A nemzetközi együttműködés keretében a FAO égisze alatt működik a talajkészletek megőrzésére hivatott „Világ Talaj Partnerség”, melynek kezdete a 2011-es év.
Az ENSZ 68. Közgyűlése 2013-ban a 2015-os évet a Talajok Nemzetközi Évének (TNÉ) nyilvánította, de már jóval előtte – 2002 óta – ünneplik a talajok világnapját. Ennek a kiemelt eseménynek fontosságát jelzi az az előadás, melyet Dr. Berényi Üveges Judit, a NÉBIH Talajvédelmi Hatósági Osztályának vezetője tartott. Az előadó a talaj fontos szerepéről, a rá leselkedő veszélyekről, a talajnak az életünkben betöltött szerepétől és a talajvédelem jelentőségéről tartott előadást, ezzel is hangsúlyozva a tudatos és fenntartható talajművelés és tápanyag-gazdálkodás, a nemzetközi összefogás szükségességét. A TNÉ-nek nyitó rendezvényére 2014. december 5-én került sor, melyet számos rendezvény követett. Ezek közül is a Milánói Világkiállítást kell kiemelni, ahol is a talaj élelmiszerbiztonsági és klímavédelmi vonatkozásairól is szó volt. A Világ Talaj Charta (2015) szellemében 200 tudományos publikációra támaszkodva a Világ Talajkészleteinek állapotáról jelent meg egy kiadvány.
Ebben egyértelműen az rajzolódott ki, hogy a világ talajkészleteinek többsége kedvezőtlen állapotban van, kevesebb helyen tapasztalható javulás, mint romlás.
A nemzetközi együttműködés keretében a FAO égisze alatt működik a talajkészletek megőrzésére hivatott „Világ Talaj Partnerség”, melynek kezdete a 2011-es év.
A talajvédelem érdekében jelentősek a hazai erőfeszítések, melyek szellemében konferenciára (FM) került sor „Egészséges talajokkal az egészséges életért” mottóval. Tartottak egy nemzetközi talajszelvény leíró versenyt is a Szent István Egyetem főszervezésében.
A múlt évi OMÉK-en konferenciát tartottak e témában és a NÉBIH standján a gazdáknak információt szolgáltattak. Az OMÉK konferenciát a NÉBIH és az FM szervezte „A talaj az élelmiszerbiztonság első láncszeme” címen. A NÉBIH szervezésében facebookos játékok, terméktesztek és a Mezőgazdasági Múzeumban félévig tartó időszaki kiállítás is terjesztette a talajvédelmi ismereteket.
A továbbiakban a talajvédelemmel kapcsolatos kihívásokról (erózió, belvíz) volt szó. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy 2014-ban 57 eróziós eseményt jelentettek be, és az ország földterületének 45 %-át érintette a belvíz. A hulladékhasznosítás kedvezőtlen következményeiről (pl. nehéz fémekkel, szerves anyagokkal való talajszennyezésről), a talajra veszélyt jelentő egyéb kihívásokról is kaptunk ismertetést. Így a klímaváltozás nyomán az erózió, defláció mértéke megnőtt, a szélsőséges viszonyok fellépése mind gyakoribb. Így a klímaváltozás nyomán a szélsőséges csapadékeloszlás, nagy intenzitású csapadékok, súlyosbodó aszály, erős szelek fellépése egyre gyakoribb.
Fontos a talaj C-raktározásban való szerepének ismerete, a talajművelési gyakorlatok – kihívásokra való reagálásaként való – módosítása. Azt is figyelembe kell venni, hogy a jó és csakis a jó talaj partner a klímaváltozás elleni küzdelemben. A talajvédelemmel kapcsolatban megnő az állami szerepvállalás szerepe (hatósági feladatok), a partneri kapcsolatok (hazai és nemzetközi szinten) erősítése. A földhasználói, hatósági, szakmai oktatási, kutatási intézmények összefogása nélkülözhetetlenné vált. Lényeges az állam szerepének újragondolása, s a hatósági feladatok mellett erősíteni kell a tudásmegosztó, támogató, gazdálkodási funkciót. Szintén elvárás, hogy a kutatási eredmények beépüljenek a gazdálkodók gyakorlatába, a területet szabályozó jogszabályokba, az agrártámogatási rendszerekbe.
(Dr. Kölcsey Tamás – Agrofórum Online)
