A Központi Statisztikai Hivatal európai uniós és hazai jogszabályi felhatalmazás alapján 2020-ban teljes körű mezőgazdasági összeírást hajtott végre. Az ország valamennyi települését érintő adatgyűjtésre tízévente kerül sor, az elmúlt évi volt a hazai agrárstatisztika történetében a nyolcadik.
Az összeírás első, előzetes adatai szerint 2010 óta a gazdaságok száma a kétharmadára, 234 ezerre csökkent. A legfőbb tevékenységük alapján a gazdaságok kétharmada elsősorban növénytermesztéssel foglalkozott, ami jelentős változás 2010-hez képest, akkor az állattartás és a növénytermesztés aránya még 46–41 százalék volt. Ezzel párhuzamosan a vegyes profilú gazdaságok aránya is csökkent, és nőtt a specializáció.
Erősödött a birtokkoncentráció, a gazdaságszám csökkenésével az egy gazdaságra jutó földterület nagysága minden művelési ágban növekedett, a szőlő esetében például több mint a kétszeresére. A gazdaság irányítóinak emelkedett az életkora, a 65 év alatti gazdálkodók aránya 73-ról 65 százalékra csökkent.
Pozitív változás, hogy 2010 óta nőtt a mezőgazdasági végzettséggel rendelkezők aránya. A fiatalabb gazdaságirányítók nagyobb arányban rendelkeznek valamilyen szakirányú képzettséggel, mint az idősebb gazdálkodók – derült ki a Helyzetkép a mezőgazdaságról, 2020 című jelentésből, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) készített.
A gazdálkodók legnagyobb része nem tudja vagy még nem gondolkodott rajta, hogy mi történik a gazdaságával a következő években. Különösen érdekes ez a 65 év feletti gazdálkodók esetében, akik 27 százaléka már csak 1–5 évig szeretné a gazdaságot vezetni, míg 51 százalékuk nem tudja vagy nem gondolkodott rajta, hogy meddig vezeti még a gazdaságot. Viszont a fiatal gazdálkodók 9,2 százaléka is azt nyilatkozta, hogy 5 éven belül át szeretné adni a gazdaság irányítását másnak.
A digitális eszközök használata a fiatalabb irányítók körében a legelterjedtebb. A precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó leggyakrabban használt eszköz a növényállapot-felmérés, a gazdaságok 5,3 százaléka végzi ezt saját eszközzel, vagy vesz igénybe ilyen szolgáltatást, illetve a legtöbben ezt tervezik használni.
A gazdaságok 15 százaléka alkalmaz szaktanácsadót, a fiatalabb irányítók az átlagosnál gyakrabban (22 százalék). A magasabb mezőgazdasági végzettséggel nő a cégektől és szaktanácsadótól tájékozódó gazdák aránya.
