Az Európai Unióban a szarvasmarhatartók helyzete továbbra is nehéz, annak ellenére, hogy a vágómarhák ára magas. Az Agrarheute szakportálon jelent meg ezzel kapcsolatban egy érdekes elemzés, amelynek rövidített kivonatát tesszük közzé.
Rövid távú piaci kilátásaiban az Európai Bizottság 2024-ben és 2025-ben is az uniós marhahústermelés csökkenésével számol, elsősorban a magas költségek, a kéknyelv-betegség gyors terjedése, a marhahús iránti csökkenő kereslet és az Európai Bizottság által előírt új követelmények és szabályozások miatt.
A szűkös kínálat továbbra is felhajtja a szarvasmarhaárakat. A szakértők arra is számítanak, hogy a takarmányárak csökkenése a magas árakkal együtt érezhetően javítani fogja a szarvasmarhatartók árrését. A realizálható árak az előző évi értékek felett vannak, és meghaladták a 2023-as, már amúgy is magas szintet.
Kéknyelv-betegség és egyéb problémák
A kéknyelv-betegség (BTV) gyors terjedése Északnyugat-Európában a közelmúltban jelentős hatással volt a szarvasmarhatartásra. Ezt súlyosbította az epizootiás hemorrhagiás betegség (EHD), különösen Spanyolországban és Franciaországban. Bár a BTV és az EHD általában nem halálos, a tejhozam és a hústermelés csökkenéséhez, termékenységi problémákhoz és megnövekedett elhullási arányhoz vezetnek.
A borjúveszteségek is magasabbak, ami valószínűleg 2025-ben is folytatódik. A betegségek terjedése mellett a 2024 tavaszán és kora nyarán tapasztalt csapadékos időjárás is megterhelte a szarvasmarhatartókat. Sok gazdát arra kényszerített, hogy hosszabb ideig zárt tartásban legyenek a szarvasmarhái, ami negatív hatással volt a helyi takarmánytermelésre Északnyugat-Európában. A bizottság 2024-re a tejelőtehén- és szarvasmarha-állomány legjelentősebb csökkenésére Franciaországban, Németországban, Hollandiában és Belgiumban számít.
Korlátoznak a rossz feltételek és újabb szabályozások
Bár a szarvasmarhaárak 2021 óta nagyon megemelkedtek, és 2024-ben és 2025-ben is magasak maradnak, az elemzők szerint a marhahúságazatban továbbra is fennáll a strukturális veszteségesség. Ennek számos tényező az oka, többek között a magas energiaárak, a magas kamatlábak, a munkaerőhiány és hogy nincs, aki az idősebbektől átvegye a gazdaságokat. Emellett a számos új uniós szabályozás és követelmény jelentős beruházási bizonytalanságot okoz a gazdák számára. További nyomást gyakorolnak az élelmiszer-kiskereskedők is.
Az elvárások miatt az állattenyésztők körében jelentős bizonytalanság uralkodik azzal kapcsolatban, hogy mit is kellene tenniük. Mindezen tényezők miatt az EU szarvasmarha-állománya a magas árak ellenére 2024-ben tovább fog csökkenni. A legjelentősebb csökkenés Franciaországban, Spanyolországban és Írországban várható.
Előny Kelet-Európában
Kelet-Európában azonban más a tendencia, aminek oka az EU közös agrárpolitikája (KAP). A legtöbb nyugati EU-tagállamban a gazdálkodók jövedelme a megművelt hektárszámon alapul. Kelet-Európában ezzel szemben a KAP-támogatás kifejezetten a kisebb szarvasmarhatartóknak jár. Lengyelországban ez a politika jelentősen fellendítette a szarvasmarhatartást.
Egy másik kelet-európai tendencia a tejtermelésről a hústermelésre való átállás. Ennek oka a tejelőszarvasmarha-tartás lényegesen magasabb beruházási és munkaintenzitása. Ezzel párhuzamosan a helyi fajták (tej- és húsmarha) népszerűsége nőtt, ami a regionális piaci viszonyokhoz való jobb alkalmazkodásban és a hosszabb élettartamban mutatkozik meg.
Romániában például 2024-ben és 2025-ben a szarvasmarhák száma is növekedni fog, ami a marhahúsexport jobb értékesítési lehetőségeinek köszönhető. Hasonló tendencia jellemzi a balkáni országokat, így Horvátországot, Bulgáriát és Görögországot is. Összességében ez az ágazat koncentrációjához vezet, a háztáji ágazat zsugorodása és a hatékonyság növekedése mellett.
A szarvasmarhaárak továbbra is nagyon magasak
A csökkenő takarmányárak és a magas vágómarhaárak együttesen arra késztettek sok gazdát, hogy tovább hizlalják állataikat, és magasabb összáron adják el őket. Kivételt képeztek a Magyarországon, Romániában és Bulgáriában tapasztalt alacsonyabb vágósúlyok, ahol az aszályok és hőhullámok miatt takarmányhiány volt tapasztalható.
A megnövekedett marhahústermelést azonban a szarvasmarha-állomány csökkenése kíséri. Abszolút értékben a legjelentősebb csökkenés Franciaországban és Németországban várható. Ez azt eredményezi, hogy 2025-ben még kevesebb vágóállat áll majd rendelkezésre, és az árak magasak, a kínálat szűkös marad.
2024 első felében az EU marhahúsimportja 3,4 százalékkal csökkent, különösen a Brazíliából származó behozatal esett vissza. Az alacsonyabb behozatal elsősorban az uniós marhahúsimportra kivetett vámok következménye, a világpiaci kínálat általános szűkülésével együtt. Az erdőirtásmentes ellátási láncról szóló uniós rendelet (EUDR) tovább korlátozhatja a marhahús harmadik országokból, különösen Brazíliából történő behozatalát.
Ugyanakkor a marhahús iránti kereslet némileg élénkül, különösen azokban az országokban, ahol a turisztikai ágazat erőteljesen fellendült, mint például Spanyolországban, Horvátországban és Görögországban, legalábbis az Európai Bizottság szerint. A csökkenő EU-s hústermelés ellenére a bizottság arra számít, hogy az import gyenge lesz, ezért az árak magasak maradnak. 2025-ben az EU marhahúsexportjának csökkenése is várható a szűkülő kínálat miatt.
Fotó: Pixabay