Június 6-án éjjel az orosz csapatok felrobbantották a kahovkai vízierőművet. A megszálló hatóságok tájékoztatása szerint a gát megközelítőleg 177 méter hosszan rongálódott meg.
Az 1949. augusztus 12-i genfi egyezmények kiegészítő jegyzőkönyvének 56. cikke értelmében a vízerőművek megsemmisítése háborús bűntettnek minősül. Ha a Dnyeper bal partját teljesen felszabadítják, akár három évig is eltarthat a gát helyreállítása. Az Ukrhydroenergo ukrán állami vállalat szerint a létesítmény javíthatatlanul megsérült; az alapoktól kell a gátat megépíteni. Szükség lesz a part menti létesítmények helyreállítására is, mindez sok időbe telik.
A Kahovka Erőmű lerombolása katasztrofális, ember okozta, ökológiai és gazdasági következményekkel jár. Egy több méter magas hullám már elérte Herson városát. A víz az Ingulets és a Bug folyókon is elkezdett haladni Mikolajivba. Az Ukrhydroenerho szerint négy nap múlva az összes felhalmozódott víz kifolyik a tározóból, és csak a Dnyipro folyó természetes csatornája marad meg.
A gát felrobbantásakor megsemmisült a Kahovkai Erőmű 450 tonna műszaki fűtőolajat tároló géptere. Ennek eredményeként több tucat tonna műszaki fűtőolaj került a Dnyipro folyóba, és fennáll a további szivárgás veszélye. Megszakadhat az Európa legnagyobb Zaporizzsja atomerőmű atomreaktorainak hűtéséhez szükséges vízellátás is. A vízhiány miatt leállhatnak a nagy kohászati üzemek Marganets, Nikopol és Pokrov városokban. Sok város és falu, amely a Kahovka-csatornából kap vizet, víz nélkül marad, különösen a megszállt Berdyanszkban. A gát alatti nagy területek és mintegy 80 település kerül víz alá. Több tízezer ember azonnali evakuálása vált szükségessé.
Herszon megye intenzív mezőgazdasággal rendelkező régió. Az ottani termelők különféle peszticideket használnak. Nagy a valószínűsége annak, hogy ezen növényvédő szerek készleteinek jelentős részét nem juttatják ki a területre időben. Peszticidek, műtrágyák, olajtermékek és más veszélyes anyagok kerülhetnek a vízbe, ami a vízi biológiai erőforrások pusztulásához vezet a Dnyiproban és részben a Fekete-tengerben.
A Kahovka Erőmű megsemmisítése a halászatra nézve is negatív következményekkel jár. A halak pusztulását már feljegyezték. Nemrég ért véget az ívási időszak, a vízszint csökkenése miatt a vizes területeken kiszárad az ívás.
Emellett elpusztul a tározó állatvilága is, amelyet a kahovkai erőmű gátja alatt képződő árterekbe vitt a vízfolyás. A jövőben, amikor az „özönvíz” hullám lecseng, ezek a biológiai erőforrások szárazra kerülnek. További probléma az édesvízi halak és más biológiai erőforrások bejutása és elpusztulása a Fekete-tenger sós vizeibe. A fekete-tengeri fauna viszont elpusztulhat az édesvíz hatalmas beáramlásától.
A Kahovka Erőmű megsemmisítése következtében a halászati ágazat veszteségei a halak pusztulásával elérhetik a 95 000 tonnát, körülbelül 100 millió dollár értékben. Összességében az előzetes számítások szerint az összes biológiai erőforrás megsemmisüléséből származó veszteség eléri a 250 millió dollárt.
Európa legnagyobb szivattyútelepe a Herszon régióban található, amely a Kahovka-tározóból vette a vizet, majd tovább a Kahovka-csatornán és egy kisebb csatornahálózaton keresztül több százezer hektár mezőgazdasági terület öntözéséhez.
Ez az ember okozta katasztrófa megzavarja 31 szántóföldi öntözőrendszer vízellátását a Dnyipropetrovszk, Herszon és Zaporizzsja régiókban. Ezek a rendszerek 584 ezer hektáron biztosítanak öntözést, amelyről 2021-ben hozzávetőleg 4 millió tonna gabonát és olajos növényt takarítottak be, mintegy 1,5 milliárd dollár értékben.
2023-ban mindössze 13 öntözőrendszer működött a Dnyeper jobb partján. A Kahovka Erőmű felrobbanásával valójában Herszonban az öntözőrendszerek 94%-a, Zaporizzsja 74%-a és a Dnyipropetrovszk régiók 30%-a vízkészlet nélkül maradt.
Ha az öntözést leállítják, a talaj állapota leromlik. A szél elsodorja a termékeny talajréteget, és a magas hőmérséklet hatására ez a terület sivatagossá változhat. Ezen a területen található Európa legnagyobb „sivataga” – az Oleszhkiv homok –, amelynek területe jelentősen megnőhet. Az észak-krími csatorna leállása miatt a Krím is édesvíz nélkül marad.
