Nyolc százalékkal nőtt az európai búzaexport
A júliusban kezdődött 2022/23-as gazdálkodási szezonban az Európai Unió búzaexportja március 5-re elérte a 21,02 millió tonnát, ami közel 8 százalékos emelkedést jelent a 2021/22-es szezon ugyanezen a hetében mért 19,52 millió tonnához képest – derült ki az Európai Bizottság adataiból.
Az EU árpaexportja 2022/2023-ban eddig 4,06 millió tonnát tett ki, ami körülbelül 30 százalékkal kevesebb az egy évvel ezelőtti 5,83 millióhoz képest, míg az EU kukoricaimportja 18,57 millió tonnát tett ki, ami 60 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi 11,61 millió tonnát.
A Bizottság azonban közölte, hogy továbbra is problémákkal küzd a németországi és olaszországi gabonakereskedelmi adatok összeállítása során. A Németország által novembertől benyújtott exportadatok pontatlanok lehetnek, miután az ország átállt egy új bevallási rendszerre, az Olaszországra vonatkozó importadatok ugyanakkor csak november végéig voltak elérhetők – áll a közleményben.
Az EU-adatok bontása azt mutatja, hogy ebben a szezonban Franciaország maradt a legnagyobb EU-s búzaexportőr 8,39 millió tonnával, ezt követi Románia 2,58 millióval, Németország 2,47 millióval, Lettország 1,90 millióval és Litvánia 1,85 millió tonnával.
A Bizottság az EU öt legfontosabb búzaexport rendeltetési helyét a következőképpen sorolta fel:
(rendeltetési hely; tonna; részesedés; 2022/23-as és 2021/22-es adat)
- Marokkó – 3,117,530; 14,8%; 910,318; 4,7%
- Algéria – 2,850,058; 13,6%; 2,964,896; 15,2%
- Nigéria – 1,816,632; 8.6%; 1,442,302; 7.4%
- Egyiptom – 1 628 206; 7,7%; 1 888 271; 9,7%
- Kína – 1 012 473; 4,8%; 2 015 652; 10,3%
Kukorica tekintetében 2022/23-ban Spanyolország maradt az EU vezető kukoricaimportőre 6,56 millió tonnával, megelőzve Hollandiát 2,21 millióval, Portugáliát 1,51 millióval, Magyarországot 1,36 millióval és Lengyelországot 1,28 millióval – mutatták ki az adatok. A hagyományosan kukorica-exportőr Magyarország azért importál, mert a kedvezőtlen időjárás, a szárazság miatt annyira rossz volt a 2022-es termés, hogy a belföldi termés nem elégíti ki az ország igényeit.
A Bizottság a 2022/23-as időszakban az eddigi öt legjelentősebb kukoricaimport-forrást a következőképpen sorolta fel:
(származási hely; tonna; részesedés; 2022/23-as és 2021/22-es adat)
- Ukrajna – 9 330 097; 50,3%; 6 316 074; 54,4%
- Brazília – 7,638,615; 41.1%; 3,309,361; 28.5%
- Kanada – 618,388; 3.3%; 590,209; 5.1%
- Szerbia – 348 847; 1,9%; 606 947; 5,2%
- Oroszország – 184 666; 1,0%; 293 862; 2,5%
