A burgonyatermesztésben jelenleg az elsődleges feladatunk a gazdálkodók likviditásának biztosítása, a versenyképesség fenntartása, valamint az ágazat átfogó modernizációja – emelte ki Nagy István agrárminiszter.
A tárcavezető minderről Nyírteleken beszélt, a 35. Országos és Nemzetközi Burgonya Tanácskozáson. Az ágazat valóban nem tartozik az elmúlt évtizedek nyertesei közé, elég, ha csak a termőterület nagyságának változását nézzük meg a KSH statisztikájában.
E szerint 2000-ben még 46 743 hektáron vetettek burgonyát Magyarországon, 2005-re azonban a termőterület 25 378 hektárra csökkent. Nagyjából egy évtizedig maradt ezen a szinten (vagy kissé alatta), 2015-ben azonban már bőven 20 ezer alá esett (18 735 hektárra). A mélyrepülés utána is folytatódott, és a 2022-es esztendő 7933 hektáros vetésterülete már egészen elszomorító.
A megyéket tekintve az ezredfordulón még Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg vezetett (8785, illetve 6950 hektárral), de mára ezek a térségek is alaposan visszaestek. Pest megyében 1207 hektáron, a Nyírségben pedig 1143 hektáron vetettek krumplit a tavalyi évben.
Ráfér tehát az ágazatra az erősítés, és Nagy István ígérete szerint a 2027-ig tartó uniós költségvetési ciklus forrásaihoz Magyarország soha nem látott mértékű, 80 százalékos nemzeti kiegészítő finanszírozást biztosít. A „Kertészeti üzemek korszerűsítése” című kiírás alapján a gazdálkodók lehetőséget kaptak zöldség- és burgonyatárolók, valamint a kapcsolódó létesítmények építésére, bővítésére, korszerűsítésére.
A tárcavezető az idei burgonyatermésről azt mondta, hogy az időjárás eddig kedvezett a növénynek. Jó időben eredményes kelés, kezdeti gyors fejlődés jellemezte. Az időben vetett, illetve a fólia alatt termesztett burgonya betakarítását már megkezdték. A szabadföldön termesztett nagy többség ugyanakkor még virágzási fázisban van. Az előzetes becslések szerint a megszokott terméshozam várható.
(Fotó: Marko Paakkanen/Pixabay)
