Szeptember vége, és az egyrészről Ukrajna, Törökország valamint ENSZ, másrészről Oroszország, Törökország és az ENSZ közötti úgynevezett ,,gabonamegállapodás” kezdete között több mint két hónap telt el. Ebben az időintervallumban 3,1 millió tonna mezőgazdasági terméket, elsősorban gabonát exportáltak Odessza három, nem blokád alatt álló kikötőjén keresztül.
Augusztusban a kivitel 48,7%-át tengeri úton, 36,6%-át vasúton, 14,7%-át pedig közúton hajtották végre. Ugyanakkor Oroszország műveletei teljesen kiszámíthatatlanok, ami még középtávon sem teszi lehetővé a tervezést.
Számos termelő továbbra is keresi a megoldást a közúti és vasúti export folytatására. Ez azonban egyben hatalmas veszteségekkel is jár: a sorok a közúti határátkelőhelyeken meghaladják a 20 km-t, a délnyugat-lengyelországi Jagodzinnál pedig akár a 60 km-t is.
Az Ukrajnával szomszédos országokban a vasút kiépítésére vonatkozó terveket a befektetők szintén óvatosan kezelik, mivel a háború közelgő befejezése bizonytalan. Ha az ukrán tengeri kikötők továbbra is működnek, a vasúti szállítás fejlesztésébe történő beruházások nem fognak megtérülni.
A háború kezdete óta a logisztikai költségek többszörösükre emelkedtek: például a Nyugat-Európába történő szállítás költsége teherautónként (22 tonnás rakomány) kb. 4500-5000 dollár volt, vagyis tonnánként kb. 204-227 dollár.
Az ukrán gabonatermés idén megközelítőleg 52 millió tonna, kétszer kevesebb, mint tavaly. A jövő évi gabonatermés egyes becslések szerint tovább csökkenhet – 45 millió tonnára. Ez sem növeli a beruházási kedvet, már ami az agrártermékek tárolására és feldolgozására alkalmas létesítmények építését illeti…
Az ukrán termelők által 2021-ben felhalmozott pénzügyi tartalékok fokozatosan apadnak. Az előrejelzések szerint az idén az őszi vetésű növények vetésterülete harmadával lesz kevesebb, mint tavaly. Mintegy 5 millió hektáron aknák, gránátok vannak, amelyek még nem robbantak fel. A mai napig folynak a viták arról, hogy melyik szerv foglalkozzon az aknák hatástalanításával, eltávolításával.
A helyzetet súlyosbította a kukorica és a napraforgó szárításához szükséges földgáz magas ára (szeptember közepén a földgáz ára mintegy 1000 dollár volt 1000 köbméterenként), így nem csoda, hogy a kukoricatermesztők egyharmada nem a betakarítás mellett döntött.
Eddig ugyan kegyes volt az időjárás, de az orosz hadműveletek által megrongálódott erőművek következtében a civilek téli fűtési lehetőségei is korlátozottak: az elavult és megbízhatatlan infrastruktúra a vidéki területek állattenyésztését komolyan veszélyezteti a küszöbön álló fagyok miatt.
Az háborúskodás során az állatállományt érintő veszteségek 136 millió dollárt tesznek ki –a Kijevi Közgazdasági Intézet adatai szerint. Emellett az Agráripari Minisztérium becslése alapján 40.000 juh, 92.000 szarvasmarha, 258.000 sertés és 5,7 millió baromfi pusztult el a háború folyamán (szeptember végi adatok).
Végül, Ukrajna számára a jövőben hatalmas problémát jelent a háború befejezése után a munkaképes lakosság és a fiatalok visszatérése, akik biztonságot keresve hagyták el az országot. Egyes becslések szerint a külföldre távozottak 30-40%-a nem tervezi, hogy a háború befejeztével visszatér szülőföldjére.
