7 százaléka ütötte a gazdák markát, két évvel ezelőtt viszont már csak a 23,1 százaléka.
(Fotó: PublicDomainPictures/Pixabay)
