Agrárközélet
Agrárközélet

„A jó döntéseket könnyű megvalósítani, a rosszabbakon meg változtatni kell”

„A jó döntéseket könnyű megvalósítani, a rosszabbakon meg változtatni kell”

Agrofórum Online

Mielőtt belekezdenénk a beszélgetésbe, hadd idézzem fel az Agrofórumban eddig veled készült két interjút. Az első a 2011. évi januári, a második a 2013. évi júniusi lapszámunkban jelent meg. A címük: „A jelen és a jövő kihívásaihoz kell igazítani a céljainkat” és „Optimistán tekintek a jövőbe” volt. Ezeket a címeket a válaszaidból emeltem ki akkor. Közös bennük a jövőre vonatkozó utalás, és ha lehet ezzel a paradoxonnal élni, a jövő elérkezett. Mielőtt még azt firtatnám, hogy megvalósultak-e a növény-, talaj- és agrárkörnyezet-védelmi szervezetre vonatkozó elképzeléseid, mivel az elmúlt hat, ill. négy év alatt elég sok víz folyt le a Kossuth tér előtt a Dunán, szerencsésnek érezném, ha röviden összefoglalnád a hivatal status quo-ját. Javasolom, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Kormányhivatalok és a Földművelésügyi Minisztérium legyenek a kulcsszavak hozzá.

J.L.: A közigazgatás – beleértve a szakigazgatást is – alapvető szervezeti változásokon ment keresztül az elmúlt években, ebből a növény- és talajvédelmi, pontosabban az élelmiszerlánc-biztonsági igazgatás sem maradhatott ki. A Földművelésügyi Minisztériumot a mi vonatkozásunkban ez közvetlenül kevésbé érintette, a Növény- és Talajvédelmi Osztály megmaradt a korábbi években kialakult helyén, vagyis az Élelmiszerlánc-felügyeletért felelős Államtitkársághoz tartozó Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály alatt. Itt inkább személyi változásokat éltünk meg, dr. Kardeván Endre államtitkár urat Zsigó Róbert váltotta ebben a beosztásban, valamint a közelmúltban a Növény- és Talajvédelmi Osztály éléről távozó Szalkai Gábor feladatait Gábriel Géza kollégám vette át.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal is komoly megmérettetésen esett át, mivel a kormányzati elképzelések szerint a központi hivatali szint minisztériumba beépülése vagy megszüntetése volt előirányozva. Abban, hogy mégis megmaradt önálló intézményként a NÉBIH, két fontos tényező játszott kiemelkedő szerepet: a tevékenység speciális volta, valamint az elmúlt időszakban elvégzett munka színvonala, az elért eredmények. Feladataink közül egyes, elsősorban hatósági feladatokat átadtunk a Pest Megyei Kormányhivatalnak, ilyenek valamennyi másodfokú eljárás (növényvédelem, növény-egészségügy, talajvédelem, zöldség-gyümölcs minőség-ellenőrzés), továbbá elsőfokú feladatok közül néhányat. Ilyen elsőfokú eljárás pl. a kísérleti engedélyek kiadása.
A kormányhivatalok esetében azonban teljes átrendeződés történt. A „növényvédő állomások” a korábbi megyei szintről a járási hivatalokba kerültek, ez egybeesik azzal a kormányzati akarattal, hogy a közigazgatást közelebb vigyék az emberekhez. A kormányhivatalban minden elsőfokú ügyintézés járási szinten folyik, így a növény- és talajvédelmi ügyeké is. Technikailag ez úgy tudott megvalósulni, hogy minden megyében egy kiemelt, megyei illetékességű járási hivatalba integrálódtak a növény- és talajvédelmi osztályok.

M.Z.: Hogyan tartható kézben, a három-, jobb esetben kétfelé szakadt irányítással a szakma?
J.L.: A kormányhivatalok mezőgazdasági igazgatási szervei felett a szakmai irányítási jogköröket a Földművelésügyi Minisztérium látja el. Ezzel jól meghatározhatóak az irányok. Ugyanakkor az operatív munkaszervezést már valóban a Miniszterelnökség koordinálja. De a hivatalos jogszabályba foglalt útnál fontosabb az az akarat, hogy közösen vigyük tovább a szakmai feladatokat. Amennyiben minden oldal így gondolja, a jó döntéseket könnyű megvalósítani, a rosszabbakon meg változtatni kell –, de csak ha mindenki akarja…

M.Z.: Az általad vezetett, „legendás” Budaörsi úti hivatalra fókuszálva, annak megnevezése adja a következő három kérdést. Az első természetesen a növényegészségügyre, növényvédelemre vonatkozik; melyek a szakterület prioritásai manapság?
J.L.: A növényegészségügy komoly kihívások előtt és között áll. A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée) fitoplazma a Dunántúlon szinte minden megyében megjelent már, de szerencsére többnyire pontszerűek a fertőzések, és jelentősen nem terjedtek el. Ehhez azonban összehangolt munka szükséges a NÉBIH, a kormányhivatalok és a termelők között, beleértve a szakmai szervezeteket is (hegybírók). Ennek egyik mozzanata a műveletlen szőlő „ültetvények” felszámolása művelésbe vetetéssel vagy kivágással, ehhez már több alkalommal módosítottunk jogszabályt. Megnyugodni nincs okunk, még csak a munka elején járunk, de máris „kopogtat” a következő karantén kórokozó, a Xylella fastidiosa baktérium. Rendkívül polifág, és a szőlőt károsító alfaja már megjelent Európában. Most önmagunk, a szakma és a termelők felkészítése folyik a Xylellára.
Tavaly már nagy kárt okozott a Drosophila suzukii muslica, és nagyon nehéz ellene védekezni. A termelői oldal aktív a megfelelő technológia kidolgozásában, közösen keressük a megoldást.
A Clavibacter michiganensis zárlati baktériumot több Lengyelországból származó burgonya tételből kimutattuk, és már Magyarországon is találtunk termőhelyen. Lengyelországból egy ideje már csak tételes laboratóriumi vizsgálatot követően lehet behozni burgonyát, ennek dokumentálása az ún. CMS igazolás. Ahol ez az igazolás nem áll rendelkezésre, minden további kérdés vagy vizsgálat nélkül megsemmisítjük a szóban forgó tételt.
A permetezőgépek műszaki vizsgáztatásának új rendszere is kidolgozás alatt áll, rövidesen meg kell jelentetni. Nehéz kérdés, amit sok oldalról kell körbejárni…
És a méhek! Komoly energiákat fordítunk arra, hogy minél kevesebb növényvédő szer eredetű méhmérgezés következzen be. Felhívások, képzések sora zajlik, de többéves kísérleti adatsorunk is van az egyes rovarölő szerek bomlásáról. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel közösen monitoring rendszert működtetünk, szintén többéves múlttal. De még nagyon sok a tennivaló!
A parlagfű pedig örökzöld lett! Szerencsére nem biológiai értelemben… Azt gondolom, hogy sokat tettünk ebben a kérdésben is, de látványos eredmény nélkül. Itt is sok még a feladat.
A kiskultúrás engedélyokirat-kiterjesztésekkel kapcsolatos munkánk nagyon pozitív visszhangot kapott a termelői körökben, és bár a kapacitásaink inkább csökkentek, ezen a téren erősíteni szeretnénk és még több kiskultúrás kérdésre megoldást találni/kínálni.

M.Z.: Két „égető” témában biztos nagy az érdeklődés a gazdálkodó olvasóink körében, az egyik, a növényvédő szer hatóanyag-kivonások aktuális helyzete…
J.L.: Szeretném azzal kezdeni, hogy szögezzük le: nincs hatóanyag-visszavonási vagy kivonási folyamat! A hatóanyagok engedélye időben korlátozott, általában 10 év. Ennek elteltével meg kell újítani az engedélyt, gyakorlatilag ismét el kell végezni az engedélyezési procedúrát, de már a mai követelmények és előírások alapján. Az a hatóanyag, amelyik az aktuális elvárásoknak nem felel meg, nem maradhat forgalomban. 10 év hosszú idő, ezalatt újabb tudományos eredmények kerülhetnek napvilágra, mindeközben, maguk a feltételek is változnak.
Az egyik probléma a veszély alapú megközelítésben rejlik, vagyis amikor egy hatóanyagot pusztán a toxikológiai tulajdonságai alapján ítélnek meg. Ezzel ellentétben a kockázat alapú megközelítés a fentieken túl figyelembe veszi az előírásszerű felhasználásból adódó kockázatokat. Ezek a kockázatok különböző kockázatcsökkentő intézkedések előírásával tovább finomíthatók, így védve az emberi egészséget és a környezet túlzott terhelését.
Nagy visszhangot kapott a glifozát újraengedélyezése, ami jó példája volt annak, hogy a szakemberek sem egyformán ítélnek meg bizonyos tudományos vizsgálatokat/eredményeket. Míg az IARC (Nemzetközi Rákkutató Ügynökség) vélhetően rákkeltőnek találta a glifozátot, több sok más intézmény alaptalannak ítélte a feltételezést. A politikai síkra terelődött kérdés még nem zárult le, valószínűleg még sokáig témát szolgáltat különböző fórumokon.
Hasonló a helyzet egyes neonikotinoid hatóanyagokkal. Sokan sok félét mondanak, azonban egyik oldalról sem sikerült egyértelműen bizonyítani az állításokat. Sok tanulmány foglalkozik negatív hatásaikkal, de ezekben a vizsgálatokban is rendre találnak a szakemberek olyan kifogásokat, amelyek megkérdőjelezik a „bizonyosságot”. Az is igaz, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) értékelése szerint a méhekre ártalmatlan voltukat sem lehet bizonyítani. A többéves hazai tapasztalatok azonban nem támasztják alá a betiltásukért lobbizó szervezetek állításait vagy aggodalmait, viszont a felfüggesztés óta eltelt néhány évben olyan irányban változott a rovarölőszer-felhasználás, ami egyáltalán nem tekinthető pozitív elmozdulásnak, például a méhek kíméletének érdekében. Nőtt az állománykezelések aránya, elsősorban piretroid és foszforsav-észter típusú készítményekkel. Miután a klórpirifosz okozta méhmérgezés sikerült csökkenteni, a neonikotinoidos korlátozások óta számuk ismét megemelkedett.
Több más fontos hatóanyag felülvizsgálata is napirenden van. Amit biztosan állíthatok, a növényvédőszer-engedélyezés terén arra törekedünk, hogy az elfogadható kockázatot jelentő hatóanyagok és készítmények szigorú, de teljesíthető követelmények mellett álljanak a termelők rendelkezésére. Fontosnak tartom, hogy mindig ott legyen a növényvédelmi szakember, a növényorvos, aki rendszerbe foglalva meg tudja tervezni és irányítani tudja az adott terület vagy gazdaság növényvédelmét. Ugyanakkor az elfogadhatatlan kockázatot jelentő készítmények vagy hatóanyagok esetében a forgalomba tartást nem tudjuk támogatni. A kockázatok megítélésénél nagyon szűk a mezsgye, ugyanakkor a döntéssel komoly felelősség is jár. A növényvédőszer-engedélyezésben és -értékelésben dolgozó kollégáim emiatt (is) nagyon részletes és alapos munkát végeznek.

M.Z.: Általános a kérdés, amire – gyanítom – csak általános választ lehet adni; mégis, hogyan oldják meg a termelők a szűkülő hatóanyag-választékkal a növényvédelem – egyes kultúrák esetében akár fokozódó – kihívásait?
J.L.: Többféle lehetőség van, de kevés a jó megoldás. Jobb esetben segítséget kérnek más, de már meglevő technológiák alkalmazásához, vagy akár új technológiák kidolgozásához, mint ahogyan a Drosophila suzukii esetében említettem. Ugyanakkor nem kívánatos megoldásokkal is élnek. Egyik ilyen, hogy felhagynak az adott kultúra termesztésével. Ez nem lehet jó megoldás, mert a termesztett növények szűkülő köre sem gazdaságilag, sem ökológiailag nem kívánatos. A lehetőségek tárháza a szürke vagy fekete technológiák terén meglehetősen változatos, sok esetben sajnos ezek felé fordulnak a gazdák. Elképzelhetetlen dolgokat lehet hallani időnként, ilyen a fóliára kiterített vetőmag szántóföldi permetezővel történő lepermetezése, majd összekeverése, mint „csávázás”. Az EU-s határokon kívülről behozott növényvédő szerek alkalmazása, főleg a határszéli területeken gyakori jelenség. A Magyarországon nem engedélyezett, esetenként ismeretlen növényvédő szerek ellenőrizetlen felhasználása megítélésem szerint jóval nagyobb kockázatot jelent, mint az ismert készítmények legális, korlátokhoz kötött alkalmazása. Még akkor is, ha annak az adott készítménynek van vitatott tulajdonsága. Ez a hozzáállás sok konfliktusnak a forrása, de homokban dugnánk a fejünket, ha nem számolnánk a fekete technológia ismeretlen, éppen ezért magas kockázataival.

M.Z.: … a másik időszerű kérdés, amire egy mondattal korábban már utaltál, pedig a növényvédő gépek időszakos műszaki felülvizsgálata ügyében mi a NÉBIH álláspontja, és mi várható e téren?
J.L.: Jelenleg dolgozunk a megújított követelményrendszer összeállításán, ennek során folyamatosan zajlanak egyeztetések a NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézetével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és a Magyar Növényvédő-mérnöki és Növényorvosi Kamarával. Sokan és sokszor elmondták, kimutatták, bizonyították, hogy a növényvédő szerek megfelelő hatékonysága nem csak a készítmények megfelelő megválasztásán és megfelelő időben történő kijuttatásán múlik, de legalább ilyen fontos a kijuttatás megfelelő módja. A nem megfelelő technikával (permetezőgéppel) történő kezelés hatékonyságának elmaradása látványosan nem hozható összefüggésbe a permetezőgéppel, ezért a műszaki vizsgáztatás tényét, szükségszerűségét is vitatják egyesek. Az biztosra vehető, hogy a kötelező felülvizsgálati rendszert bevezetik, annak a részletes meghatározása a jelenleg folyó tárgyalások témája.

M.Z.: A talajvédelmi tevékenységetekről nem sokat tudok. Kaphatnánk egy rövid tájékoztatást e téren is?
J.L.: A talajvédelemmel foglalkozó jogszabályok rendelkezésre állnak, ha nem is teljes körűen, de úgy érzem, hogy annak szemléletmódja megújítást igényel; új, korszerű, a mai magyar szakigazgatást megfelelő alapokra kell helyezni. A termőföld nemzeti kincsünk, európai, de akár világviszonylatban is magas hazánkban a mezőgazdasági művelésre alkalmas területek aránya, és bár nagyon sokféle talaj található Magyarországon, beleértve a szélsőségeket is, ezzel együtt sok jó minőségű termőföldünk van. A minőség azonban nem egy állandó dolog, egy adottság, amit meg kell becsülni és tenni kell a fenntartásáért. Vannak feladataink, mert a jó minőség mellett egyértelműen tapasztalhatók talajdegradációs folyamatok (erózió, savanyodás). Véleményem szerint feltétlen beszélnünk kell a talajok szervesanyag-készletéről, annak megóvásáról, illetve pótlásáról. Mindezek érdekében szeretnénk elindítani egy olyan tevékenységet, amely kezdete lehet egy új talajvédelmi keretrendszernek. A föld használóját érdekeltté kell tenni saját területeinek megóvásában, rá kell világítani arra, hogy ez a saját érdeke. A hatósági fellépés, a kötelezés, az előírás, a szankcionálás ennek nem hatékony eszköze. Információt kell átadni, oktatni, tanítani kell a gazdákat, meg kell nekik mutatni, hogy mit és miért kell tenniük és be kell mutatni a rendelkezésükre álló eszközrendszert, hogy mit tehetnek. Esetenként ez akár nagyon egyszerű is lehet, de a másik véglet már túlnyúlik egy-egy gazdaságon, adott esetben tájegységi szintű beavatkozást igényelne. Most természetesen a munka elején vagyunk, a gazdára és gazdaságára koncentrálunk. Ez egy nagy feladat, de egyben nagy lehetőség is a talajvédelem területén.

M.Z.: Mit kell tudni az agrárkörnyezet-védelemre vonatkozó feladataitokról?
J.L.: A közvetlen feladataink elsősorban az agrárkörnyezet-gazdálkodási pályázatok visszaellenőrzését jelentik, ugyanakkor ez az a szakterület, aminek hatással kell lenni bármelyik más szakterületre. Az agrárkörnyezet-védelmi szemléletnek meg kell jelennie a talajvédelemben, a technológiafejlesztésben és a növényvédő szerek használatával kapcsolatos valamennyi tevékenységben.

M.Z.: A Hivatal tevékenysége során milyen területekre terjed ki az együttműködés az Agrárgazdasági Kamarával, a Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarával, valamint a  Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesületével?
J.L.: A nevezett intézményekkel szorosan együttműködünk a mindennapokban, a legfontosabb területek általában a szabályozással kapcsolatosak, legyen az bármilyen természetű előírás, vagy jogszabálytervezet. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közösen tartottunk növényvédelmi tárgyú rendezvénysorozatot, kifejezetten az érintett termelői kört megcélozva. A Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarával a növényvédelem és a növényegészségügy valamennyi területén közösen dolgozunk. Szükség szerint a Növényorvosi Kamara tagjai akár hatósági munkára is bevonhatóak, ezt teszi lehetővé az élelmiszerlánc-felügyeleti törvény napokban elfogadott módosítása. Mindkét kamara nagyon fontos szerepet játszik abban, hogy a híreinket, felhívásainkat vagy közleményeinket eljuttassuk közvetlenül a termelőknek, illetve a szakembereknek. A Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetségével az eddigi kapcsolatot, amely a növényvédőszer-engedélyezéssel kapcsolatos kérdések összefogását jelentette, közösen szeretnénk bővíteni, elsősorban kommunikációs téren. Azt szeretnénk elérni, hogy a közvélemény a növényvédő szereket a megfelelő helyen kezelje, vegye komolyan és ne legyenek téves információik vagy elképzeléseik a növényvédő szerekről, vagy az azzal kezelt termékekről.

M.Z.: Megjegyzem, hamarosan a minisztériumból az NSz-hez „átigazolt” Szalkai Gábor ügyvezető igazgató urat fogom tevékenységükről kérdezni.
Kanyarodjunk vissza a bevezetőben előre jelzett két kérdéshez: Miben sikerült az akkori (mára már jelenné vált) jövő kihívásaihoz igazítani a célokat, és ha voltak ilyenek, miben nem?

J.L.: A célok változatlanok, a fenntartható gazdálkodás – ideértve a növényvédelmi tevékenységet és a talajok védelmét is – minél szélesebb és mélyebb megismertetése és elterjesztése. Az integrált növényvédelem régóta ismert fogalom és elérni kívánt tevékenység, amelyet mindig lehet továbbfejleszteni újabb és újabb távlatokat nyitva önmagunk előtt. Ez a cél nem változott, a hozzátartozó eszközrendszer azonban folyamatosan átalakul. A korábbi direktirányítási rendszer helyett előtérbe kell helyezni a – magyartalan kifejezéssel élve – a tudásmenedzsmentet, ami együttműködést igényel a kutatói, oktatói, szakmai és érdekképviseleti intézményekkel, a termelő és a fogyasztó pedig kevésbé ügyfélként, sokkal inkább partnerként kell, hogy részt vegyen a munkánkban. Természetesen a hagyományos hatósági feladatok is megmaradnak, sőt, rendészeti feladatokkal is kiegészülve olyan területekre is kiterjesztjük, amely eddig nem kapott elegendő hangsúlyt.
Ami célt nem sikerült elérni, azt még nem értük el, de előbb-utóbb szeretnénk minden jó elképzelést megvalósítani.

M.Z.: A kérdés csak formális, mert „borítékolom a választ”: Még mindig optimistán tekintesz a jövőbe?
J.L.: Ha már nem tudok reménykedni a jövőben, akkor magamtól állok fel ebből a székből. A változó körülmények kihívást jelentenek ahhoz, hogy megtaláljuk az eszközöket feladataink végrehajtásához és céljaink eléréséhez. Persze a kihívásokból is tud néha sok lenni…
Szoktam pozitív visszajelzést kapni termelőktől, fogyasztóktól, illetve növényvédős kollégáktól, ez megerősít abban, hogy jó irányban haladunk és erőt ad a folytatáshoz. De ha ezek a visszajelzések adott esetben kritikusak – mert erre is van példa – az is egy lehetőséget jelent arra, hogy a jobb irányba tereljük a tevékenységünket. Én mindkettőért hálás vagyok.

M.Z.: Az Agrofórumnak közismerten nagyon hatékony a szakemberek direkt elérése. Élve ezzel, itt a lehetőség sok (növényvédő) gazdálkodót megszólítani egy üzenettel, figyelemfelhívással.
J.L.: A kérdésnek egy kicsit olyan íze van, mint amikor búcsúzik valaki és egy utolsó intelmet fogalmaz meg. Mivel nem tudok róla, hogy ilyen helyzetben lennék, ezért egyáltalán nem gondolkoztam ilyen üzeneten. Ha mégis meg kell fogalmaznom egy gondolatot, akkor az az lenne, hogy a mindennapi munkánk során felelősségteljesen, döntéseink hosszú távú hatását is mérlegelve és szem előtt tartva, a környezetünket is figyelembe véve járjunk el, mert a növénytermesztés és a növényvédelem a talajvédelemmel együtt az élelmiszerlánc első láncszemeit jelentik, megalapozva az összes többi tevékenység sikerességét.

Olvasóink nevében is köszönöm a tartalmas beszélgetést; a feladatok elvégzéséhez jó egészséget kívánok Neked és a szervezetben dolgozó kollégáknak.

A beszélgetés az Agrofórum Szaklap 2017. júliusi számában jelent meg. Fizessen elő újságunkra >>>

(Molnár Zoltán – Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Egyre nyugtalanabbak az európai gazdák, cselekvésre kényszerítik a döntéshozókat

2024. április 8. 08:10

Az európai döntéshozók visszafogták a természet védelmét szolgáló szabályozásokat, korlátozták a vámmentes ukrán gabona behozatalát, és hatályon kívül helyezték a peszticidek használatát korlátozó új jogszabályt.

Magyar gyűrűs vörös vércsét fotóztak Nigériában

2024. április 7. 12:10

A madarat első éves korában, 2023. szeptember 8-án gyűrűzték a Farmosi Madárvártán.

Magyarországon fogták be egy sáska legelső példányait

2024. március 23. 10:10

Bár mérete alapján a második legnagyobb hazai sáskafaj a keleti vándorsáska után, az év rovarának járó aranyérmet így is bezsebelte 2024-ben. Ismerjük meg közelebbről a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatójának segítségével a sisakos sáskát!

Lengyelország vezető kertészeti vállalkozása vár gyakorlatra!

2024. március 7. 16:10

Együttműködési megállapodást kötött a Széchenyi István Egyetem és a Primavega lengyel mezőgazdasági vállalat.

Véget ért a tavaszi élelmiszermustra

2019. április 30. 11:46

A hatósági szakemberek összesen 3.484 létesítményt vontak ellenőrzés alá, melynek során majdnem azonos számban tártak fel kisebb, illetve nagyobb mulasztásokat, 16 esetben a pedig a tevékenység korlátozására is szükség volt.

Új talajvédelmi kiadvánnyal jelentkezik a Nébih

2022. június 17. 12:13

Egy korábbi, a hazai talajok állapotával foglalkozó kiadványt frissítettek a Nébih szakemberei.

Így kerülhetjük el vegán ételeknél a baktériumok okozta megbetegedéseket

2023. november 27. 13:40

Nem titkolom, kimondottan rajongok a Szupermenta (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) tesztjeiért. Egyrészt azért, mert valóban mindenre kiterjedő, másrészről pedig határozottan értékelem azt, hogy mint fogyasztónak védik az érdekeimet. Így, mivel magam is szívesen rendelek vegán ételeket, örömmel üdvözöltem, hogy legutóbb ezt a területet vették – mikroszkóp alatt is – szemügyre.

Óvatosan a permetezéssel: kiemelt ellenőrzések a méhek védelmében

2018. április 26. 09:50

2018 tavaszán az ország teljes területén kiemelten ellenőrzi a Nébih a növényvédelmi kezeléseket a házi méhek és a vadon élő beporzók védelme érdekében.