A mezőgazdaság beruházási teljesítménye jelentősen, 26 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól 2021 első negyedévében. Ebben szerepet játszott az is, hogy a gazdálkodók kevesebb tenyészállatot vettek. A mezőgazdaság így 1,7 százalékponttal fogta vissza a nemzetgazdasági beruházások volumenének növekedését – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) beruházásokról szóló gyorstájékoztatójából.
Az idei esztendő első három hónapjában 90,65 milliárd forint volt a beruházások összértéke a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat együttes kategóriában. Tavaly az utolsó negyedévben ez az összeg 112,85 milliárd forint, volt, míg 2020 első negyedévében 113,26 milliárd forint volt ez az összeg. Az idei első negyedévben az éves alapú csökkenés 26,3 százalék volt, míg 2020 utolsó negyedévében 25,7 százalékos mínuszt mutattak a számok. Azaz romlott a beruházási trend.
Az összes nemzetgazdasági beruházás szezonálisan kiigazított volumene 2021 I. negyedévében szezonálisan kiigazítva az előző negyedévihez mérten 0,5 százalékkal emelkedett. Ezen belül az építési beruházások szezonálisan kiigazított volumene 0,9 százalékkal csökkent, a gép- és berendezésberuházásoké 1,5 százalékkal nőtt. A nemzetgazdasági beruházások szezonálisan kiigazított volumene meghaladta a Covid19-járvány kitörését megelőző, 2019. IV. negyedévi szintet is.
Az esztendő I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest a beruházási tevékenység volumene 2,5 százalékkal emelkedett. Ezen belül a teljesítményérték 53 százalékát képviselő építési beruházásoké 1,0 százalékkal csökkent, a 46 százalékot kitevő gép- és berendezésberuházásoké 7,0 százalékkal nőtt. A gép- és berendezésberuházások mintegy héttizede importból származott ebben az időszakban.
A beruházási teljesítmény 53 százalékát megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene az előző negyedévek átlagos ütemével lényegében megegyezően, 6,3 százalékkal mérséklődött, amiben kiugró szerepet játszottak a külföldi érdekeltségű vállalkozások visszafogott fejlesztései. Ugyanakkor a beruházások 13 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések 31 százalékkal emelkedtek. Miközben az önkormányzatok fejlesztései visszaestek, a központi közigazgatási szervek tárgyieszköz-beszerzései közel megduplázódtak.
